Krúdytól Paganiniig, Kodálytól Lagzi Lajcsiig sok mindenkit megidézett legutóbbi vendégünk, Varnus Xavér világhírű orgonaművész egy-egy érdekesebb sztori erejéig – a beszélgetés sorvezetője természetesen a zene volt. A szemhéj belsején játszódó legszebb mozikról, az igazi európaiságról és a zenészek jellemzően nyughatatlan, vándorló („migráns”) életéről is esett szó, csakúgy, mint egy szerelmi bánatból íródott saját szerzeményről, amely minden évben karácsony után szépen hoz a konyhára. Lehetetlenség visszaadni azt a számtalan kis történetet és kultúrtörténeti érdekességet, amely az est folyamán elhangzott, csakúgy, mint azt a hangulatot, amelyet Xavér helyi mini orgonakoncertje nyújtott – álljon itt azért pár a legérdekesebb történetek és gondolatok közül.

Utolsó előadónk a Kutatók éjszakáján Mérő László volt, aki nagy örömünkre már visszatérő vendég nálunk – bár ezúttal kevesebb szó esett a világot jobbá tevő álmodozókról és a boldogságportfolióról, a XXI. századi sikerhez szükséges összetevőkről viszont most is sokat megtudhattunk.

Az okoseszközök lehetőségeinek felhasználása a tanulásban és önképzésben, a konvertálható, a tényanyagok helyett a bármilyen helyzetben hasznosítható tudás megszerzése: ezekre a kulcskompetenciákra van szüksége a sikeres embereknek. Ezekben egyetértettek a Kutatók éjszakáján előadó vendégeink, akik mind valamilyen formában a tudás megszerzésének optimalizálásával (is) foglalkoznak. (Az esten vendégünk volt Mérő László is, az ő előadásáról készült beszámolónk itt olvasható.)

Szűkülő erőforrások és bővülő igények; éghajlatváltozás, gyógyíthatatlan vagy krónikus betegségek, új járványok fenyegető réme – a tudománynak, kutatás-fejlesztésnek, innovációnak kulcsszerepe van abban, hogy Európa megküzdjön a XXI. század legégetőbb kihívásaival. A közös gondolkodáshoz és fejlesztéshez az alap adott: az EU tagországai szerencsére bővelkednek jó ötletekben és elkötelezett kutatókban. Ehhez kapcsolódóan az EU is igyekszik megfelelő támogatással szolgálni, hogy az együttgondolkodás ne álljon meg az országok határainál, és a jó ötletek mindenképp „mecénásra” találjanak. Ennek egyik legfontosabb eszköze az EU minden korábbinál nagyobb költségvetéssel rendelkező kutatás-fejlesztési programja, a Horizont 2020, amely hét év alatt közel 79 milliárd euróval (!) támogatja az innovációs projekteket.

A hosszú nyári pihenés után szeptemberben újult erővel és változatlanul sokszínű programokkal várunk benneteket. E havi fókusztémánk az innovatív és tudásalapú Európa – mindaz, ami képessé teszi öreg kontinensünket arra, hogy megállja a helyét az egyre digitalizálódó világ globális versenyében. Ebben a folyamatban kulcsszereplők a fiatalok: olyan innovatív ötletekre és oktatási módszerekre van szükség, amelyek segítségével Európa fiataljai képesek a kor vívmányait megfelelően kiaknázni és saját boldogulásuk javára felhasználni. A digitális írástudás, az oktatási szemlélet változása, az élethosszig tartó tanulás mind kulcsfontosságú ahhoz, hogy Európa a világ élvonalában legyen a tudományos teljesítmények, kutatás-fejlesztés tekintetében. Szeptemberben ezért olyan módszereket, programokat, kezdeményezéseket mutatunk be, amelyek segítenek felkészülni a fiatal európai generációnak az új kihívásokra.

2015 júliusától az uniós egyik legrégebbi és legkisebb, egyben legrutinosabb tagállama vette át a Tanács elnökségét Lettországtól. 1960 óta ez a 12. alkalom, hogy Luxemburg vezeti a tagállamok egyik legfontosabb döntéshozó szervét, legutóbb 2005 első felében elnökölt az ország. Luxemburg a nyári szünettel valamelyest megrövidített „rövid” félévben elnököl, feladatból és kihívásból azonban hosszú a sor. A továbbra is rengeteg kérdést felvető Grexit, illetve a görög válság még mindig sok munkát ad a tagállamoknak és így Luxemburgnak is, de a menekültügy, az év végi két nemzetközi klímacsúcs és a britek lehetséges kilépése (Brexit) az EU-ból mind olyan téma, amelyek sikeres rendezése, az ezzel kapcsolatos viták jó mederbe terelése egyenként is hatalmas feladatot jelentene bármelyik tagállamnak.

Bár a Millenárison most egy időre nem találkozhattok velünk, azért a fesztiválszezonban sem maradtok uniós témájú programok nélkül. Egy csokor ilyen – az EU nemzetközi szerepvállalásával és fejlesztéspolitikájával kapcsolatos – programról már írtunk, most a fesztiválos vonalon haladva ajánlunk egy kis európai tartalmat.

Amíg Európában és a világ fejlettebb részén az elhízottság negatív egészségügyi következményei okoznak egyre nagyobb kihívást, addig a világ másik felén az alultápláltság, a nem megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer biztosítása a legfőbb gond – ahogy arra a többek között a Fejlesztés Európai Éve is felhívja a figyelmet. A megközelítőleg 850 millió éhezővel szemben ott állnak a túlsúlyos fejlett országok, ahol csak 2010-12 között közel 2,8 millió haláleset volt köthető közvetve vagy közvetlenül az elhízottsághoz – nem beszélve arról az évi 1,3 milliárd tonna élelmiszerről, amely a gazdag országok konyhájából egyenesen a kukába kerül.