Van, hogy valamely európai nemzet művészeti alkotásainak megismerése, azok anyanyelven történő terjesztése egy igazán szuper, soknyelvű és izgalmas játékká áll össze. Mindehhez kell egy online elérhető, nemzetközi művészeti platform (Europeana), a világ legnagyobb és legnépszerűbb szabadon szerkeszthető lexikonja (Wikipédia) és az ehhez kapcsoló adatokat könnyen kezelhető és vizualizálható formában rögzítő felület (Wikidata). Meg persze 27 ország 60 lelkes önkéntese, akik másfél hónap alatt a versenybe benevezett alkotások közül annyit dolgoznak fel (írnak meg vagy fordítanak anyanyelvükre) a Wikipédiára, amennyit csak tudnak. Ez az Europeana művészettörténeti verseny, azaz az Europeana Art History Challenge.
„Nem könnyű helyzetben veszi át az EU Tanácsának vezetését az aktuális elnökség” – az utóbbi pár évben sajnos szinte bármelyik elnökség terveit bemutató írásunkat kezdhettük hasonló felütéssel. A külső és belső krízisek nem kímélték az elmúlt években az EU-t. Globális pénzügyi válság, ukrán válság, görög krízis, terroristamerényletek Európa szívében, menekültválság: számos olyan körülmény befolyásolta az utóbbi idők uniós elnökségeit – és az egész unió működését – amelyekkel nem lehetett előre tervezni.
Lassan itt a vakációszezon, sokan már tervezgetik az idei nyaralást. Külföldi utaknál a szálláshelyek, útvonalak tervezgetése mellett érdemes gondolni a kinti biztonságra is. Fontos, hogy tudjuk, mire számíthatunk, ha otthontól távol esetleg baj ér bennünket.
Tavaly decemberben végre megszületett a várva várt megegyezés: a világ országai elfogadtak egy jogilag kötelező erejű megállapodást az üvegházhatású gázok kibocsátásának globális csökkentéséről. A nemzetközi közösség régóta várt erre a pillanatra: a világsajtó hosszan és hangosan ünnepelte és méltatta a COP21 csúcs eredményét. A klímatárgyalások hosszú évek után, úgy tűnik, eredményre vezettek.
Európai gondolkodók sorozatunk legutóbbi vendége, Ulrike Guérot provokatív előadásában az Európai Unió teljes megújításának szükségességéről beszélt. Szerinte ahhoz, hogy Európa túléljen, meg kell haladnunk a nemzetállamokra épülő, jelenlegi „Európai Egyesült Államokat”, és helyette teljesen új modellre van szükség. Ez az új politikai modell az Európai Köztársaság, amelyben minden állampolgár valóban egyenlő, amelyben a demokrácia nem csak üres szólam és az alapvető jogok is megfelelően érvényesülnek.
Idén a baszk Donostia (San Sebastián) mellett Lengyelország negyedik legnagyobb városa, a történelmi Szilézia fővárosa, Wrocław lesz Európa kulturális fővárosa. A szervezők szerint Wrocław múltja olyan szokatlan, tragikus és izgalmas, hogy érdemes megismerni mindenkinek. Egy fejlett, prosperáló város, ami szinte teljesen megsemmisült a II. világháborúban, majd a háború után a régiek helyére új lakók jöttek Lengyelország és Európa legkülönbözőbb részeiről.
Január elsején Hollandia vette át az EU egyik legfontosabb döntéshozó szerve, a Tanács irányítását. Alapító tagállamként Hollandia már elég rutinos az elnökségi feladatok ellátásában, ez idei már tizenkettedik elnöksége – igaz, legutóbb épp 12 éve, 2004-ben volt hasonló pozícióban. Azóta sok minden meg is változott a feladatköröket tekintve, hiszen a Lisszaboni Szerződés óta az EU-nak van állandó közös kül- és biztonságpolitikai főképviselője, és a tagállamok uniós csúcsszervének, az Európai Tanácsnak is lett egy állandó elnöke. Ugyanakkor a feladat most is hasonló: elnökként a hollandoknak az unió napirendjén lévő legfontosabb kérdésekben kell segíteni a közös álláspont megtalálását.
Az internetnek van egy sötét oldala, ahol mindenféle törvénytelen, erkölcstelen vagy titkos dologra rábukkanhatunk – a pornográfiától a legtisztább kokainok dealerein át a mindenféle radikális politikai mozgalmak anyagáig. Ez a net kitermeli a maga rendszerét és szabályait, de a legtöbbek előtt rejtve marad – Jamie Bartlett kutató szerint a közeljövőben nem kizárt, hogy ez a turbulens, sötét háló mindannyiunk életét befolyásolja majd.