Akár a soros (vagy a rendezvényen elhangzott freudi nyelvbotlás szerint „sörös”) elnökség mottója is lehetne. Ez azonban nem egy mottó, hanem az Egy csésze Németország estünk díszvendége, Johannes Haindl német nagykövet kedvenc idézete. A nagykövet és Póth Attila, az ARD magyarországi tudósítója mesélt nekünk Németországról és a németekről – kiderült többek között, hogy valóban rettentően nehéz feladatok tornyosulnak most a német elnökség előtt, hogy Magyarországra különösen figyelnek Németországban, és az is, hogy a Hochdeutsch (irodalmi német) ismerete sok esetben nem elég a boldoguláshoz.

Német segítséggel a megállapodások felé

Johannes Haindl nagykövet röviden bemutatta a német elnökség célkitűzéseit, és a helyzetet, amelyben megpróbálják kompromisszumok felé segíteni az uniós országokat. Mottója szerint a német elnökség együtt újra erőssé szeretné tenni Európát („Gemeinsam. Europa wieder stark machen.”). Ebben benne van, hogy napjainkban sajnos sok kérdésben van ellentmondás a tagállamok között, de Berlin arra hívja fel az országok figyelmét, hogy a jelenlegi kihívásokon csakis együtt tudnak úrrá lenni: az eredményekhez komoly összefogásra van szükség. A koronavírus‑járvány és a következtében fellépő válság, a klímaváltozás, a hosszú távú költségvetés lezáratlansága és a britekkel való viszony mind olyan pontok, amelyek azonnali válaszokat kívánnak.

Johannes Haindl szerint a kb. 1800 milliárd eurós csomag (a megemelt hétéves keretköltségvetés, és a Next Generation EU szükséghelyzeti eszköz) sok mindenre nyújt megoldást 2021-től, ám a költségvetés elfogadásáig még komoly csörték várhatók a tagállamok között. A nagykövet szerint minden késlekedés a jólétünkből elveszített perceket jelent, de szerinte már jó úton haladnak a tagállamok a megállapodás felé. Saját tapasztalatból is ismeri, hogy az ilyen utolsó pillanatos költségvetési tárgyalásokhoz képest egy „brazil szappanopera rideg dokumentumfilm”. Országa ugyanakkor mindent megtesz azért, hogy a még nyitott kérdések – például a jogállami feltételek – kapcsán mielőbb kompromisszumra vezesse a tagállamokat.

Válság = esély

Haindl szerint a mostani helyzetre is érvényes az a mondás, hogy minden válsághelyzet egyben esélyt is jelent valami újra, valami jóra. A koronavírus-járvány nélkül soha nem mozgósított volna ilyen hihetetlenül nagy összeget az EU – amelyet jól felhasználva most valódi változást érhetünk el. A tervezett összegből többek között a befektetések, az innováció, az olcsóbb és tisztább tömegközlekedés, a dekarbonizáció, az épületek energiahatékony felújításának, és az új nemzetközi együttműködések létrejöttének támogatását tervezik. Ez a sok, különféle intézkedés együttesen képes lehet elérni az EU egyik legfontosabb, ambiciózus célját: azt, hogy 2050-re klímasemlegessé váljon Európa.

Németország egyesülésének harmincadik évfordulója kapcsán a nagykövet elmondta: rettentő nehéz feladat volt a két, kulturálisan és gazdaságilag rendkívül különböző, a történelemhez eltérően viszonyuló társadalom egyesítése. Nagyon hosszú utat járt be azóta Németország, amely mára teljesen egységes. Természetesen regionális különbségek továbbra is léteznek az országban, és ezt bajorként soha nem is szeretné véka alá rejteni.

A nagykövet kedvenc mondása a bajor Herbert Achternbusch „Die Atlantikschwimmer” című filmjéből származik, amely szerinte a mostani német elnökséget jól jellemzi, ugyanakkor általános mottóként is működik: „Du hast keine Chance, aber nutze sie", azaz „Semmi esélyed, használd ki!”.

Magyarország a második helyen a németeknél

Az est másik vendége Póth Attila tudósító volt, aki 2013 óta készít anyagokat a német közszolgálati médium, az ARD számára. Póth tapasztalata alapján Németországból kiemelten figyelnek a magyar történésekre. A németek számára elsődleges fontosságú, hogy tudjanak arról, mi történik Ausztriában – ez „szinte belpolitikának” számít –, de rögtön ezután, második helyen áll Magyarország (persze a világ nagyhatalmai mellett, de mégis). Póth ezt egyrészt a történelmi szálakkal, a magyarok német újraegyesítésben játszott szerepével, a nagyon erős magyarországi gazdasági érdekeltséggel magyarázza. Szerinte a németek – fiatalok és idősek – emellett alapvetően erősen érdeklődők, kíváncsiak a külföld iránt. Jellemző, hogy nagyobb utazások előtt a németek alaposan felkészülnek a célország kultúrájából, történelméből, aktuális helyzetéből.

Az is jellemző, hogy a jelentős kulturális eseményeken, fesztiválokon (pl. filmfesztiválokon, könyvvásárokon) rendre jól szerepelnek a magyar alkotók. Érdekes, hogy ezek a jó szereplések  mindig magukkal hozzák az érdeklődést a magyar kultúra és az aktualitások iránt. Úgy tapasztalta, hogy a németeket mindig érdekli az adott mű kontextusa is, fontos számukra, hogy azt jobban megértsék, és összefüggéseiben tudják értelmezni.

COVID, jogállamiság, egyetemi autonómia, gulyás

Az utóbbi idők legnépszerűbb témáit áttekintve, természetesen elsők között szerepelt a COVID19, és annak magyarországi alakulása – ezzel intenzíven kellett foglalkoznia helyszíni tudósítóként a német központ megbízásából. Ugyanakkor épp az EU-s viták megértéséhez rengeteg anyagot küldött mostanában az uniós források felhasználásával kapcsolatban támasztott jogállami feltételek elutasítására vonatkozó magyar álláspontról. „A németek nem értik, hogy egy jogállam miért berzenkedik azon, ha jogállami mivoltában szeretnék ellenőrizni.” Mint mondta: a német közvéleményt nagyon érdekli minden olyan történés, amellyel kapcsolatban úgy látják, hogy valamelyik tagállamban veszélybe kerülhet az EU egyik alapértéke.

Éppen ezért írt mostanában sokat a Színház- és Filmművészeti Egyetemen történtekről is: az egyetemi autonómia Németországban ugyanis szent és sérthetetlen, a közelmúlt itteni eseményeit ezért elég erős médiafigyelem övezte Németországban is.

Magyarországi tudósítóként ugyanakkor rengeteg könnyedebb témával is foglalkoznia kell – van, hogy a helyi slágerekről szóló anyag elkészítésére kérik fel, de olyan is előfordult már, hogy magyaros gulyásreceptet kellett írnia egy megkeresés kapcsán. Magabiztos német nyelvtudásának számtalan kivételes tudósítási lehetőséget köszönhet, ugyanakkor azt elismerte, hogy egyedül a Hochdeutsch az, amelyen bárkivel vállalna interjúkészítést. Az egyes német dialektusok – mint a hesseni vagy a bajor – mintha más-más nyelvek lennének.

A sokszínűség dicsérete

Ha egy helyet javasolhatna Németországból, akkor az biztosan a német főváros lenne. Berlin világváros, ugyanakkor szerinte mégis nagyon élhető, zöld és sokszínű. Berlinen belül is Prenzlauer Berg feltörekvő kerületét, a sok bevándorló által lakott Kreuzberg alternatívabb kulturális intézményeit, éttermeit és kocsmáit, valamint a külvárosi, megnyugvást kínáló Wannsee-t mutatná meg szívesen. Kedvenc, németekre jellemző mondása Bosch-ösztöndíjas korából származik, amikor az Európa mindenféle szegletéből érkezőket egy berlini rendezvényen látva valaki felkiáltott a közönségből: „So schön bunt!”, azaz kb. „Milyen szép színes!” Szerinte ez jól leképezi a németek vonzalmát a sokszínűséghez, azt, hogy ezt értéknek tartják, és törekednek arra, hogy sokféle emberrel barátkozzanak.

-----
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!