soteu22_fbcover_navuj.png

 

A nyári szünet után rendesen belekezdünk: a hónap első programja során volt uniós biztosokkal elemezzük ki a Bizottság elnökének évértékelő és új irányokat bemutató SOTEU-beszédét, a következőn pedig már az aktuális energetikai kilátásokat és a téli gázhelyzetet vizsgáljuk meg a téma legjelesebb hazai képviselőivel. A hónap végén az irodalomé és a tudományé lesz nálunk a főszerep: Európai Írótalálkozónkon ismét a kontinens kiemelkedő elsőkönyves alkotóival beszélgetünk, a Kutatók Éjszakájára pedig ezúttal többek közt egy kis élménybiológiával, a COVID- és rákkutatás újdonságaival és az európai éghajlati paktum aktualitásaival készülünk. Tartsatok velünk!

 

0 Vissza

coe1.jpgEurópa ezerszínű, ezért is szeretjük annyira. Ahogy az unió mottója tartja: különbözőségünkben rejlik az erőnk – érdemes ezeket a kultúrában is megismerni. Az Európa Tanács kulturális útvonalai épp ezt támogatják: egy-egy kiemelt téma köré csoportosítva mutatják be Európa országainak izgalmas helyszíneit, hogy a végén rájöjjünk: a sokszínűség mégiscsak egy rendbe illeszkedik, van, ami szorosan összeköt minket. Érdemes megismerni, és ha lehetőségünk van rá, meg is látogatni ezeket a helyszíneket.

0 Vissza

stream1.pngNem szeretjük, de életben tart – így vannak a streamelőadásokkal a kulturális élet szereplői. Új műfaj születik épp, amely a járvány után is velünk marad, és előbb-utóbb meg fogja találni a helyét a hagyományos előadások mellett, de – ahogy a gramofon, a filmek, a mozi vagy a rádió esete mutatja – nem fogja átvenni azok helyét. Addig is új eszközként inspirálja a művészeket, akik keresik a módját, hogy az egyszerű közvetítéseken túlmutatva, hogyan használhatják fel ezt újabb, másfajta élmények átadásához. A kultúra digitalizációjáról, a Covid-járvány alatti streamelésekről és ennek hatásáról beszélgettünk Káel Csabával, a Müpa igazgatójával, Mácsai Pállal, az Örkény Színház igazgatójával, Navracsics Tibor európai kulturális fővárosért felelős kormánybiztossal és Székely Krisztával, a Katona József Színház rendezőjével.

0 Vissza

klasszik-lasszo-koncert-original-143426.jpgFebruári programjaink Európa épített és eszmei örökségének sokszínűségére hívják fel a figyelmet. Lesz nálunk komoly kérdéseket boncolgató dráma Fatih Akıntól, verses-dallamos perfomansz a Klasszik Lasszó  alkotócsoportjától, horvát kulturális örökségek horvát elnökséggel és vagy húszféle társasjáték a Játszóház Projekttől.

0 Vissza

teller_cover.PNGAz Európai gondolkodók sorozatunk legutóbbi vendége Janne Teller dán írónő volt, aki 2000-ben megjelent ’Semmi’ című provokatív könyvével vált világhírűvé. Az élet értelmének keresését feldolgozó könyve Dániában először betiltott, majd kötelező olvasmány lett, amelyet a világ számos nyelvére lefordítottak. Újabb írásai továbbra is komoly kérdéseket boncolgatnak, a megszokott sémákon kívül mozognak, elgondolkodtatnak a világ és Európa legégetőbb kérdéseiről – amely Teller szerint a szépirodalom legfontosabb feladata mai világunkban. Többek között erről, az online világ veszélyeiről, klímaváltozásról, a fogyasztói társadalom sekélyességéről és mindezek és az irodalom viszonyáról beszélgetett az írónővel az est házigazdája, McMenemy Márk.

0 Vissza

konyvek.jpegEbben a sorozatunkban egy-egy ország öt legfontosabb – vagy mindenképpen elolvasásra érdemes – könyvét mutatjuk be. A kezdeményezés szándékosan provokatív, hiszen az öt „legjobb” könyv mindenkinek mást és mást jelent. Célunk egy olyan lista összeállítása az ország szerzőinek könyveiből, amelyek közelebb viszik az olvasót az adott ország kultúrájának és embereinek megismeréséhez, amelyek sokat mondanak az ország lakóiról, történelméről. Természetesen minden ilyen lista szubjektív, de ez is a célja – vitassátok, egészítsétek ki saját ötleteitekkel, kedvenceitekkel, ajánljatok további könyveket!

0 Vissza

si_cover.jpegEbben a sorozatunkban egy-egy adott ország öt legfontosabb / legjobb / mindenképpen elolvasásra érdemes könyvét mutatjuk be. A kezdeményezés szándékosan provokatív: hiszen az öt „legjobb” könyv mindenkinek mást és mást jelent, aki ismeri egy-egy ország irodalmát. A „legjobb” és a „legnagyobb jelentőséggel bíró” kategóriái sem feltétlenül esnek egybe, a személyes kedvencek pedig abszolút szubjektív alapon szelektálódnak. A mi célunk egy olyan „must read” lista összeállítása az adott ország szerzőinek könyveiből, amelyek elolvasása közelebb viszi az olvasót az adott ország kultúrájának és embereinek megismeréséhez, sokat mondanak az ország lakóiról, történelméről, közelebb visznek kollektív ismereteikhez. Íme szlovén összeállításunk, vitassátok, egészítsétek ki saját ötleteitekkel, kedvenceitekkel, és ajánljatok további könyveket, amiről azt gondoljátok, az ország iránt érdeklődőknek érdemes lenne elolvasnia!

Szlovénia: „írók és olvasók nemzete

Egy évtizeddel ezelőtt Szlovénia tartotta az európai rekordot az egy főre eső könyvkiadások alapján, és ez az arány ma is az egyik legmagasabb. A szlovén statisztikai hivatal adatai alapján csak 2004-ben 4430 könyvet adtak ki Szlovéniában, 3686 első kötetet és 654 újranyomást. Az írások 74 százaléka eredeti írás volt, a többi fordítás – így tehát van bőven miből válogatnunk, mikor a legérdekesebb vagy legjellemzőbb szlovén írásokat keressük.

Drago Jančar: Ma éjjel láttam őt (To noč sem jo videl, 2010)

si1.jpgEgy szlovén válogatásból nem maradhat ki napjaink legnépszerűbb, legtöbb nyelvre fordított kortárs írója és drámaszerzője, Drago Jančar. A maribori születésű Jančar műveit legalább kéttucat nyelvre fordították le Európában és Ázsiában, könyvei számos európai és nemzetközi elismerésben részesültek (pl. Európai Irodalmi Díj 2011-ben vagy a legjobb külföldi regénynek járó díj Franciaországban 2014-ben).


A Ma éjszaka láttam őt a II. világháború alatt eltűnt szép fiatalasszony, Veronika sorsát kíséri végig, és vele azokét, akiknek semmi közük nem volt erőszakhoz vagy politikához, mindössze élni akartak. A regény öt különböző nézőpont mozaikjaiból rakja össze a sötét képet. Az elbeszélők – a szerető, az anya, a német katonaorvos, a cselédlány és a Strmol Castle egy napszámosa – öt fejezetben mesélik el a történetet, miközben sok mindent megtudunk róluk és a háború előtti és alatti évek Szlovéniájáról is.


Kajetan Kovič:
Képzelet tanár úr (Profesor domišljije, 1996)

si2.pngA maribori születésű író, költő és műfordító pályája a Négy költő versei (1953) című kötettel indult, amely a szocialista realizmussal való radikális szakításával mérföldkő a szlovén irodalomban. Az 1960-as évek közepétől egyre gyakrabban jelentkezett prózai művekkel és gyermekmesékkel is; a szlovén gyermekirodalom két felejthetetlen figurája, Maček Muri és Piki Jakob is az ő nevéhez fűződik. Mindkét gyerekkönyvét eddig több mint 100 000 példányban adták ki.

Kovič műfordítói munkássága is igen jelentős, többek között Rilke vagy Éluard versei is az ő fordításában olvashatók. Emellett Kovič a magyar irodalom szlovéniai megismertetésében is nagy szerepet játszott, a magyar költőket nyersfordítás alapján fordította. Az ő közvetítésével ismerhetik például Petőfi, Ady, Radnóti, Babits, Kosztolányi vagy József Attila verseit, több magyar alkotóhoz (pl. Weöres Sándorhoz vagy Lator Lászlóhoz) szoros barátság is fűzte. A magyar irodalom szlovéniai népszerűsítéséért és fordításáért a Magyar Írószövetség tiszteletbeli tagjává is választotta.

Képzelet tanár úr című, magyarul is olvasható kisregénye a boldog békeidőkbe, a Monarchia éveinek Ljubljanájába visz el bennünket, az 1895-ös nagy földrengést megelőző napokba, és egy sajátos szerelmi háromszög kialakulását meséli el. Alaphelyzetében Jernej Petric tanár a titkos költő és földrengéskutató barátja mögé bújva vall szerelmet a boldogtalan házasságban élő Ursula asszonynak. A könyv az újrakezdés lehetőségéről szól, egy olyan helyzetben, amikor nemcsak fizikailag készül romba dőlni az őket körülvevő világ.

Tomaž ​Šalamun: Almafa (2008)

si3.jpgTomaž ​Šalamun a szlovén modernizmus és az avantgárd egyik megteremtője. Első kötete, a Póker (1966) szokatlan képi világával és mondatainak nyelvtani szabályokat felrúgó szerkezeteivel a modernitás mérföldköve lett a szlovén költészetben. Az elmúlt húsz év számos költőjének „atyja”, akit napjainkban a világ tíz legbefolyásosabb költője között tartanak számon az Egyesült Államokban (ahol kreatív írást is tanított).

1963-64 között jelentek meg első versei, melyek nagy visszhangot keltettek és forradalmi változást hoztak a szlovén költészet életébe. Közöttük volt a Duma '64 című vers is, amelyért szerzője néhány nap börtönt kapott, amiért megsértette a nemzeti hagyományokat és parodizált egy partizándalt. „Tomaž Šalamun költészete nemcsak egyszerűen provokáció és polgárpukkasztás, hanem alapjaiban újította meg és gazdagította a szlovén versbeszédet, s olyan színvonalra emelte, amely érdekfeszítővé tette Szlovénia határain kívül is.”

Az Almafa kötet Šalamun teljes költői életművének első magyar nyelvű áttekintése.

Aleš Šteger: Protuberancia (Protuberance, 2002)

si4.jpgFigyelmetekbe ajánlunk egy kortárs költőt is Ljubljanából, akinek magyarul is megjelentek írásai. Aleš Šteger ahhoz a fiatal írói nemzedékhez tartozik, amely Jugoszlávia szétesése után kezdett publikálni. Első verseskötetét 1995-ben három hét alatt elkapkodták. Könyveit 16 nyelvre fordították le, versei olyan neves újságokban és magazinokban jelentek meg, mint a The New Yorker vagy a Die Zeit. Számos elismerést kapott, az egyik legolvasottabb kortárs költő ma Szlovéniában. Legismertebb kötete az ötven verset tartalmazó Knjiga reči (The Book of Things, 2005), amely hétköznapi tárgyakat mutat be különleges szemszögből (a könyv magyarul sajnos nem, csak angolul olvasható).

Magyarul is megjelent több verse, illetve Protuberancia című verseskötete, amelyről az alábbiakat írta Thimár Attila a Figyelőben: „Nagy kalandra vállalkozik, aki a Protuberanciába belelapoz – és előre figyelmeztetek mindenkit, a kötet mint egy örvény ragadja magával az olvasót. (…) Šteger költeményei a legnemesebb humanista hagyományt, a világ szépségeinek értését, tudását szembesítik a valóság kiábrándító képeivel.” Darvasi László szerint „Šteger néhol úgy használja mondatot, mint a szikét. Merészen megmetszi az élet anyagát, mert tudja, igazán látni annyi, mint a felszín alá hatolni. Néha olyan a mondata, mint egy messzelátó. Néha olyan, akár egy nagyító. Kegyetlen, érzelmes, mégis pontos.”

Feri Lainšcek: Akit a köd hozott (Ki jo je megla prinesla, 1993)

si5.jpgA Szlovéniában méltán népszerű szerző 1959-ben született a Magyarországhoz közeli Muravidéken. Érdekes, hogy az iskola megkezdéséig csak muravidéki (vend) nyelven beszélt, amely megegyezik a magyarországi szlovének nyelvjárásával. Sokoldalú szerző: nagyregények mellett gyerekkönyveket, verseket, forgatókönyveket is ír, forgatókönyvíróként is, számos szlovén énekes és együttes dalszövegeinek írója. Hazájában már kilenc regényét és több gyermekkönyvét adták ki.

Akit a köd hozott című könyvének lelkészét áthelyezik a szigeten lévő faluba, a „senki följére”, ahol egy ideig szolgál, helyrehozza a templomot, majd amikor elmegy, a települést elmossa a víz, csak a templom marad meg. A regény a pannon térségben játszódik, kultúrák ütközőpontján, humorral, misztikummal, játékossággal fűszerezve.

Az ajánló elkészítéséhez köszönjük a Ljubljanai Balassi Intézet segítségét. A könyvek leírásához és értékeléséhez a Moly.hu-n található bemutatásokat és jellemzéseket használtuk.

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

portugalkonyv1.jpeg„Öt könyv, amit el kell olvasnod egy országból” sorozatunk mostani írásában portugál kötelezőket ajánlunk figyelmetekbe. A válogatáshoz többek között az Európa Pont korábbi vendégei adtak inspirációt, de persze a nagy klasszikusokat sem hagytuk ki. Íme, öt olvasnivaló, ha közelebb szeretnél kerülni a portugál kultúrához.

portugalkonyv2_jpeg.jpgKihagyhatatlan klasszikus Luís de Camões, aki olyan a portugáloknak, mint Shakespeare az angoloknak, vagy Homérosz a görögöknek. Camões a reneszánsz kor legnagyobb hatású portugál szerzője, hírnevét első sorban a portugál nemzeti eposz, a Vasco da Gama útját feldolgozó A Lusiadáknak (Os Lusíadas) köszönheti. Portugália a 15-16. század folyamán vált kis monarchiából felfedező és hódító világhatalommá – ezt mutatja be az eposz.

A portugál szellem legegyetemesebb érvényű klasszikusa, ez a kétes cimborák közt forgolódó művelt katonaköltő igazi reneszánsz egyéniség volt; szenvedély fűtötte, viharos élete egy dicsőségében is küzdelmes, nagyszerűségében is viszontagságos, hősiességében is nyomorúságos kor jelképe. Remekműve, A lusiadák – Vasco da Gama indiai útja kapcsán – az antik eposz eszközeivel, de olaszos stanzákba foglalt, bensőséges lírával vázolja fel népe sorsát és jellemét, Lusus fiainak, vagyis a portugál világnak hatalmas költői látomását, és olyan mitológiát fogalmaz meg, amely a vitézség, az életerő, a küldetéstudat és a helytállás vonásait rajzolja a portugál nemzet – és az újkori fehér ember – arcképére.”

portugalkonyv3_jpeg.jpgSzintén kihagyhatatlan a XIX. században alkotó realista író, Eca de Queirós is, „a modern portugál irodalom legeurópaibb alakja, »patriótába oltott világpolgár«, Balzac és Zola művészetének méltó folytatója. Írásaiban, melyek a portugál prózát világirodalmi színvonalra emelték, megsemmisítő iróniával fest nagyszabású körképet a múlt század második felének Portugáliájáról.” Egyik legnépszerűbb írása az Amaro atya bűne (O Crime do Padre Amaro), a portugál realizmus legkiemelkedőbb, számos hazai és külföldi kiadást megért alkotása. A regény a hivatástudati válsággal küzdő fiatal pap és a vakbuzgó úrilány tragikus szerelmének történetét meséli el. Eca de Queirós egyszerre meséli az ő történetüket és mutat görbe tükröt az álmos kisváros közéletének, amely képmutató erkölcsösségével az egész vidéki polgárság szatírájává bővül. A könyvből 2002-ben nemzetközi koprodukcióban film is készült, amelyet a magyar mozik is vetítettek.


portugalkonyv4_jpeg.jpgA huszadik század elején élt és alkotott a sokoldalú író, költő, műfordító, kritikus, filozófus Fernando Pessoa, akinek egyik legnagyobb hazai ismerője (és fordítója), Pál Ferenc, nemrégiben vendégünk volt az Európa Pontban. Pessoa életművében közel nyolcvan álnéven alkotott: írt verseket és regényeket, minden alteregójához kész életrajzot és sajátos írói személyiséget (plusz horoszkópot és aláírást) is készített. Jelentősége a portugál irodalomban magyar példát idézve csak a Nyugat első nemzedékéhez mérhető, „Pessoa személyiségével, pontosabban személyiségeivel, mintha egymaga alkotna egy egész írói csoportot. Életművének legkülönösebb vonása ugyanis az, hogy számos alteregót hozott létre. Ráadásul saját néven is publikált műveket, alkalmasint több nyelven”.

Egyik legjelentősebb írása, A kétségek könyve (Livro do Desassossego) magyarul is elérhető (a MEK online könyvtárából ingyenesen letölthető).A világhírű portugál költő filozofikus vallomás-regényének hőse és írója is a szerző egyik alteregója: Bernardo Soarez. Magányos megfigyelésekben, elmélkedésekben, rácsodálkozásokban kiapadhatatlan alkotás”, amely vallja, hogy „az irodalom a legkellemesebb módja annak, hogy ne vegyünk tudomást az életről.

portugalkonyv5_jpeg.jpgA válogatásból nem maradhat ki a portugálok irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett (1998) szerzője, 2010-es haláláig a kortárs portugál irodalom egyik legjelentősebb írója, José Saramago. A Nobel Bizottság értékelése alapján Saramago életművéért és jelentős részben az egész világon óriási sikert arató Vakságnak köszönhetően nyerte el a Nobel-díjat, az indoklás szerint „képzeletből, együttérzésből táplálkozó és iróniával átszőtt példázatai újra meg újra kézzelfoghatóvá tesznek számunkra egy illuzórikus, tovatűnő valóságot”.

A vakság (Ensaio sobre a cegueira) lehangoló helyzetjelentés az emberről, egy világméretű katasztrófa fókuszába helyezve. A regény alaphelyzetében különös ​kór terjed a városban: először az autóját vezető férfi veszti el látását, majd sorban mindenki, aki csak kapcsolatba kerül vele. Az elharapódzó járványt nem lehet megállítani, hiába zárják szigorú katonai őrizet mellett elmegyógyintézetbe az első vakokat, a rejtélyes fehér kór tovább szedi áldozatait. A vesztegzár embertelen körülményei közé kényszerített férfiak és nők saját vakságuknak, az ismeretlen környezetnek, az egyre jobban elszabaduló indulatoknak, az éhségnek, a mocsoknak és a szexuális megaláztatásnak kiszolgáltatva lassan kivetkőznek emberi mivoltukból… Ebben a disztópikus könyvében Saramago is ugyanarra a következtetésre jut, mint számtalan neves és névtelen elődje; „az emberről rekordidő alatt hámlik le minden civilizáció és humanizmus, amint felborul a megszokott rendje”.

portugalkonyv6_jpeg.jpgHogy napjaink portugál irodalmához is adjunk valamilyen ajánlást, a kortárs írók közül egy egészen új írót ajánlunk, aki elsőkönyvesként nemrégiben szintén vendégünk volt az Európa Pontban. Bruno Vieira Amaral portugál újságíró első regénye, Az Amélia-lakótelep (As primeiras coisas) Lisszabon külvárosában élő emberek történeteit meséli el. A városrész „tele van érdekesebbnél érdekesebb történetekkel, elvetélt emberi sorsokkal, a kispolgári lét peremére szorult, bizarr figurákkal, a reménytelenség melankóliájával, nagyívű vágyakkal és ábrándokkal, feloldatlan társadalmi és ideológiai feszültségekkel. Bruno Vieira Amaral a tragikum és a komikum kettős perspektívájából írja meg, rövid, anekdotikus fejezetekben ennek a kronotopikusan terhelt külvárosi térnek a krónikáit.”

Amaral az Európa Pontban többek között a portugál társadalom jelenleg is tapasztalható belső ellentmondásairól mesélt, amely például az 1974-es fordulat utáni időkben a portugál gyarmatokról „visszaáramló” tömegek, az ún. retornados és az őslakos helyi, portugál lakosság közötti feszültségben is tetten érhető. A gyarmatokról Portugáliába áramló ötszázezres tömeg a mai napig sok szempontból konfliktusban áll a helyiekkel – többek között ezt a konfliktust is feldolgozta első regényében. A regény részletei magyarul is olvashatók.

Ezen sorozatunk célja egy olyan „must read” lista összeállítása az adott ország szerzőinek könyveiből, amelyek elolvasása közelebb viszi az olvasót az adott ország kultúrájának és embereinek megismeréséhez, amelyek sokat mondanak az ország lakóiról, történelméről. Minden ilyen lista vitatható természetesen, de ez is a célja – vitassátok, egészítsétek ki saját ötleteitekkel, kedvenceitekkel, ajánljatok további könyveket! Ti mit ajánlanátok portugál íróktól feltétélen elolvasásra?

A könyvek leírásához és értékeléséhez a Moly.hu-n található bemutatásokat és jellemzéseket használtuk.

Képek forrása: Pexels; Moly.hu

-----

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

 

0 Vissza
süti beállítások módosítása