Kényszerűségből lehetőség – új műfaj születőben: a streamelőadás

Nem szeretjük, de életben tart – így vannak a streamelőadásokkal a kulturális élet szereplői. Új műfaj születik épp, amely a járvány után is velünk marad, és előbb-utóbb meg fogja találni a helyét a hagyományos előadások mellett, de – ahogy a gramofon, a filmek, a mozi vagy a rádió esete mutatja – nem fogja átvenni azok helyét. Addig is új eszközként inspirálja a művészeket, akik keresik a módját, hogy az egyszerű közvetítéseken túlmutatva, hogyan használhatják fel ezt újabb, másfajta élmények átadásához. A kultúra digitalizációjáról, a Covid-járvány alatti streamelésekről és ennek hatásáról beszélgettünk Káel Csabával, a Müpa igazgatójával, Mácsai Pállal, az Örkény Színház igazgatójával, Navracsics Tibor európai kulturális fővárosért felelős kormánybiztossal és Székely Krisztával, a Katona József Színház rendezőjével.

A túlélés kulcsa és nyitás a szélesebb közönség felé

Az előadások online közvetítése a túlélést jelentette a kulturális élet sok szereplőjének. Az előadóművészetnek gyorsan kellett alkalmazkodni a Covid hozta új helyzethez, amikor nem rendezhettek nézők jelenlétével előadásokat. Különböző formában valamennyi vendég élt az online tér nyújtotta lehetőségekkel, így sikerrel tudtak nyitni a vidéki és távolabbi közönség felé, és sok esetben ez egy-egy produkció nemzetközivé válását is elősegítette.

Az új helyzethez leggyorsabban a Müpa tudott alkalmazkodni, amely már 2005-ben kiépítette stúdióját a felvételek archiválásához, és 2013 óta folyamatosan, kísérleti jelleggel adtak már streamelt koncerteket is – mondta Káel Csaba. Először korábban rögzített, de online még be nem mutatott előadásokat kezdtek el vetíteni, majd később, amikor közönség nélkül már lehetett fellépéseket szervezni, akkor a művészek koncertjeit a Müpából a parkolóban kialakított autós moziban közvetítették. Azóta folyamatosan adnak élő streameket, többek között a Müpa Home-on keresztül, nagy sikerrel és rengeteg pozitív visszajelzéssel. A stream segítségével válhatott például a Bartók tavasz is igazi nemzetközi eseménnyé, amelyre a meghívott külföldi előadók és zenekarok saját helyszínükről csatlakoznak be.

Az Örkény Színház is nagyon gyorsan lépett, már 2020 tavaszán-nyarán – az új, őszi hullámra készülve – elkezdték kialakítani streamstúdiójukat szakemberek segítségével. Addig is telefonon keresztül, Vers csak neked akciójukkal érték el közönségüket, amelyben hetven magyar költő verseit olvasták fel a társulat színészei, több mint négyezer telefonhívást bonyolítva – mesélte Mácsai Pál. Egy előre megbeszélt időpontban felhívták a jelentkezőket és elbeszélgettek velük – ez az újfajta elszigetelt helyzetben a magány ellen jelentett némi segítséget a közönség tagjainak, akik az ország és a világ minden részéről hívták a színészeket. Már ezzel a kezdeményezéssel is nyitott a Budapest belvárosában található kis színház a szélesebb, vidéki és határon túli közönség felé. A stúdió augusztusi elkészülte óta a színház rendszeresen, havonta körülbelül 12 alkalommal adja élő streamelőadások keretében darabjait. Ennek köszönhetően egy hagyományos évad nézőszámának több mint felét sikerült elérniük az alkotóknak.



Székely Kriszta a Katona József Színház rendezőjeként többek között Textúra című összművészeti előadásánál használta ki az online eszközök lehetőségeit. A Szépművészeti Múzeumban játszott különleges darabban kortárs magyar szerzők a múzeum gyűjteményének egy-egy inspiráló, kiemelt alkotásáról írtak új irodalmi szövegeket, amelyeket a Katona színészei adtak elő. Székely Krisztát kifejezetten motiválta az új helyzet, már az elejétől kereste az online közvetítések nyújtotta extra lehetőségeket, amelyek túlmutatnak azon, hogy 3-4 kamera segítségével közvetítik az előadást. Folyamatosan olyan megoldásokat keres, amelyek biztosítják, hogy – ahogy a hagyományos színházi előadásnál – a néző is részt vegyen a produkcióban, amikor ő maga is szellemi, mentális, érzelmi munkát végez.

Navracsics Tibor a 2023-as veszprémi európai kulturális fővárosi (EKF) program kapcsán kicsit másfajta tapasztalatokról számolt be, hiszen az EKF programjai jelenleg még csak előkészítés alatt állnak. Ebben a felkészülési fázisban a Covid szerencsére nem jelentett pótolhatatlan veszteséget a szervező csapatnak. Ugyanakkor Veszprém kapott két „testvérvárost” 2023-ra – korábban úgy tűnt, hogy a Brexit hatására egyedül marad Veszprém (eredetileg egy brit várossal osztozott volna a címen). A járvány miatt a 2021-re tervezett két EKF programot 2023-ra halasztották, így Temesvár és a görög Elefsina is megrendezi a maga európai kulturális évadját.

Az EKF projekt jelen fázisában a digitális lehetőségeknek elsősorban a kapcsolattartásban van haszna, a már meglévő programoknál ez később jelenthet hozzáadott értéket. Navracsics Tibor szerint azonban a digitális élményre nem fognak újfajta kulturális attrakciót építeni. Ebben inkább a kultúraközvetítés, mintsem a kultúrateremtés lehetőségét látja: a kultúra elérhetőbb és „távolabb fogyasztható” lesz.

Nem helyettesíti a személyes részvétellel megvalósuló előadásokat

A sok pozitívum mellett a beszélgetés összes résztvevője hangsúlyozta, hogy az online közvetítés sosem fogja leváltani a színházban, a helyszínen jelen lévő közönség előtt tartott előadásokat. Az „egyszeri és megismételhetetlen” élményhez – ahogy Káel Csaba fogalmazott – ott kell lenni, hogy az energiák néző és előadó között valóban áramolni tudjanak. A Müpa igazgatója nem tart attól, hogy a streamelőadások majd kiszorítják vagy átveszik az élő előadások szerepét. Ezek más élményeket kínálnak – ahogy a gramofon vagy a lemezjátszó, profi zenerögzítés után is megmaradtak az élő koncertek, vagy a mozi sem ölte meg a színházat – erősítette meg Mácsai Pál.

Káel Csaba szerint az előadóművészethez mindig kapcsolódik a közösségi élmény: az emberek szeretik megbeszélni a látottakat, megosztani élményeiket a büfében vagy előadás után – erről pedig nem fognak lemondani. A streamelőadások sokkal inkább kedvcsinálók, amelyek meggyőzik az embereket, hogy élőben is vegyenek részt az előadásokon. Nagyon hasonlóan látja a kérdést Székely Kriszta is, aki nem tart attól, hogy az újfajta, „görgetve keresett kultúra” kioltaná a régi előadóművészetek helyét vagy elinflálná azok értékét. Szerinte is ugyanolyan fontosak maradnak a közösségek az ember életében, mert kódolva van belénk az együttlétre és a kapcsolatteremtésre való vágy.



Streamelés a Covid után: velünk marad új műfajként

Abban is egyetértettek a beszélgetés résztvevői, hogy a kényszerűségből született új formák streamelőadások formájában velünk fognak maradni a járványhelyzet után is. Így az Örkény, a Katona és a Müpa is tervez online közvetített előadásokat a jövőben.

Mácsai Pál és Káel Csaba megfogalmazása szerint most egy új műfaj hajnalán járunk, a streamelőadások hamarosan meg fogják találni a helyüket. Nagyon izgalmas a jelenlegi helyzet: az új eszköz nagyon sokakat inspirál, a művészek keresik a lehetőségeket, hogyan tudnak túllépni a streamelés legegyszerűbb funkcióján, hogyan tudnak vele valami pluszt, a közönséget intenzívebben bevonó élményt adni, és hogyan tudják az eszközt kreatív oldalról bevonni az alkotói folyamatba. Ezek a törekvések már most is egyértelműek, de Mácsai Pál szerint ezzel valószínűleg elsősorban a következő generációnak lesz majd dolga.

A közel egyórás beszélgetés megtekinthető Facebook oldalunkon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete Youtube csatornáján:

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete Youtube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!