Antropocén költészet: Závada Péter klímaváltozás és irodalom kapcsolatáról

Vajon szükséges-e az alkotói gyötrődés? Mitől sikeres egy művész? Mi a minőség és a mennyiség közötti viszony valójában? Hogyan reagál a költészet a klímaváltozásra és annak fenyegetésére? A költészet napján erről beszélgettünk Závada Péterrel, majd kortárs költők olvasták fel a témához kapcsolódó verseiket – mindez a posztban visszanézhető.

Szerencse és alkat – mennyiség és minőség

„Láss már munkához, ember, maradj az irodalomnál, ne pocsékold ostobaságokra az idődet (…). Leülni, munkához látni, megírni egy regényt, amelyből mindössze ötszáz példány fogy el, és mégis tudom, hogy művészi alkotás, hiánytalan, minden kompromisszumtól mentes” – idézte Egy tenyér ha csattan című könyvéből Anthony Burgess szavait Forró Bence műsorvezető. Az idézet kiemeli a költői szabadság fontosságát és az alkotási folyamat nehézségeit egyaránt. Závada véleménye szerint érdemes leszámolni a velünk élő közhellyel, hogy a szenvedés a sikeres, mély alkotói folyamat feltétele. Sőt, éppen az ellenkezője igaz, hiszen a nehéz sors, a nélkülözés inkább hátráltatni szokta a tehetségek kibontakozását. Mondhatjuk, hogy Virginia Woolf művészete szempontjából milyen jó volt, hogy szenvedett, de azért ez nem teljesen így működik: azok a női művészek, akiknek van idejük és terük alkotni, megírják a nagy verseket, amelyeket szeretnének.

Azonban még a megfelelő időbefektetés mellett is kérdéses marad a siker. Sok múlik a szerencsén, a marketingen és a személyiségen is. Sokakat csak később fedeznek fel, vagy azért, mert nem sikerült az adott generációt megszólítani, vagy egyszerűen a művész nem nyilvános szereplésre termett alkat. Remek példa az előbbire John Williams Stoner című könyve, amely az 1965-ös visszhangtalansága (és szerzője 1994-es halála) után 2015-ben világszerte bestseller lett. Ötven év különbség, más generációk, más élethelyzet, de ugyanaz az alkotás.

Mindazonáltal Závada kihangsúlyozta, hogy a minőségnek nincs feltétlen köze a mennyiséghez. Az, hogy egy könyv nagy számban kel el, nem feltétlen jelenti azt, hogy jó vagy rossz. Vannak igénytelen alkotások, amiket felkapnak, más irodalmi művek – a gyenge marketing vagy más külső tényező miatt – felfedezetlenek maradnak.

Klímaszorongás a művészetben

Fontos, hogy az irodalom reflektáljon az aktualitásokra, vagy vannak örök témák? Závada szavaival élve léteznek “idő- és helyspecifikus témák”, mint a klímaváltozás. Azonban nehéz meghatározni az alkotók szerepét a kortárs küzdelmekben. Szószólók? Mártírok? Váteszek? Lássuk, hogyan is fonódik egybe az irodalmi alkotók munkája a klímaváltozás és -szorongás kérdésével.

Az elmúlt években a kortárs művészet fokozatosan egyre többet kezdett el foglalkozni a természet tematikájával, párhuzamosan a környezetvédelmi mozgalmak aktivitásának növekedésével. Ennek köszönhetően újra megjelent a tájköltészet, de „újrakalibrálva”. A tájköltészet „reneszánszában” az alkotók elrugaszkodnak a 19. századi felfogástól, és igyekeznek az embert a környezetével harmóniába hozva, azzal egyenrangúként megjeleníteni. A stílusjegyek között újra megjelent a kilencvenes évekre jellemző, majd ezt követően háttérbe szorult irónia is.

Létező trend, hogy a költészetben megjelenik a társadalom és a természet viszonya, a klímaváltozással kapcsolatos felelősség, az ember természetben végbe vitt pusztítására reagáló „antropocén költészet”. A közelmúltban meg is jelent egy világirodalmi válogatás a témában, A ránk bízott kert.

Závada szerint az ember igyekszik úgy tenni, mintha a természetet féltené, de valójában önmagát félti. Megemlítette a Covid19-pandémia alatt történtek iróniáját: a járvány előtt mindenki igyekezett letenni a műanyag használatáról (zacskók, szívószálak), de onnantól kezdve, hogy a természet „ránk támadt” a vírussal, műanyag egyszer használatos maszkokkal védtük magunkat.

A beszélgetésben a közösségi oldalak szerepére is kitértek a résztvevők. Bár volt az Instagram-költészetnek fellángolása, ez viszonylag hamar népszerűségét vesztette: aki egy rövid verset sem hajlandó teljesen végigolvasni, az valószínűleg nem kíváncsi a művészetre. „A lerövidülő figyelemben elmentünk a falig.” Ezek a platformok ma már leginkább csak az érdeklődés felkeltésére jók: egy szövegrészlet posztolása a teljes szöveghez vezető linkkel leginkább marketingcélokra is kiaknázható.

A teljes beszélgetésből Závada Péter saját Stoner-sztorija is kiderül. Mindezt vissza tudjátok nézni a fenti videón, ahogy utána kortárs költő vendégeink – Seres Lili Hanna, Horváth Florencia, Sirokai Mátyás, Vajna Ádám, Izsó Zita, Pion István és Závada Péter – saját versfelolvasásait is. Minderről galériánkban láthattok képeket:

A fotókat a Képszerkesztőség készítette, Még több képet itt találtok.

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!