Beköszöntött az ősz: minden EU-tagállamban gyerekek tömegei indultak meg iskolatáskával a vállukon, hogy folytassák tanulmányaikat az új tanévben. A nyári kalandok elmesélése után az első jelentős téma általában a nyári kötelező olvasmányok feldolgozása szokott lenni. A kötelező olvasmányok listája természetesen minden EU országban más és más – ha van ilyen egyáltalán. Posztunkban első kézből gyűjtöttünk össze információkat olyanoktól, akik ezekben az országokban nőttek fel és jártak iskolába.
Vajon szükséges-e az alkotói gyötrődés? Mitől sikeres egy művész? Mi a minőség és a mennyiség közötti viszony valójában? Hogyan reagál a költészet a klímaváltozásra és annak fenyegetésére? A költészet napján erről beszélgettünk Závada Péterrel, majd kortárs költők olvasták fel a témához kapcsolódó verseiket – mindez a posztban visszanézhető.
Az idei évadot ismét nagyon izgalmas beszélgetéssel kezdjük: volt uniós biztosokkal, Balázs Péterrel és Navracsics Tiborral elemezzük ki a Bizottság elnökének friss évértékelő és új irányokat kijelölő SOTEU-beszédét. A társasjátékok kedvelőit a Játszóház Projekt estjére várjuk, ahol 48 különböző – köztük rengeteg zöld és európai témájú – játékot lehet majd kipróbálni. Szeptember végén pedig már hagyományosan az európai irodalomé lesz nálunk a főszerep: Európai Írótalálkozónkon ismét a kontinens kiemelkedő alkotóival beszélgetünk. Tartsatok velünk!
A nyári szünet után rendesen belekezdünk: a hónap első programja során volt uniós biztosokkal elemezzük ki a Bizottság elnökének évértékelő és új irányokat bemutató SOTEU-beszédét, a következőn pedig már az aktuális energetikai kilátásokat és a téli gázhelyzetet vizsgáljuk meg a téma legjelesebb hazai képviselőivel. A hónap végén az irodalomé és a tudományé lesz nálunk a főszerep: Európai Írótalálkozónkon ismét a kontinens kiemelkedő elsőkönyves alkotóival beszélgetünk, a Kutatók Éjszakájára pedig ezúttal többek közt egy kis élménybiológiával, a COVID- és rákkutatás újdonságaival és az európai éghajlati paktum aktualitásaival készülünk. Tartsatok velünk!
Európa ezerszínű, ezért is szeretjük annyira. Ahogy az unió mottója tartja: különbözőségünkben rejlik az erőnk – érdemes ezeket a kultúrában is megismerni. Az Európa Tanács kulturális útvonalai épp ezt támogatják: egy-egy kiemelt téma köré csoportosítva mutatják be Európa országainak izgalmas helyszíneit, hogy a végén rájöjjünk: a sokszínűség mégiscsak egy rendbe illeszkedik, van, ami szorosan összeköt minket. Érdemes megismerni, és ha lehetőségünk van rá, meg is látogatni ezeket a helyszíneket.
Nem szeretjük, de életben tart – így vannak a streamelőadásokkal a kulturális élet szereplői. Új műfaj születik épp, amely a járvány után is velünk marad, és előbb-utóbb meg fogja találni a helyét a hagyományos előadások mellett, de – ahogy a gramofon, a filmek, a mozi vagy a rádió esete mutatja – nem fogja átvenni azok helyét. Addig is új eszközként inspirálja a művészeket, akik keresik a módját, hogy az egyszerű közvetítéseken túlmutatva, hogyan használhatják fel ezt újabb, másfajta élmények átadásához. A kultúra digitalizációjáról, a Covid-járvány alatti streamelésekről és ennek hatásáról beszélgettünk Káel Csabával, a Müpa igazgatójával, Mácsai Pállal, az Örkény Színház igazgatójával, Navracsics Tibor európai kulturális fővárosért felelős kormánybiztossal és Székely Krisztával, a Katona József Színház rendezőjével.
Februári programjaink Európa épített és eszmei örökségének sokszínűségére hívják fel a figyelmet. Lesz nálunk komoly kérdéseket boncolgató dráma Fatih Akıntól, verses-dallamos perfomansz a Klasszik Lasszó alkotócsoportjától, horvát kulturális örökségek horvát elnökséggel és vagy húszféle társasjáték a Játszóház Projekttől.
Az Európai gondolkodók sorozatunk legutóbbi vendége Janne Teller dán írónő volt, aki 2000-ben megjelent ’Semmi’ című provokatív könyvével vált világhírűvé. Az élet értelmének keresését feldolgozó könyve Dániában először betiltott, majd kötelező olvasmány lett, amelyet a világ számos nyelvére lefordítottak. Újabb írásai továbbra is komoly kérdéseket boncolgatnak, a megszokott sémákon kívül mozognak, elgondolkodtatnak a világ és Európa legégetőbb kérdéseiről – amely Teller szerint a szépirodalom legfontosabb feladata mai világunkban. Többek között erről, az online világ veszélyeiről, klímaváltozásról, a fogyasztói társadalom sekélyességéről és mindezek és az irodalom viszonyáról beszélgetett az írónővel az est házigazdája, McMenemy Márk.