„Európának külső nyomásra kell kiépíteni hadiipari képességeit és stratégiáját” – öt erős állítás a biztonságpolitikáról

Az Európa Pont harmadszor szervezte meg biztonságpolitikai szakértők és kutatók, államtitkár és korábbi nagykövet részvételével zajló beszélgetését az Európai Unió aktuális kül-, biztonság- és védelempolitikai kihívásairól. A Katonadologra az amerikai elnökválasztás napján – azaz az eredményeket még nem ismerve – került sor, most összegyűjtöttünk néhány erős állítást a résztvevőktől. A teljes beszélgetés a posztban visszanézhető, podcastunkon pedig meghallgatható.

Sztáray Péter biztonságpolitikáért felelős államtitkár: „Nem tudjuk, hogy Donald Trump mit tenne az orosz-ukrán háború kapcsán, mi a hozzáállása az izraeli konfliktushoz vagy mit kezdene a migrációval. Egy sor bizonytalan tényező van, Európában mégis izgalom van ezzel kapcsolatban. Érdemes ’hűteni’ ezt, és megnézni, mi történt az első Trump-elnökség alatt – nagyon keményen szorította az európai szövetségeseket arra, hogy költsenek többet a védelmükre, de NATO-támogató állásponton volt az elnök.”

Fedinec Csilla, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, Ukrajna-szakértő: „A NATO a bővítések révén valóban fenyegette Oroszországot? Pont fordítva, az új országok Oroszországtól való félelmük miatt léptek be a NATO-ba. Észtországban a GDP 40 százalékát költik lőszerre. Finnországban a lakosságot felkészítették arra, hogy fél éves élelmiszer-, gyógyszer- és egyéb készletük legyen otthon. A félelem valós: Oroszország katonai erejét nem csak Ukrajnában alkalmazta, hanem például a Közel-Keleten és Afrikában is. Ha a NATO-t akarta Ukrajnában megállítani Oroszország, akkor nem sikerült: a Balti-tengert totálisan elvesztette, és gyakorlatilag körbezáródott.”

Demkó Attila, az NKE John Lukács Intézet Stratégiai Jövők programjának vezetője: „Európa kiseperte a készleteit, nem mennyiségben, de arányaiban sokkal többet adott Ukrajnának, mint az Egyesült Államok. Az európai fegyverek kiválóak, csak nincs belőle elég – ez a háború viszont nem a fegyverek minőségéről, hanem a mennyiségéről szól. Egyedül az amerikaiaknak van meg az a raktárkészlete, amit le lehetne szállítani. Ha Amerika kiszáll Ukrajna támogatásából, Európa katonai értelemben nem tud belépni, középtávon, évek múlva sem.”

Szemerkényi Réka közgazdász, Magyarország korábbi washingtoni nagykövete: „Kína támogatása nélkül Oroszország nem tudná folytatni az offenzívát. Az észak-koreai katonai támogatás önmagában jelzi az orosz pozíciók gyengeségét. Kína pedig olyan probléma, amit az Egyesült Államok nem fog tudni megoldani európai – és más – szövetségeseinek támogatása nélkül. Európa viszont azzal szembesült, hogy Oroszország olyan kihívás, amit Európa nem tud megoldani Amerika nélkül.”

Tálas Péter, az NKE John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa: „Átmeneti korszakban élünk körülbelül 2018 óta: most az erőviszonyokkal együtt a világrend változik meg. Az orosz-ukrán háború ilyen világrend-háború. Ezért a tétje teljesen más: ki és hogyan fogja irányítani a világrendet, megmaradnak-e alapként az amerikai értékek. Messze vagyunk attól, hogy Oroszország vagy akár Kína világrendet építsen – a képességeik nincsenek meg hozzá, de ambíciójuk igen. Ami viszont Amerikát erre alkalmassá tette, az a képességei mellett a szövetségi rendszer is, amelynek része.”

A teljes beszélgetés Facebook-oldalunkon végignézhető:

Podcastunkon pedig végig is hallgatható:

Borítókép: Locsmándi Klaudia

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!