A karantén időszakában hihetetlenül megnőtt az otthon készített kenyerek és a kovásznevelgetés népszerűsége. A közösségi oldalakon egymást érték a szebbnél szebb pékáruk, mintha tízmillió karanténpék országa lennénk. Bármeddig tartson is ez a lendület, a kenyér a nemzetek egyik legfontosabb és legbeszédesebb étele, Európa változatossága pedig a hagyományos kenyerek sokszínű- és sokízűségében is megmutatkozik. Íme Európa kedvencei.

Őserdő. Első hallásra nem feltétlenül a Kárpátok havasai vagy a lengyel erdőségek jutnak eszünkbe, de nem is a Kékes – holott Európában is sok helyen találunk ősi, emberi beavatkozás nélkül fennmaradt ökoszisztémákat, „eredeti erdőket” (primary forests). Nemrégiben térképre tették, hogy hol vannak még Európában ilyen különleges erdőségek, amelyek számos fajnak nyújtanak Európában utolsó menedéket.

Az EU Natura 2000 a természetvédelmi területeket koordináló ökológiai hálózatok közül a világon a legnagyobb. Az európai szinten is jelentős állat- és növényvilág, a biológiai sokféleség védelmét szolgálja, speciális szabályaival menedéket nyújtva a kontinens ritka és sebezhető fajainak, élőhelyeinek. Most ötödszörre díjazzák a terület legelőremutatóbb, legkreatívabb projektjeit, a döntősök közt két magyar részvétellel megvalósulót is találunk.

Szentesi Évát valószínűleg nem szükséges bemutatnunk: a szabolcsi lányból lett blogger és online újságíró, lassan négykötetes író és aktivista igazi self-made woman. Nevét a legtöbben akkor ismerték meg, amikor pár éve, húszas évei végén áttétes méhnyakrákkal diagnosztizálták, amit a nyilvánosság előtt, addig szokatlan őszinteséggel dolgozott fel. Betegségéből kigyógyulva továbbra is a rákellenes küzdelem fontos hazai harcosa. Előadásaival, írásaival és saját példájával igyekszik felhívni a figyelmet a megelőzés fontosságára és arra ösztönözni a nőket, hogy őszintébb, tudatosabb és felelősebb kapcsolatot építsenek ki a testükkel.

A járványhelyzet enyhülésével és a legszigorúbb korlátozások feloldásával Európa több országában sorra folytatódnak a nemzeti focibajnokságok. A pandémia ugyanakkor nem ért véget: az elővigyázatosság nagyon fontos a továbbiakban is, mindenhol szigorú biztonsági előírásokkal folytatódhat csak a játék. Több helyen használnak kreatív eszközöket a játékosok és a szurkolók összekötésére: a dánok például a karantén ideje alatt felpörgött online konferenciaprogram segítségével juttatják a szurkolókat a stadionokba.

A II. világháború után Hollandiában különleges mozgalom született. Tagjai kézzel készített, színes anyagokból összevarrt egyedi szoknyákban jelentek meg a legfontosabb nemzeti és családi ünnepnapokon. A „felszabadulási szoknya” hamar a holland újjáépítés és a nők ebben betöltött szerepének szimbóluma lett.

Az EU költségvetése korántsem olyan nagy összeg, mint azt talán elsőre gondolnánk. A tagállamok összesített bruttó nemzeti jövedelmének mindössze körülbelül 1 százalékát teszi ki – az EU minden tevékenységét ebből fedezi. De honnan van pénze az EU-nak? Hogyan járulnak hozzá a közös programok finanszírozásához a tagállamok? Most, hogy a Bizottság ismertette javaslatát az új hosszú távú költségvetésre, és ismét felerősödtek az ezt övező viták, dióhéjban összefoglaljuk, mit érdemes tudni az EU bevételi oldaláról.

Idén 15 ország 21 fizikai vagy szellemi öröksége kapta meg az Europa Nostra díjat, Európa legrangosabb örökségvédelmi kitüntetését. Magyarországról három kulturális projektet is elismertek: a Szépművészeti Múzeum példaértékű, átfogó helyreállítását és modernizálását, a gödöllői királyi kastély Egy kastély titkos élete címet viselő, fiatalok bevonásával létrejött különleges kiállítását, és az UCCU Roma Informális Alapítvány érzékenyítő oktatási workshopjait. Gratulálunk minden díjazottnak!