Számos kutatás rámutatott, hogy jelenlegi utazási szokásaink nem fenntarthatók. Elsősorban  a légi és a közúti közlekedés olyan terhet rónak a környezetre, amely már rövidtávon visszafordíthatatlan következményekhez vezethet. Legutóbbi programunkon arra kerestük a választ, mire lenne szükség a politikai döntéshozók és az egyén szintjén ahhoz, hogy elinduljon a változás a fenntarthatóbb utazás irányába. A Sail to the COP egyik szervezője, a finn Santeri Lehtonen és a Talpalatnyi történetek blog szerzőpárosa, Kocsis Dóra és Németh Edvárd voltak vendégeink.

Vitorlással át az Atlanti-óceánon?

Santeri Lehtonen egyike azoknak a fiataloknak, akik részt vettek a 2019-es Sail to the COP kezdeményezésben. Ebben 36 klímaaktivista európai fiatal elhatározta, hogy az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó konferenciájának résztvevőjeként – az erősen klímakárosító repülés helyett – vitorlással utaznak Dél-Amerikába, a konferencia színhelyére, ezzel is súlyt adva követeléseiknek és javaslataiknak. Az utat a konferenciával együtt mintegy nyolcvannaposra tervezték. A vitorlás legénysége váltott műszakban dolgozott egyfelől a hajó ellátásán, másfelől utazó think tankként azokon a szakpolitikai javaslatokon, amelyek az utazási ipart társadalmilag igazságosabbá és fenntarthatóbbá tehetik. Ezeket végül a COP tárgyalásokon be is mutatták. A hajón az EIT Climate KIC keretében még egy 24 órás online együttgondolkodást, egy Climathont is megrendeztek, amely elméleti és gyakorlati megoldásokat keresett az éghajlatváltozást előidéző problémákra.

Útjuk semmilyen szempontból nem volt zökkenőmentes: már az amszterdami rajt után hamar hatalmas viharba keveredtek a francia partoknál, és az is meglehetősen megviselte a csapatot, hogy félútnál kiderült: a Chilébe tervezett konferenciát – a helyi zavargások miatt – áthelyezték Madridba. A fiatalok ugyanakkor nem adták fel tervüket, amely e szerencsétlen változás miatt még elég nagy médiavisszhangot is kapott. Ezután online megszervezték, hogy aktivista társaik képviseljék őket a madridi konferencián, akik 2019 decemberében be is mutatták szakpolitikai javaslataikat a döntéshozóknak.

Változás a „felsőbb szintekről”

Természetesen az nem minden esetben életszerű, hogy a tengerentúli utakat vitorlással tegyük meg – ennél sokkal praktikusabb és megvalósíthatóbb követelésekkel és javaslatokkal álltak elő a konferencián. Követelték többek közt azt, hogy valamennyi repjegyre társadalmilag igazságos mértékben vessenek ki adókat, vezessenek be kerozin-adót a légiközlekedésre,  tiltsák meg az iparág állami támogatását, korlátozzák a szektor reklámtevékenységét, és támogassanak fenntarthatóbb utazási módokat. Emellett azt is javasolták, hogy szüntessék meg azokat a légi járatokat, amelyek kevesebb mint 6,5 órás vonatúttal kiválthatók, és európai együttműködést szorgalmaztak a hosszú távú- és éjszakai járatok, valamint a multimodalitást támogató összeurópai jegyfoglaló rendszer kiépítésében.

A csoport határozottan kiállt a vasúti közlekedés intenzívebb használata mellett – bíznak benne, hogy a szakpolitika és az innováció révén minél többen élnek a légi közlekedés helyett egyéb alternatív megoldásokkal. Ez több helyen egybecseng az EU aktuális tematikus évével, amely a vasút használatának fellendítését tűzte ki célul 2021-ben.

Santeri felhívta a figyelmet a légi közlekedés egyik nagyon fontos és beszédes igazságtalanságára: 2018-ban a világ lakosságának összesen 11 százaléka utazott repülőgéppel, és mindössze 4 százalék (!) nemzetközi járatokkal, a légi közlekedés viszont óriási mértékben járul hozzá az üvegházhatású-gázok kibocsátásához – így az éghajlatváltozáshoz –, ez pedig a világ minden országát egyaránt sújtja. A légi közlekedés aktuális trendjeit figyelembe véve 2050-re ez a szektor egymagában több CO₂-kibocsátásért lesz felelős, mint a jelenlegi klímacélokban rögzített összkibocsátási célszám.

A beszélgetés résztvevői egyetértettek: a jelentős változásokhoz elkerülhetetlen, hogy a legmagasabb döntéshozatali szinteken foglalkozzanak a kérdéssel, és különböző eszközökkel – tiltással, büntetéssel, adópolitikai eszközökkel, szemléletformálással – hozzák helyzetbe a légi közlekedésnél fenntarthatóbb utazási formákat. Santeri pozitív példaként hozta fel az európai zöld megállapodást. Szerinte a kiterjedt javaslatcsomag számos területen figyelembe veszi a szolgáltatások valódi, környezeti költségét is, ami az uniós gazdaságot valóban fenntarthatóbb alternatívák felé vezetheti az utazás területén is.

Változások az egyén szintjén

A fordulathoz ugyanakkor egyéni szinten is mindenki hozzájárulhat, sőt ez kell is az eredményekhez – erre mutatott sok jó saját példát Dóra és Edvárd. Ők nyolc évvel ezelőtt, fiatal házaspárként kezdték el igazán fenntartható irányba terelni életvitelüket, utazási és hétköznapi szokásaikat. Mindig is vonzották őket a ráérősebb, odafigyelősebb utazások (slow travel), amikor a helyiek közt elvegyülve „mind az öt érzékszervüket használva” ismerhetnek meg új kultúrákat. Először az egyévesre tervezett nászútjuk közben kezdte őket komolyan foglalkoztatni utazásuk környezeti terhelése, és innentől mindent megtesznek azért, hogy ezt minimalizálják.

Egyik utazásuk során kipróbálták, létezhet-e zero waste travelling, azaz el tudnak-e utazni úgy egy távoli országba, hogy utazásuk során semmilyen szemetet nem termelnek. Még ha a teljes hulladékmentességet nem is sikerült elérniük (pl. egy-egy számlát, buszjegyet mindenképpen papíralapon kaptak meg), meghökkentő eredményre jutottak: tíznapos útjuk során mindössze 45 gramm (!) szemetet termeltek.



Mára teljesen tudatosan készülnek utazásaikra – mindent, még az utazáshoz kapcsolódó hulladékukat is megtervezik előre. Repülőgépre csak akkor szállnak, ha legalább egy hónapot tudnak egy helyen eltölteni, de alapvetően igyekeznek minél közelebbi – belföldi, vagy környező, repülés nélkül, például vonattal is jól megközelíthető helyekre utazni. Bár a kényelem és az olcsóság sokakat a fapadosokkal kombinált utazásokra csábít, ők vallják, hogy ismerve ezek valódi, környezetkárosítással kiegészített költségét, érdemes ezeknek ellenállni, és inkább fenntarthatóbb, közelibb célpontokat választani. Egy all inclusive marokkói utazás árából kijövő vonatos, ukrajnai utazás sokkal több és valódibb élményt jelenthet – mindenkinek ajánlják, hogy keressék a hasonló kalandokat.

Praktikus tanácsok

Dóri és Edvárd az elmúlt évek során a fenntartható utazás igazi szakértőivé váltak – ezzel kapcsolatos tippjeiket a résztvevőkkel is megosztották. A már említett közelebbi úticélok keresése és a repülés korlátozása mellett a szállás kiválasztásán is sok múlik. Ha tehetik, couch surfinggel szállnak meg, azaz egy online közösségen belül magánemberek kiadó szobáit, ágyait foglalják le előre, ahogy ők is kiadják utazók számára a sajátjukat. Ehhez persze kell egyfajta rugalmasság és szemlélet – de az is sokat számíthat, ha luxusszállodák helyett a kisebb, esetleg családi szállásadókat támogatjuk, vagy ha előre tájékozódunk a szálláshely fenntarthatósági gyakorlatáról, amit sok szállásadó nyíltan hirdet.

Rengeteget stoppolnak, utaznak tömegközlekedéssel vagy vonattal. Emellett mind otthon, mind utazásaikon kerülik a csomagolt élelmiszereket, amelyeket alapvetően egészségtelenebbnek is tartanak. Ahol lehet, igyekeznek maguknak főzni, csomagolásmentes boltokban bevásárolni, ehhez mindig van náluk megfelelő mennyiségű újrahasznosítható zsák, háló, táska. Persze ők is elcsábulnak néha egy-egy finom helyi street foodra, amely adott esetben – mint például egy gyros – jelentős maszatolással jár, de ehhez mindig van náluk összecsukható ételdoboz. Az ételt nagyon kedvesen (extra igényeiket mindig extra kedvességgel kompenzálva) ebbe kérik, amit utána otthon elmosnak – máris elkerültek jó pár feleslegesen elhasznált törlőt, szalvétát.

További tippjük még, hogy válogassuk meg, milyen szolgáltatásokat veszünk igénybe egy idegen országban – mindig érdemes az egyébként vonzónak tűnő, turistacsalogató extrák mögé gondolni, megvizsgálni, az adott  különlegesség milyen hatással jár a helyiek életére vagy a környezetre.



Tényleg nekem kell kényelmetlenséget vállalnom, hogy megmeneküljön a bolygó?

Erre a gyakran felmerülő dilemmára a résztvevők válasza, hogy nem feledkezhetünk meg egyéni felelősségünkről, nem elég felülről várni a megoldást. Szükség van szemléletváltásra, tudatosságra, némi elszántságra és sok-sok egyéni, tudatos döntésre. Ahogy ezt a gondolatot korábbi vendégünk, Jane Goodall is megfogalmazta: mindennapi választásaink befolyásolják, milyen világot hagyunk örökül gyerekeinknek és unokáinknak. A sok kicsi pedig sokra mehet: ha egyre többen gondolják fontosnak ezeket a fenntarthatósági szempontokat, és ez választásaikban is tükröződik, akkor ez előbb-utóbb a piaci szereplőket is jó irányba tereli. És még csak nem is feltétlenül jelent óriási lemondást – sok esetben csak másféle élményeket.

Vendégeink optimisták voltak a változás lehetőségével kapcsolatban, egyetértve másik korábbi vendégünkkel, Yann Arthus-Bertranddal, aki szerint már nincs időnk arra, hogy pesszimisták legyünk. Dóri szerint szükség van pozitív jövőképre, mert csak ez segítheti elő a változást. Edvárddal hisznek benne, hogy ahogy a mai világban az információkhoz mindenki egyre jobban hozzáfér, egyre többen tájékozódhatnak a modern élet és utazás káros következményeiről, és gondolkodnak majd hozzájuk hasonlóan. Santini a dohányzást hozta fel jó példaként: Finnországban és Franciaországban sikerült ezt az egészségkárosító szokást korábban talán sose gondolt szintre visszaszorítani. Egyrészt „felülről”, a termékadókkal való megdrágításával, piaci mechanizmusokkal, másrészt egy  komoly kulturális és szemléletbeli váltással, mely szerint mára már nem annyira menő dohányozni. E két tényező a dohányzásnál például elég volt a radikális változáshoz – bízik benne, hogy hasonló történhet a közlekedés terén is. 

Képek forrása: www.sailtothecop.com, https://talpalatnyitortenetek.hu, Európa Pont

-----
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!