Az idei évet az EU az ifjúságnak szentelte – ahogy arról már korábban is írtunk –, és ebből az alkalomból kicsit utánanéztünk, kit is céloz ez az évad. Hányan, milyen arányban vannak az egyes országokban a „fiatalok” – az EU leggyakrabban a 15 és 29 év közötti fiatal felnőtteket számítja ide –, és milyen szokások jellemzik őket?
„A határainkon belüli együttműködésen alapuló Európától el kell mozdulnunk egy olyan Európa felé, amely erőt mutat a világban, teljes mértékben szuverén, önálló döntéseket hoz, és saját maga határoz a sorsáról” – ebben az egy mondatban foglalta össze a francia elnökség lényegét Emmanuel Macron francia elnök. A „fellendülés, erő, hovatartozás érzése” hármas mottójával elindított elnökség egyértelmű üzenete: az egészségügyi válság, az agresszív külső erők és az éghajlatváltozás ellen csakis a közös európai fellépés lehet hatékony – ezt kívánja erősíteni a mostani félévben Párizs.
Előkerült a megsemmisültnek hitt 1931-es lengyel antifasiszta avantgárd rövidfilm, az Europa. A szürrealista művészházaspár, Franciszka és Stefan Themerson munkáját mítoszok övezik a filmtörténelemben, és számos kísérletet tettek az újraalkotására és újragondolására. Az Europát tavaly a londoni filmfesztiválon be is mutatták.
A DiscoverEU uniós kezdeményezés lehetőséget kínál az európai fiataloknak, hogy beutazzák Európát, az utazás során új ismeretekkel, ismeretségekkel és életre szóló élményekkel gazdagodjanak, megtapasztalva a kontinens ezer arcát, kulturális sokszínűségét és közös értékeit. A program 2018 júniusa óta 130 ezer utazási igazolványt biztosított az európai fiatalok számára, a most lezárult 2021. októberi fordulóban minden eddiginél több, közel 61 ezer fiatal nyert igazolványt.
Januári első eseményünkön a fenntartható és személyre szabott divaté lesz a főszerep, és megtudhatjuk, hogyan egyeztethető össze a környezettudatosság a stílussal. Minderről a Magyar Divat és Design Ügynökség és a Magyar Könnyűipari Szövetség képviselőjével, történésszel, divatújságíróval és magyar tervezőkkel beszélgetünk. Lumiѐre Filmklubunkban pedig a többszörös díjnyertes Corpus Christit láthatjuk a javítóintézetből kikerülő, önmagát papnak kiadó fiatalról, aki felforgatja a falu életét.
Elindult a jelentkezés, még a hónap végéig lehet pályázni az Európai Bizottság fizetett gyakornoki pozícióira. A program már sok tízéve működik, és aki részt vett benne, nem bánta meg: Európa egyik legjelentősebb intézményének dolgozni nemcsak egyedülálló, a munkáltatók által is értékelt tapasztalat a pályakezdőknek, de egy életre szóló élmény is.
Tavaly májusban, az Európa-napon indult útjára az Európa jövőjéről rendezett konferenciasorozat és a hozzá tartozó online platform azzal a céllal, hogy a szélesebb közvélemény közvetlenül is megossza a témával kapcsolatos elképzeléseit az európai döntéshozókkal. A konferencia résztvevői átlagemberek, a platformon pedig mindenki hozzászólhat. A mindeddig példa nélküli demokratikus gyakorlat lehetőséget kínál minden európai számára, hogy elmondja, mit vár az Európai Uniótól, milyen európai jövőt szeretne, milyen ötleteket látna szívesen megvalósulni. Pontosan miről szól ez az egész, és milyen volt magyarként részt venni benne? Erről beszél két, fiatal magyar vitacsoport-tag, Alexandra és Péter.
2022 az ifjúságé lesz az Európai Unióban – a tematikus évad célja többek között, hogy informálja a fiatalokat lehetőségeikről, és aktívan bevonja őket az EU jövőjének alakításába. Az elmúlt időszakban a pandémia talán ettől a korcsoporttól vette el a legtöbbet: a bezártság és elzárkózás hihetetlen sok lehetőségtől fosztotta meg a fiatalokat. Hiszen azok az élmények, amelyek ebben az érzékeny periódusban, fiatalkorunkban érnek minket, sokszor egész életünkre kihatással vannak, meghatározzák gondolkodásmódunkat. Ezt igyekszik valamilyen módon ellensúlyozni és kompenzálni az EU, ismét perspektívát nyújtva a fiatalabb korosztályoknak.