Történelmi kávézók Európában – kultúra, gasztronómia és design

15 országból 69 kávézó szerepel az Európa Tanács történelmi kávézóit bemutató kulturális útvonalán. Posztunkban ajánlunk néhány érdekességet a listáról.

Európa ezerszínű, de ez a sokszínűség egy rendszerbe illeszkedik: van, ami szorosan össze is köt minket. Az Európa Tanács kulturális útvonalai ezeket a közös elemeket mutatják be egy-egy kiemelt téma köré csoportosítva. A 48 tematikus útvonalat tartalmazó listáról, illetve a nyár elején választott három új kulturális útvonalról már mi is írtunk, ez utóbbiak egyikét a nekünk is oly kedves kávéházi kultúra bemutatásának szentelik.

A kávékultúra alapvetően európai jelenség. A történelmi kávézók kultúrájának feltárásával így tulajdonképpen Európa hagyományait tárjuk fel. A közös európai örökséget építészetük, kialakításuk és a kulturális és politikai életben betöltött szerepük is bizonyítja. Ugyanakkor a kávézók nemcsak univerzális európai értékeket tükröznek, de a helyi szokások, gasztronómiai gyakorlatok és hagyományok sokféleségét is kifejezik.



Kép: Vincent van Gogh, The Cafe Terrace on the Place du Forum , Wikimedia commons 

Ahogy a 18. századtól terjedt a kávéfogyasztás, úgy nyíltak sorra Európa városaiban a kávézók, amelyek hamarosan a kulturális és politikai eszmecserék fontos központjaivá váltak. Európa máig gazdag örökséggel rendelkezik a még mindig működő történelmi kávéházakból. Mindegyik korának építészetét, művészetét és dizájnját tükrözi. Rajtuk keresztül a legváltozatosabb építészeti stílusokat is megismerhetjük a neobarokktól a szecesszión és az art decón át a modernizmusig. Emellett az európai történelem kollektív emlékezetének szerves részei – irodalmi, zenei, művészeti és gyakran vitatott politikai örökséget is magukban hordozva. És persze a történelmi kávézókban tanúi és részesei lehetünk a kávéfogyasztás hagyományainak és gyakorlatának, az elkészítéstől a tálalásig, és megkóstolhatjuk a kapcsolódó termékeket, például a helyi süteményeket és péksüteményeket.

A kávézók hozzájárultak a férfiak és nők, a különböző társadalmi hátterűek közötti társas kapcsolatok kultúrájának kialakításához is. A kávékultúra számos országban szorosan kapcsolódik bizonyos etnikai csoportok, kisebbségek, esetleg bevándorlók vagy menekültek történetéhez. A zsidóság hatása a Habsburg Birodalom, majd a felbomlása után létrejövő nemzetállamok kávékultúrájára kiváló példa erre.

A történelmi kávézók a városi örökség szerves részei. Többségük túlélte a háborúkat és a társadalmi változásokat, sőt, gyakran közvetlenül vagy közvetve részt vettek az ilyen változások előidézésében. A kávézók ma is a szocializáció és a kultúrák közötti párbeszéd ideális helyszínei a helyi lakosok és a látogatók számára is – rajtuk keresztül olyan fontos kérdések kerülnek előtérbe, mint a kulturális sokszínűség és a sokféleség tiszteletben tartása.

Forrás: a Tanács történelmi kávéházi útvonalának hivatalos oldala

A kávéházi útvonalnak jelenleg 69 tagja van 15 országból, elsősorban Dél-, illetve Közép-Európából, Portugáliától Svájcon és Dánián keresztül Máltáig és Törökországig. A legtöbb Olaszországban található (16, ezen belül Torinóban 10), Ausztria pedig 10 kávézóval képviselteti magát – mind Bécsből.

Magyarországról a budapesti New York Café, a Centrál és a Ruszwurm szerepel az útvonalon, de nézzünk néhány külföldi érdekességet a listáról.


Fotó: Flickr/Ted McGrath, CC BY-NC 2.0

Az útvonal legrégibb kávéháza – a címlapképen is látható – belgiumi Bruges-ben található, 1515-ban(!) alapított Café Vlissinghe. A kávézónak otthont adó két ház a 15. század végén épült, de a felújításoknak, átépítéseknek, illetve a fahomlokzat kőre cserélésének köszönhetően a jelenlegi épület nagyrészt a 17. századból származik. A kávézóban több egyesület is berendezte „főhadiszállását” – ilyen a képzőművészeti akadémia tanárait és diákjait tömörítő Art Genegen, amely saját ízlés szerint kialakított díszes különterme még ma is létezik.


Kép: Flickr/Kotomi_ , CC BY-NC 2.0

A lisszaboni Antiga Confeitaria de Belém az 1800-as években kezdte el készíteni az ősi, szerzetesektől származó recept alapján azt a különleges édességet, amely nemcsak Portugáliában és világszerte híres, de  nekünk is nagy kedvencünk. Ez a Pastél de Belém, amelyről már olvashattatok a blogunkon. A legenda szerint a kolostor titkos receptjét 1837-ben szerezte meg a ma Antiga Confeitaria de Belem néven működő kávézó tulajdonosa, és azt csak a főszakácsnak árulta el, aki egy „titkos szobában” készítette az édességet. A recept a mai napig változatlan.


Kép: Flickr.com / jennifer wu, CC BY-NC 2.0

Az 1897-ben épült pozsonyi kávézót 1904-től bérelte a Hackenberg család, akik engedélyért folyamodtak, hogy Rudolf magyar-osztrák trónörökös özvegyétől, Stefánia hercegnőről nevezhessék el a kávézót. Az újonnan alakult Cafe Štefánka, a Stefánia Kávéház a kezdetektől fogva a város legjobb kávéházai közé tartozott.

Az isztambuli Pera Palace a hasonló nevű hotel kávéháza, a város európai oldalán. Számos híresség – például Ernest Hemingway, Greta Garbo és Jackie Onassis – kedvenc tartózkodási helye volt. Állítólag Agatha Christie egyik leghíresebb műve, a Gyilkosság az Orient Expresszen is itt, a 411-es szobában született. A múltból sok elemet megőrző szállodai szobák ezekről a látogatókról kapták a nevüket.

A történelmi kávézók útvonala lehetőséget kínál az utazóknak, hogy visszalépjenek az időben, és élvezzék az aranykor kávézóinak fényűzését, felfedezzék azok fontos szerepét Európa kultúrtörténetében. Rendezvények, előadások és művészeti aktivitások ismertetik meg a kávézókultúrát és e helyszínek jelentőségét a városok életében. Pillantsatok rá a Történelmi kávézók útvonal többi állomására is, és ha arra jártok, nézzétek meg élőben!

Címlap: Café Vlissinghe (Flickr/Kylie & Rob (and Helen CC BY-NC 2.0)

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!