Ingyenes tömegközlekedés, 99 százalékban digitalizált közszolgáltatások, az állam és a polgárok együttműködése és 14 kilométer hosszú méhlegelő – idén Tallinn Európa zöld fővárosa. Minek köszönhető a cím és mitől lehet zöldnek nevezni az észt fővárost, ahol séta közben néha jávorszarvassal is találkozhatunk? Egy csésze Európa sorozatunkban erről beszélgettek vendégeink.
Itt a farsang és a fánk! Krapfen, bomboloni, munkki, pączki, churros, szalagos – szinte minden országban van valamilyen hasonló recept alapján készült sütemény, amely fogyasztása sok esetben kötődik a farsangi időszakhoz. Mi most a portugál változatot választottuk.
Az Európa Pont februárban megmutatja, idén miért Tallinn Európa zöld fővárosa, információt nyújt a fiataloknak szóló uniós programokról és a legendás finn oktatásról, emellett vendégünk lesz többek között Jocó bácsi és a Digitális Batman is.
„Fogyatékossággal élő”, „eltérő képességekkel élő”, „hátrányos helyzetű”, „nem a hatalommal bíró csoporthoz tartozó”. Mindegy, hogyan hivatkozunk a valamilyen szempontból – mozgásában, látásában, neurológiailag vagy épp származása miatt – a többségtől eltérő adottságokkal rendelkező csoportokra, egy biztos: egyelőre jelentős kihívásokkal szembesülnek Magyarországon. Még ha ezek az akadályok sok tekintetben csökkentek is az elmúlt évtizedekben, van még min dolgozni. Vendégeink szerint az egyik kulcs a kapcsolódás lehet az elfogadáshoz és a valódi esélyegyenlőséghez – hogy legyen esélyük „utolsókból elsők” lenni.
Ahogy a korábbi években, 2023-ra is elkészítettük segédletünket az európai országokban tervezett munkaszüneti napokról. Idén is lesz jó pár három- és négynapos hétvége Magyarországon, érdemes ezért átböngészni a szünnapokat, hogy lássuk, mi vár ránk a többi tagállamban, ha ezekre a napokra tervezünk utazást.
Új év, újrakezdés, új esélyek és az ezzel járó szorongás – teltházas eseményünkön erről beszélgettünk Almási Kittivel, Fuller Bianka tiktokker pszichológussal és az online bejelentkező Feldmár Andrással. A teljes beszélgetés a posztban visszanézhető és meghallgatható.
Talán nincs még egy olyan ikonikusan német étel, mint a savanyú (pontosabban fermentált) káposzta, a Sauerkraut. Ugyan nem német találmány, és egész (Közép-)Európában Elzásztól Magyarországon át Lengyelországig ismert és szeretett eljárás a készítéséhez használt technika, a laktofermentálás, mégis a „németség” egyik fontos eleme. Ráadásul az elkészítéséhez mindössze két alapanyag szükséges: káposzta és só. Nameg egy kis idő, ami nekünk és a finom,egészséges, adalékmentes, vitamindús, probiotikus és hosszan elálló káposztánknak kedvez. A mostanában divatos otthoni fermentálással még csak szemezőknek belépő szintű finomság, ami biztosan jobb lesz, mint a boltból ismert rokonai. Mondjuk, mit érdemes tudni róla és hogyan kell hozzálátni.
Közel harminc év tervezés, négysávos autópálya és kétirányú vasútvonal a víz alatt, kétszáz focipályányi gyárépület csak a műszaki előkészítéshez, 7,1 milliárd eurós becsült költség, 15 milliméteres illesztési pontosság egy előregyártott betonelemekből álló 19 kilométer hosszú tengeri alagútnál – számos rekordot dönt Európa egyik legnagyobb közlekedési fejlesztése. A Dániát Németországgal összekötő Fehmarn-szorosban futó tengeri alagút lesz a világ leghosszabb süllyesztett alagútja, amely – a transzeurópai hálózat részeként – sokkal közvetlenebb, gyorsabb és nagyobb volumenű közlekedést tesz lehetővé majd Skandinávia és Közép-Európa között.