Vasárnap zárult le az európai parlamenti választás. Több tagállam választói jelentősen felkavarták az aktuális helyzetet – így volt ez itthon is, de Franciaországban emiatt például előrehozott választásra kerül sor. Az új európai parlamenti frakcióarányok ennek ellenére csak kismértékben változtak. Lássuk a részleteket!
A választások csütörtökön kezdődtek, és vasárnapig tartottak – a tagállamok változó napokon és időpontban szervezték meg a szavazást, ezért az utolsó urnazárást is meg kellett várni az eredményekkel. Ezek még most sem véglegesek: néhány országban egyelőre ideiglenes az eredmény, de a trendek érdemben nem fognak változni.
Hogyan választottunk mi, magyarok?
Magyarország 7,8 millió választója (közülük mintegy 480 ezer szavazó először) voksolhatott, és 2019-hez hasonlóan most is 21 képviselőt küldtünk a 720 tagú Európai Parlamentbe. A választásra jogosultak 59,26 százaléka adta le szavazatát, ami EP-választáson abszolút rekord (az eddigi legmagasabb részvételi arányt 2019-ben mérték, amikor 43,58 százalék szavazott). Ez többek közt annak is köszönhető, hogy – Magyarországon először – az EP- és az önkormányzati választáson egyszerre vehettünk részt. A részvételi arány európai átlaga 51 százalék, 1994 óta a legmagasabb, egy hajszállal több, mint 2019-ben (50,66%).
Az induló pártok és szövetségek közül Magyarországon négyen érték el a bejutáshoz szükséges 5 százalékot. Ez a küszöb egyébként a magasabbak közé tartozik: az EU-ban kilenc tagállamban ez a korlát, és 14 országban egyáltalán nincs küszöb – korábbi posztunk infografikáján láthatjátok a részleteket. A Fidesz-KDNP listájáról 11 képviselő jutott be, kettővel kevesebben, mint 2019-ben. A második legnagyobb csoportot a pár hónapja színre lépő TISZA Párt küldi, ők hét képviselővel lesznek jelen. A Demokratikus Koalíció jelenlegi 4 fős csapata szintén kettővel csökken. Új bejutó a Mi Hazánk, egy képviselővel. Kiesett a Momentum (2 képviselő) és a Jobbik (1 képviselő), illetve a korábbi MSZP-s, jelenleg független Újhelyi István nem indult az idei EP-választáson.
És hogyan a teljes EU?
Ahogy szintén a választás előtti posztunkban írtuk, a nemzeti politikai pártok EP-képviselői általában egy európai képviselőcsoporthoz csatlakoznak.
Az új parlament legnagyobb frakciója – ahogy az előző parlamentben is – az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) lesz, arányuk közel másfél százalékponttal 26,25%-ra növekedett. Ide fognak tartozni a TISZA pártiak és a Fidesz-KDNP listáról bejutó egy KDNP képviselő.
A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége körülbelül egy százalékponttal 18,75 százalékra csökkent, Magyarországot itt a DK fogja képviselni.
A Renew Europe Group jelentősebb, közel 3,5 százalékpontos veszteséget szenvedett el, eredményük 10,97 százalék, és a Momentum kiesése miatt itt nem lesz magyar képviselő.
Az Európai Konzervatívok és Reformerek, illetve az Identitás és Demokrácia csoportja kismértékben erősödött, 10,56, illetve 8,06 százaléknyi képviselőjükkel a negyedik, illetve az ötödik helyre kerültek. A Zöldek frakciója nagyobb mértékben gyengült, 10 helyett csak 7,36 százaléknyi képviselőjük lesz. A Baloldal képviselőcsoportja minimálisan nagyobb lesz, 5,42 százalék, és 6,25 százaléknyi független is ül az új parlamentben – köztük a Fidesz-KDNP listán szereplő 10 fideszes képviselő.
Az újonnan megválasztott képviselők közül 6,39 százalék – például a Mi Hazánké – nem tartozik a leköszönő Parlamentben létrehozott képviselőcsoportok egyikéhez sem. A fenti frakcióarányok így még változhatnak – ebből a csoportból a képviselők a függetlenek közé kerülhetnek, egy létező frakcióba ülhetnek, vagy akár új képviselőcsoportokat is létrehozhatnak. És természetesen a mostani függetlenek vagy bármely más képviselőcsoportban ülők is választhatnak új frakciót.
Mi következik most?
Az új jogalkotási ciklus első plenáris ülésére július 16-19. között kerül sor Strasbourgban. A Parlament ekkor megválasztja új elnökét, alelnökeit és – a képviselőket közvetlenül érintő hivatali és pénzügyi kérdések kezeléséért felelős – quaestorait, valamint dönt az egyes parlamenti bizottságokban helyet foglaló képviselők számáról.
Egy későbbi szakaszban a képviselők szavaznak az Európai Bizottság új elnökének megválasztásáról, és nyilvános meghallgatásokon értékelik a biztosjelölteket. Az új Bizottságnak a Parlament plenáris ülésén kell majd jóváhagyást szereznie ahhoz, hogy hivatalba léphessen.
Borítókép: Denis LOMME, © European Union 2024 – Forrás: EP
---
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.