Erős Európa, biztonság és jólét – hol állunk ebben és merre haladunk?

Két korábbi európai uniós biztos, Navracsics Tibor és Balázs Péter elemezte, mit várhatunk az Európai Uniótól és intézményeitől a következő, 2029-ig terjedő, kihívásokkal teli időszakban. Versenyképesség, biztonságpolitika, bővítés, lakhatás és sok egyéb téma előkerült, a beszélgetés a posztunkban visszanézhető és meghallgatható.

Az esemény immár hagyomány az Európa Pontban: Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter és Balázs Péter korábbi külügyminiszter, közgazdász, diplomata, a CEU emeritus professzora már tavaly és tavalyelőtt is elemezte nálunk az EU jövőjét Ursula von der Leyen évértékelőjét – mindkét beszélgetés összefoglalója blogunkon elolvasható (emellett videón megnézhető és podcastunkon is végighallgatható, a 2022-es itt, a tavalyi pedig itt).

Új időszámítás vagy Ursula von der Leyen politikájának újrajátszása?

Bár az új 2024-2029-es ciklusban is Ursula Von der Leyen fogja vezetni az Európai Bizottságot, ez mégis egy teljesen új időszak kezdetét jelenti – hangsúlyozta egybehangzóan Navracsics Tibor és Balázs Péter. A politikai környezet jelentősen megváltozott 2019 óta: a tagállamok EU-integrációval kapcsolatos véleménye egyre megosztottabb, ahogy ezt az újonnan összeállt – fragmentált és polarizált – Európai Parlament összetétele is sejteti. A tagállamok széttartóbb véleménye miatt – ahogy Navracsics Tibor fogalmazott – a Tanács is sokkal intenzívebb politikai konfliktuskezelő testületté fog válni.

Ugyanakkor ez az ötéves politikai körforgás, valamint a hét éves költségvetés bizonyos stabilitást biztosít az EU rendszerének. Az új Bizottság felállása és az új költségvetési ciklus kezdete ritkán, 35 évenként esik egybe. Ez most egy ilyen pillanat – mondta Balázs Péter. Emellett fontos emlékezni arra is, hogy miközben az Európai Parlament az idén júniusi  választás után elég nagy arányban megújult, addig az Európai Bizottság összetétele szakértői szinteken változatlan marad – csak a biztosok cserélődnek –, ezzel segítve az új ciklusra való átállást.

Versenyképesség: az európai gazdaság kulcsa

Az Európai Unió versenyképessége az új ciklusban is központi kérdés lesz. Európa helyzete egyre nehezebb: míg korábban az USA volt az összehasonlítási alap, ma már Kína is komoly versenytárssá vált. Európának ezen a területen is meg kell találnia a helyét a többcentrumos, multipoláris világban – mondta Balázs Péter. Ehhez olyan egyensúlyt, optimális együttműködést kell teremteni, ami respektálja az Európában nagyon magas szintű nemzeti identitásokat, ma éppen 27-et.

A kérdés nem az, hogy elveszíti-e Európa a versenyképességét (vagy az, hogy megvan-e még egyáltalán), hanem az, hogy az EU intézményei ösztönzik vagy gátolják a tagállamokat a versenyképességben – tette hozzá Navracsics Tibor. Nem csak a termelékenység és a világgazdaságban elfoglalt hely alapján mérhetjük a versenyképességet, hanem a társadalmi kultúra, a válságokkal szembeni rugalmassággal is. A jóléti állam és a szociális kohézió pedig Európa versenyelőnyét is jelentheti, ugyanakkor meg kell találni az egyensúlyt a meglévő szociális standardok és a gazdasági növekedés között.

A versenyképesség témájával felmerül az iparosítás kérdése is, különösen a Covid-19 világjárvány tanulságai után. Navracsics Tibor szerint a pandémia világosan rámutatott arra, hogy az EU-nak szüksége van stabil iparra is, hiszen akkor a hosszú ellátási láncok – és azok sérülései – stratégiai problémákhoz vezettek, és sebezhetővé tették a kontinenst, ami biztonsági problémákat is felvet. Az új ciklusban így nagyobb hangsúlyt kell fektetni az ipari kapacitások megerősítése, hogy az EU saját erőforrásaira és gyártási lehetőségeire támaszkodhasson.

Biztonság és bővítés

Vajon képes lesz-e az EU közös védelmi rendszert kialakítani, és ha igen, honnan származik majd a szükséges forrás? – tette fel a kérdést Inotai Edit. Navracsics Tibor úgy vélekedett, hogy a Covid-járvány megmutatta az együttműködés határait: szűkös források esetén a nemzetállamok egymással versengenek. Ezért – bár lehet, hogy később lesz, de – jelenleg az európai hadsereg, az európai védelmi szuverenitás nem létezik még.

Balázs Péter hozzátette: amíg az EU saját védelmi rendszere nem alakul ki, a NATO továbbra is jó alternatívát kínál védelmi szövetségként, amely most Svédországgal és Finnországgal erősödött is. A NATO jövője azonban nagyban függ a novemberi amerikai választások kimenetelétől, amelynek így jelentős implikációi lesznek Európa biztonságára is.

A Nyugat-Balkán és a bővítés nemcsak az EU belső érdeke, hanem geopolitikai és biztonsági ügy, stratégiai kérdés. Fontos, hogy a szomszédos országok inkább az Unió tagjai legyenek, mint hogy más globális hatalmakkal kössenek különféle egyezményeket – ami már meg is kezdődött. A beszélgetők szerint a következő öt év változásokat hozhat ezen a területen is – remélhetőleg a bővítés irányába.

A következő generáció szívügye: klímaadaptáció és lakhatás

Az Európai Zöld Megállapodás (Green Deal) az előző Bizottság kiemelt célkitűzése volt. Ez a következő ciklusban is fontos szerepet játszhat, annak ellenére, hogy von der Leyen beszédében kevesebb teret kapott, és kicsit más formában, „tiszta iparosítási” stratégiaként jelent meg. A nagyobb ambíciókat a váratlan események – a pandémiától az orosz agresszióig – háttérbe szorították, de az EU-nak ki kell tartania „normaadó” szerepe mellett, hogy példát mutasson a környezetvédelem területén, hogy globális szinten ösztönözze a fentartható fejlődésre való átállást – mondta Balázs Péter. A mezőgazdasági szektor és az egyre felgyülemlő krízisek miatt ugyanakkor a Bizottság várhatóan óvatosabban fogja megközelíteni a fenntarthatóság témáját – tette hozzá Navracsics Tibor.

Bár jelenleg az EU szerepe a megfizethető lakhatás kérdésében korlátozott, de ez lehet az egyik ügy, amely akár teret is nyerhet az új ciklus során. Ez – Navracsics Tibor véleménye szerint – kinyit egy újabb kulturális vitát. Nyugat- és Kelet-Európában más az ingatlanokhoz való viszony: míg Nyugaton inkább bérlés a jellemző, Keleten az emberek saját lakást szeretnének vásárolni – mindez korábbi infografikánkon is látszik. Emellett – Balázs Péter szerint – nem csak hogy nem uniós kompetencia ez, hanem épp a helyi önkormányzatoknak kellene nagyobb szerepet kapniuk ezen a téren.

Mindezek ellenére, von der Leyen igyekszik hangsúlyt fektetni a kérdésre, így kinevezett egy lakhatási biztost az új ciklusra, ami jelzés értékű a kérdés prioritásának szempontjából. Egyelőre azonban a helyi és regionális megoldások fognak dominálni, az EU szerepe pedig inkább támogató jellegű lesz, mintsem közvetlen beavatkozó.

Minderről és még sok minden másról szó esett a beszélgetésen, amely itt teljes egészében visszanézhető:

…podcastunkon és minden ismert podcastplatformon pedig végighallgatható:

Fotók: Berecz Valter/kepszerk.hu, még több kép a Flickr-oldalunkon.

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!