Az elmúlt években nem igazán volt jelentős az Európai Unió tagállamaiban az infláció – benne az élelmiszerár-drágulás –, de egy év alatt Európa-szerte hihetetlen mértékben megemelkedett az élelmiszerek és a nem alkoholos italok ára. A drágulás mögött számos tényező húzódik meg, amelyek közül csak az egyik a jelentős energiaár-emelkedés. Van, ahol csak mintegy 10 százalékkal kell többet fizetni ugyanazért, mint egy éve, de van olyan ország – sajnos ez hazánk –, ahol 12 hónap elteltével átlagosan másfélszer annyit hagyunk ott egy bevásárlás alkalmával. Friss körkép az EU-ból.

2022-ben mindenhol elszálltak az árak

Az előző évek adatait visszanézve évről évre nem volt jelentős az infláció. Az utóbbi időszakban viszont rekordmagasra nőtt, az EU egészét tekintve jelenleg 10 százalék körüli. E tekintetben is kiemelkedő a magyar adat: az Eurostat a legfrissebb adatok alapján évente 25 százalékos általános drágulást mért. Az élelmiszerinfláció az EU-ban már jó ideje 5 százalék alatt maradt, és 2019 kivételével hazánkban sem igazán haladta meg ezt az értéket.

2022 azonban az EU minden országába drágulást hozott, még a kiemelkedő árstabilitással rendelkező eurozóna-tagokat sem kímélte. Az okok sokrétűek: egyértelműen felfelé nyomja az élelmiszerárakat az európai mezőgazdaságot sújtó, előző évi hihetetlen mértékű aszály, és az energiaárak már 2021-től induló jelentős emelkedése is, amelyet az orosz-ukrán háború csak még jobban megnyomott. Az európai agrárimportban jelentős szereplő Ukrajna, az onnan a háború következtében kieső import szintén árnövelő hatású.



Magyarország: rekorder

Hazánkban több élelmiszerre vezettek be a piaci ártól eltérő, alacsonyabb hatósági árakat, mégis hazánkban nőttek a legnagyobb mértékben az árak az EU-n belül. Ennek okairól sokan írtak, megemlítve az ársapka következtében beindult felhalmozást, a kereskedők gyakorlatát, hogy a hatósági áras termékek miatt kieső hasznot más termékek drágításával igyekeznek pótolni, a magyar valuta relatív értékvesztését, a hazai adórendszert (magas áfa, extraprofitadókat), valamint a hazai élelmiszeripar és feldolgozóipar relatív alacsony termelékenységét, esetlegesen a helyzet kihasználását: emelkedő árkörnyezetben olyan áremelésekre is sort kerítenek egyes kereskedők, amelyet piaci okok nem indokolnak (amelyet egyébként a GVH is vizsgál).

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!