Európa jelenleg példátlan energiaválsággal küzd. A gázellátás jelenlegi kiszámíthatatlansága miatt a tagállamok jó előre igyekeznek felkészülni a télre. Uniós szinten döntés született a gáztárolók feltöltéséről, amely alapján a tagállamok területén található gáztárolókat a teljes kapacitásuk legalább 80%-ig fel kell tölteni idén november 1-ig, a következő téli időszakok kezdete előtt pedig 90%-ig. Pillanatkép a készülődésről.

Drága a gáz, és nem is nagyon jön

Az energiaárak drágulása már az orosz-ukrán háború előtt megkezdődött, az ellátásban tapasztalható bizonytalanságokat csak tovább fokozta a konfliktus, mivel Oroszország több uniós országba is felfüggesztette a gázszállítást. Mivel a gázellátás egyre kevésbé kiszámítható, a tagállamok jelenleg több intézkedésen dolgoznak, ezek egyike a gázkészletek rövid távú megnövelése (a teljes kapacitások 80%-os feltöltése november elejéig) annak érdekében, hogy az európaiak számára megfelelő energiaellátást lehessen biztosítani, valamint, hogy meg lehessen akadályozni az árak emelkedését. Cél, hogy az uniós tárolók megteljenek a fűtési szezon kezdete előtt, és hogy a tárolt készleteket a szolidaritás jegyében meg lehessen osztani az EU-ban. Hosszabb távon pedig – összhangban az EU 2050-re teljesítendő klímasemlegességi célkitűzéseivel – cél, hogy fokozatosan megszűnjön az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való uniós függőség. Ennek egyik nagyon fontos eszköze pedig a REPowerEU terv.

Mivel a kérdésben kulcsfontosságú a függetlenedés az orosz nyersanyagoktól, így az sem mindegy, hogy az egyes tagállamok milyen mértékben vannak kiszolgáltatva az orosz szállításoknak. Ebben – ahogy egy korábbi anyagunkban bemutattuk – Magyarország sajnos különösen függő helyzetben van. Bár a magyar gázszerződések részletei nem nyilvánosak, a sajtó egy része arra következtet a KSH külkereskedelmi nyilvántartásából, hogy a magyar-orosz gázszerződés némi késéssel a holland gáztőzsde árait követi, azaz – egyes hírekkel ellentétben – ugyanúgy a világpiaci árat kell kifizetnünk a gázért.

Különböző kapacitások, különböző felkészültség

Jelenleg a tagállamok közül tizennyolcban van gáztároló – Ciprus, Észtország, Finnország, Görögország, Írország, Litvánia, Luxemburg, Málta és Szlovénia nem rendelkezik ilyennel. Az új javaslat értelmében ezeknek az országoknak gázkészleteik biztosítása érdekében szolidaritási megállapodásokat kell kötniük más tagállamokkal. Alapvetően a tagállamok jól haladnak a kitűzött cél felé, az átlagos 80 százalékos feltöltöttségi szintet összességében már hozzák a tagállamok.



Önmagában ugyanakkor ez az egy „töltöttségi mutató”, amelyre a célszámot meghatározták, nem mond el mindent, hiszen az, hogy ki hogyan vészeli át a telet, több tényezőtől függ. Nem mindegy, hogy mekkora egy ország belső fogyasztása, vagy épp mekkora is a tárolókapacitása. Lehet például 100%-ra töltött egy ország gáztárolója, ha a tároló létesítmények a jellemző éves fogyasztás töredékét fedezik csak (ilyen eset például Svédország, amelynek tárolókapacitása éves szükségletének mindössze kb. 1%-át fedezi). De csalóka lehet például a lett adat is, amely azt mutatja, hogy az ország a tárolóit mindössze félig töltötte fel – de ha hozzávesszük, hogy az országnak kiemelkedően magas a tárolókapacitása fogyasztásához viszonyítva (mintegy duplája), úgy mindjárt látszik, hogy az 50% ellenére a letteknek valószínűleg nem kell annyira tartaniuk a téltől. Éppen ezért is használják sokan inkább a fogyasztásarányos töltöttség mutatóját, amely azt nézi, hogy a tényleges gázszükséglet mekkora százalékát tárolta már be télire egy adott ország – ebben Magyarország jobban is áll, mint ami a tárolóink 66%-os töltöttségéből következne: bár ez elmarad az uniós átlagtól, a fogyasztásarányos töltöttséget tekintve viszont 38%-kal az ötödik helyen állunk.

Mindezen adatok befolyásolják tehát egy tagállam energia- és gázhelyzetét a téli szezonra fordulva – ezeket a legfontosabb adatokat az alábbi táblázatban mutatjuk be a tárolókapacitással rendelkező 18 tagállam esetében a Gas Infrastructure Europe adatai alapján.




Hogy pontosan mit is jelentenek ezek a számok, mi mire lehet elég a télen – figyelembe véve a lakossági és az ipari fogyasztást is – erről is egészen biztosan szó lesz következő beszélgetésünkön. Az eseményen a kérdés hazai szakértőivel beszéljük majd át az európai energiapolitika jövőjét, az energiaválsággal kapcsolatos megoldásokat és az ezt érintő uniós válaszokat, reflektálva az aktuális geopolitikai helyzetre, többek között az orosz-ukrán háborúra is.



Tartsatok velünk! Részletek az esemény Facebook oldalán.

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!