megf2.pngÖrülünk, hogy ilyen sokan játszottatok az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének legutóbbi kvízjátékán, és teszteltétek, mennyire vagytok tisztában a környezetvédelmi kihívásokkal és azzal, mit tesz ezek kezelése érdekében az EU. Mind a kilenc kérdésre több mint hatszázan válaszoltatok, és pontosan 252 játékosnak volt az összes válasza helyes. Ha ellenőriznétek, hogy jók voltak-e a válaszaitok, vagy egyszerűen tudni szeretnétek, miről szól az európai zöld megállapodás, röviden bemutatjuk.

 

  1. Mi az európai zöld megállapodás?

Az európai zöld megállapodás annak az átfogó cselekvési tervnek az elnevezése, amelynek legfontosabb célja Európa gazdaságának fenntarthatóvá és klímasemlegessé tétele. Ez tulajdonképpen egy olyan szerteágazó keretrendszer, amelynek kiemelten fontos elemei az uniós körforgásos gazdaságra való átállás cselekvési terve, a termelőtől a fogyasztóig stratégia, a biodiverzitási stratégia, a fenntartható és intelligens mobilitási stratégia, valamint általánosságban a műanyaghasználat csökkentése, a megújuló energiaforrások, a helyi élelmiszerek fogyasztásának és a fenntartható közlekedési módok elterjedésének támogatása – ezekről a kezdeményezésekről már mi is több alkalommal írtunk a blogon.

  1. Mit jelent az, hogy az EU klímasemlegessé válik?

Az európai zöld megállapodás növekedési stratégiájának kiemelt célja, hogy Európa 2050-ig a világ első klímasemleges kontinensévé váljon. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét 2050-re nettó nullára csökkentik, azaz az EU tagállamai csak annyi üvegházhatású gázt bocsátanak majd ki, amennyit az ilyen gázokat elnyelni képes rendszerek – például az erdők – meg tudnak kötni.

  1. Mit tesz az EU a környezetkárosító műanyagszemét mennyiségének csökkentése érdekében?

A műanyaghulladék jelentős része egyszer használatos tárgy: nagyon rövid ideig használjuk, a hátramaradó szemét viszont beláthatatlanul hosszú ideig velünk marad a Földön, nagyon sok esetben kezeletlen hulladékként. A tíz legelterjedtebb egyszer használatos műanyag termék és a halászati eszközök együtt a tengeri hulladék 70 százalékáért felelősek Európában. Éppen ezért is lépett fel az EU az elkerülhető műanyagtermékek forgalmazása ellen: hosszas előkészítő munka után 2021 júliusától betiltotta az olyan egyszer használatos műanyag termékek (például a műanyag fültisztító pálcikák, evőeszközök, tányérok, szívószálak, italkeverők és léggömbpálcikák) forgalomba hozatalát, amelyeket más, könnyen beszerezhető és megfizethető termékekkel ki lehet váltani.

  1. Milyen célokat tűzött ki az EU biodiverzitási stratégiája?

A Földön élő növények és állatok élőhelye és sokfélesége riasztó mértékben csökkent az elmúlt években. Ennek oka főként a nem fenntartható föld- és tengerhasználat (erdőirtás, intenzív monokultúra, urbanizáció), a természeti erőforrások túlzott kiaknázása, a környezetszennyezés, az éghajlatváltozás és mindezek eredményeként az idegenhonos inváziós fajok elterjedése. Becslések szerint a Földön nyolcmillió fajból egymilliót a kihalás veszélye fenyeget. Az aggasztó folyamat megállítására új biodiverzitási stratégiájában az EU számos intézkedést határozott el, többek között a védett területek létrehozását az európai szárazföldi területek legalább 30 százalékán; a bio- vagy ökogazdálkodás kiterjesztését a mezőgazdasági területek 25 százalékára (a jelenlegi arány átlagosan 7,5%); valamint 2030-ig legalább hárommilliárd fa elültetését az EU területén.

  1. Mely élelmiszerek termelése kerül veszélybe, ha eltűnnek a beporzó rovarok?

Az utóbbi évtizedekben csökkenésnek indult a vadon élő beporzó rovarok egyedszáma és sokfélesége az EU-ban, pedig ezek számos növény megtermékenyítéséhez és termésük létrejöttéhez feltétlenül szükségesek. A nem szél, víz vagy önbeporzás segítségével megtermékenyülő növények termelése a beporzók eltűnésével veszélybe kerülhet. Rovarok kellenek például a kakaóbab, a burgonya, vagy az alma beporzásához – így szélsőséges esetben a csoki, a chips, de még az alma is eltűnhet a boltok polcairól.

  1. Mire érdemes figyelni a nyári vakációnál, ha fenntarthatóbban szeretnénk utazni és fogyasztani?

Jelenlegi utazási szokásaink nem fenntarthatók. Elsősorban a légi és a közúti közlekedés jelentenek olyan terhet a környezetnek, amelyek már rövidtávon visszafordíthatatlan következményekhez vezethetnek. Utazásaink során ugyanakkor a mi döntéseinken is múlik, mennyire élünk vissza a bolygó erőforrásaival, mekkora ökolábnyommal utazunk. Utazásainkhoz érdemes fenntartható utazási módot választani, repülés vagy autózás helyett lehetőség szerint vonatozni (vagy akár stoppolni), az utazás során pedig minél többször tömegközlekedni. Érdemes a szállás kiválasztásakor is fenntarthatóan működő helyet keresni, saját kulacsot, tárolóedényeket és bevásárlótáskát magunkkal vinni. Élelmiszerek vásárlásakor pedig mindig keressük a helyit és a szezonálisat.
 

  1. A közlekedési szektor adja az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátásának negyedét – ezen belül mekkora károsanyag-kibocsátásért felelős a vasúti közlekedés?

Bár a közlekedési szektor az egyik legnagyobb szennyező, ez elsősorban a közúti közlekedés számlájára írható, amely a szektor teljes kibocsátásának több mint 70 százalékáért felel. Mivel a vasúti hálózat nagy részét villamosították, a vonat sokkal kevesebb szén-dioxidot bocsát ki, mint azonos távon más közúti vagy légi járművek. A vasút a teljes uniós közlekedési szektor üvegházhatásúgáz-kibocsátásának mindössze 0,4 százalékáért felel.

  1. Az EU globális vezető szerepet kíván betölteni a megújuló energiaforrások (például a víz-, a szél- és a napenergia) terén. 2019-ben az EU 27 tagországában átlagosan 19,7 százalék volt a megújulók részaránya az energiafogyasztásban. Mi a közösség célja 2030-ra?

Az EU célja, hogy a megújuló energiaforrások szélesebb körének használatával mielőbb átálljon tiszta, vagyis fenntartható energiára. Ennek elérése érdekében kiemelt cél, hogy 2030-ra az EU-ban a megújuló energiaforrásokból előállított energia részaránya a teljes energiafogyasztáson belül elérje a 32 százalékot.
 

  1. Mi a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia célja?

A stratégia célja többek között az egészségesebb és fenntarthatóbb uniós élelmiszerrendszer kialakítása annak érdekében, hogy megfizethető árú, egészséges, fenntarthatóan előállított – így nem él vissza a természeti erőforrásokkal, alacsony az ökolábnyoma, diverz termelésre fókuszál, kevésbé épít a növényvédő szerekre, azaz nem veszélyezteti a következő nemzedékek élelmezését – élelmiszerekhez juttassa az európaiakat. Emellett fontos lépéseket tervez az éghajlatváltozás megfékezése és a biogazdálkodás előmozdítása, a környezet és a biodiverzitás védelme érdekében.

A válaszokat kiértékeltük, a kilenc kérdés mindegyikére helyesen válaszolók között sorsoltunk, és a négy nyertesnek már postáztuk is a nyereményét. Gratulálunk mindenkinek, aki végigjátszotta a kvízt! Aki most nem nyert, ne csüggedjen – biztos nem ez volt az utolsó hasonló játék! ;-)

megf.png
---

Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként
tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi
bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete Youtube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!

0 Vissza

A bejegyzés trackback címe:

https://europapont.blog.hu/api/trackback/id/tr9916632444

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása