Hisz benne, hogy a jövő a fenntartható gondolkodásmód és a kapitalista szemlélet egyesítése: ezen elgondolás alapján cégei élhetőbb és szemétmentesebb világot építenek, miközben üzletileg is jól működnek. Leginkább a nem-vásárlásra szavaz, de ha muszáj valamit vennie, akkor az legyen használt, vagy nagyon tartós. Európai gondolkodók sorozatunkban legutóbb Tom Szaky, az amerikai „magyar hippi”, a szemétből dollármilliárdos forgalmat generáló cégvezető volt vendégünk.
Tom Szaky: az „ökokapitalista szemétkirály”
Tom Szaky Budapesten született, orvos szüleivel négyéves korában hagyta el az országot. Kanadában nőtt fel, a Princetonon tanult, ahol még hallgató korában indította vállalkozását, a TerraCycle-t. Cége kezdetben gilisztaürülékből készített ökotrágyát, később a felhasználhatatlannak tűnő szemetek begyűjtésére és újrahasznosítására (upcycling) talált ki világszinten is működő üzleti modellt. Mára a cég vezető a hagyományosan nem újrahasznosítható hulladékok gyűjtésében és feldolgozásában.
Két irányba indulhat a válság után a világ
A járványhelyzetre tekintettel a New Jersey-i otthonából bejelentkező Tom Szakyval McMenemy Márk beszélgetett. Tom szerint az elmúlt időszak fordulópontot jelenthet a környezetvédelemben és az újrahasznosításban. Sokan most eszméltek rá, milyen iszonyú károkat okoz környezetünknek, ha a világgazdaság teljes fordulatszámon pörög – ezen elgondolkodva talán változtatunk pazarló életvitelünkön. Ugyanakkor annak is megvan az esélye, ha a vész hamar lecseng, sokan még őrültebben térnek vissza korábbi fogyasztási szokásaikhoz, pótolva mindent, amiről az elmúlt nélkülöző hónapokban le kellett mondaniuk. Ez – a válság ellenére – akár gyorsíthatja is a túlzó fogyasztást, és ezáltal a szeméttermelést.
A mostanra létrejött helyzetben egyébként három tényező is nehezíti a szemétfeldolgozással vagy újrahasznosítással foglalkozó cégek dolgát: a rekordalacsony olajár, az olcsósítás miatt nagyon komplexszé tett csomagolások (fejlett technika kell ahhoz, hogy a minél vékonyabbá váló műanyagcsomagolás tartós is legyen), és az a tény, hogy mostanra sok fejlődő országbeli piacon már nem lehet a szemetet értékesíteni.
A vásárlás = szavazat
A jelenkori túlfogyasztó mintákra érdekes példát hozott Tom: míg száz évvel ezelőtt egy átlagos nő évente két ruhát vett, amit közel húsz évig használt, addig a mai jóléti társadalmakban átlagosan egy nő 66 ruhát vesz évente, és ezeket összesen kb. háromszor (!) veszi fel. Ez a túlfogyasztás mozgatja persze a piacokat, és ugyanez termeli a rengeteg szemetet is, amibe lassan belefulladunk.
Szerinte nagyon fontos hinnünk abban, hogy valódi hatása van az egyedi emberi döntéseknek és választásoknak. Igenis számít, ha valaki mérsékli a fogyasztását, és csak keveset vagy esetleg egyáltalán nem vásárol, hiszen a nagy cégek „a fogyasztók tükreként” csak kiszolgálják az igényeket. Szerinte nekünk kell változnunk először – ha kevesebbet vásárlunk, a cégek kevesebbet fognak megtermelni. Ezért mondja – kicsit rímelve sorozatunk korábbi vendége, Jane Goodall gondolataira –, hogy minden vásárlás szavazat: azzal, mit veszünk (vagy nem veszünk), naponta többször szavazunk arról, mit akarunk holnap. A változás mindenképp alulról kell, hogy jöjjön: a világot uraló nagy cégek mindig a nagyobb profit irányába mozdulnak és „nem fogják kivéreztetni magukat” – de ha változnak a fogyasztói szokások, arra kénytelenek reagálni. Ő a maga részéről inkább nem vásárol, de ha valamit be kell szereznie, akkor inkább a tartós vagy használt dolgokat keresi.
A föld erőforrásai végesek, a jelenlegi pazarló életforma ennyi emberrel pedig fenntarthatatlan – valaminek csökkennie kell. Ha mi önszántunkból nem változtatunk magatartásunkon, akkor majd a bolygónk vet véget ennek a rendszernek. Szerinte vagy jönnek majd új betegségek és pandémiák (amelyből ízelítőt kaphattunk az utóbbi hónapokban), vagy valamilyen éghajlatváltozással összefüggő természeti katasztrófa, amely megtizedeli az emberek számát és majd kikényszeríti a változást.
A fenntartható szemlélet Magyarországon
A TerraCyle korábban működtetett irodát Magyarországon – többek között chipses zacskókat és cigicsikkeket gyűjtöttek be, amelyekből új használati tárgyakat állítottak elő. A kezdeményezések viszont nem bizonyultak hosszú távon fenntarthatónak, más országokkal szemben Magyarországon ezek több pénzt vittek, mint amennyit megtermeltek. Tom nem zárja ki, hogy valamilyen formában később lesz még itthon vállalkozása, de ehhez szükség lenne valamilyen üzleti modellre, amely megáll a saját lábán – és amely itthon is segíthetné a szemléletformálást. Szerinte a magyarok nyitottak a változásra, de kihívást jelent az a fajta hagyományos attitűd, hogy a környezetvédelem nem alapvető szemlélet, hanem egyfajta „luxus”, amelynél minden más előrébb való. Ha minden más igény már teljesült, itthon csakis akkor szentelünk figyelmet a zöld szempontoknak.
Az új vállalkozás: a Loop
A „21. századi tejesembereként” működő legújabb vállalkozásával, a Looppal nem kisebb a célja, mint hogy csomagolásmentessé tegye – vagyis kizárólag újrahasznosítható csomagolást használó rendszerben értékesítse – a napi fogyasztási cikkeket (FMCG). Kezdeményezéséhez már olyan, a világon megtermelt szemét jelentős részéért felelős óriások csatlakoztak, mint a Procter & Gamble, az Unilever, a PepsiCo vagy a Nestlé.
A Loop nem gyárt semmit, ez egy rendszer, amelyben az egyszerhasználatos (olcsó és kényelmes, de szemetet termelő) csomagolások helyett a világ kedvenc márkáit tartós csomagolásban árulják – pl. a fagyit fémdobozban, a gyümölcslevet vastagfalú üvegben, a mosószert tartós műanyagcsomagolásban. A vevők az együttműködésben részt vevő boltok (pl. Carrefour vagy Tesco) külön szekciójában vagy online rendelhetnek a termékekből. A drágább csomagolás betétdíjait visszaváltóhelyeken kaphatják vissza, vagy házhoz jönnek az elszállításukért. A csomagolás tisztítását, fertőtlenítését és újrahasznosítását a cég végzi. A modell jelenleg tesztverzióban működik néhány országban, Európán belül Franciaországban és az Egyesült Királyságban.
Sok ökokapitalista cég kell – ettől lehet etikusabb világgazdaság
Tom Szaky szerint hibás gondolat, hogy a környezetvédelemmel csakis nonprofit szervezetek, alapítványok foglalkozhatnak. Ő úgy gondolja, hogy a kapitalizmus és a haszonmaximalizálási vágy által mozgatott világban csak az maradhat életképes és érhet el valódi sikereket, aki figyelembe veszi a rendszer logikáját. A TerraCycle is azért lehetett sikeres, mert amellett hogy a bolygót megtisztítja a szeméttől, még jól jövedelmező vállalkozás is. (Megjegyzés: a TerraCycle modelljében a nagy cégek finanszírozzák az általuk megtermelt szemét visszagyűjtését és újrahasznosítását). Sok olyan cég kell, amelyeknél „nemcsak a haszon az isten”. A profitra törekvő ötleteket és logikát arra kell használni, hogy jobbá tegyék a jövőt a bolygónak: az embereknek, állatoknak, növényeknek. A környezetvédelem jövője ezen múlik, és ilyen módon jöhet létre szerinte az etikusabb világgazdaság. Tom vállalkozásai úgy profitábilisak, hogy még jót is tesznek. „Jó erre a tudatra ébredni minden nap, és így munkába indulni – ezt a jó érzést kívánom másoknak is” – fogalmazott.
Íme a Tommal 2020. május 27-én rögzített teljes beszélgetés:
---
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.