se1.pngHa fenntartható életmódra, szelektív szemétgyűjtésre vagy újrahasznosításra gondolunk, akkor a példaértékű országok között valószínűleg az elsők között ugrik be Svédország, ahol a hulladék szelektálása – körülbelül tizenkétfelé – már a nyolcvanas évek óta népszokás. A „lomizást” is világszínvonalúra fejlesztették: ők alkották meg elsőként a világon a fenntartható vásárlást népszerűsítő újrahasznosító plázát („återbruksgalleria”).

Nagy lábon, de felelősen

A többi nemzettel összehasonlítva – ahogy általában a jóléti társadalmakban – meglehetősen nagy lábon élnek a svédek. Ha mindenki úgy fogyasztana és vásárolna, mint ők, akkor a nyersanyagigényt tekintve évente 3,9 Földre lenne szükségünk. Éppen ezért a környezeti terhelést nagyon sokféleképpen igyekeznek csökkenteni: az ország például 2045-re szeretne klímasemlegessé válni. A hulladék szelektálása sok tízéves hagyománnyal rendelkezik náluk, mára jóformán minden sarkon találunk egy-egy mini depót, az újrafelhasználás is kiugróan magas szinten van. Ami szemetet pedig nem tudnak visszaforgatni a gazdaságba, azt elégetéssel energiává alakítják (olyan sikeresen, hogy a környező országok fizetnek is azért, hogy szemetüket feldolgozzák a svédek, ahogy arról korábban már mi is írtunk). Ahhoz tehát van érzékük, hogy üzletet csináljanak a szemétből – így járnak el a világ első újrahasznosító plázájában, Eskilstunában is, amelyben csak 2018-ban 11,7 millió svéd koronányi (kb. 372 millió forint) forgalmat bonyolítottak, kizárólag olyan termékekre építve, amelyet már valaki kidobott.

A világ első újrahasznosító plázája: a Retuna Eskilstunában

Eskilstuna közepes méretű város 120 kilométerre Stockholmtól, itt épült fel 2015-ben az újrahasznosító pláza, amely egész Svédországnak szeretne példát mutatni fenntartható vásárlásból. A Retuna a helyi szemétgyűjtő / újrahasznosító udvar mellett épült fel, ahova minden helyi elhozhatja leadni már nem funkcionáló vagy csak megunt használati tárgyait. Jól elkülönítve adhatnak itt le ruhákat, elektronikus gépeket, játékokat, sporteszközöket, bútorokat és minden egyebet, amit a fogyasztói társadalom szokásainak megfelelően gyakran lecserélnének gazdái. Erre az udvarra épül az egész kezdeményezés: az itt leadott dolgokat a város energetikai és környezetvédelmi vállalata által működtetett pláza munkatársai szelektálják, amit arra érdemesnek találnak, azt továbbítják a pláza megfelelő boltjai felé. Ott megvizsgálják, ha kell, megjavítják, átalakítják – a tárgyaknak többek között upycling workshopok keretében is új életet adnak.


A „lomiplázán” túl: szemléletformálás, oktatás és dizájn

A Retuna azon túl, hogy egy tető alá gyűjti az összes környéken fellelhető second hand cuccot, komolyabb küldetéssel is bír. Hasonlóképpen a finn modellhez, rendszeresen szerveznek újrahasznosító előadásokat, workshopokat, tematikus napokat a körforgásos gazdaságra fókuszálva. Itt működik a helyi népfőiskola „újrahasznosító dizájn” programja is. A pláza bérelhető termei fenntarthatósági találkozóknak adnak helyet, organikus élelmiszerekre építő kávézója pedig mindenki előtt nyitva áll.

Magyar példák

A hasonló kezdeményezések itthon is megjelentek. Az FKF elkedte kiépíteni az úgynevezett szemlékletformáló és újrahasználati központok (SZÚK) hálózatát, amelyekben leadhatjuk a felesleges tárgyainkat, és a mások által otthagyott tárgyakból csekély díj ellenében válogathatunk. Emellett az érdeklődők interaktív foglalkozások, tanórák keretében ismerhetik meg a szelektív hulladékgyűjtést és a komposztálást.

Emellett több más, közösségi szövetkezet, egyesület, civil vagy társadalmi szervezet, alapítvány által létrehozott adománybolt-hálózat is működik a Vöröskereszttől a legnagyobb hálózattal rendelkező Cseriti adományboltokon keresztül a közösségi térként is funkcionáló Filantrópia Adományboltig – a budapestiekről ebben a cikkben találtok részleteket. Ezek is hasonló modell szerint működnek: főleg civilek által adományozott használt árukat értékesítenek alacsony áron, és az eladásokból származó maradék bevételt a szervezet által meghatározott jótékony célra fordítják.

Minta mindenkinek?

Az újrahasznosító pláza ötlete egyszerű, de nagyszerű: megoldja azt a problémát, hogy sokszor nem tudunk mit kezdeni a már megunt vagy nem működő cikkeinkkel, és ezekből a valakinek már haszontalan tárgyakból sokmilliós üzletet gyárt, aminek a legvégén az eredeti és az új tulajdonos mellett a környezet is jól jár.



Képek forrása: Retuna


---
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

2 Vissza

A bejegyzés trackback címe:

https://europapont.blog.hu/api/trackback/id/tr3315340270

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

a szürkebarát ötven árnyalata 2019.12.06. 14:53:14

Várom a trollokat, akik rusztikus nyelvhasználattal lefikázzák a romlott svédeket, és elmondják, hogy mennyivel felsőbbrendű a magyar, aki az erdőt gazdagítja megunt holmijával.

Pipas 2019.12.07. 18:36:09

Annyira felelősek, hogy épp odaajándékozzák a hazájukat az afrikaiaknak. Hú, de felelősek!