Művészet és természet – ARTelnatívák az éghajlatváltozásra

Alkotás a környezeti értékekre odafigyelve, környezettudatosság és fenntarthatósági célok szolgálata a művészet segítségével – Puskás-Dallos Peti énekes, Andreea-Maria Stan, az Inforelais munkatársa, Ernhaft Attila, a Művészetek Völgye ügyvezetője és dr. Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója beszélgetett erről az Európa Pontban. A beszélgetést és az azt követő, témához kapcsolódó kortárs táncelőadást a posztban végignézhetitek.

Mióta létezik művészet, azóta feladata, hogy az adott kor problémáira, a társadalmi kérdésekre reagáljon, így nem meglepő, hogy napjainkban a fenntarthatóság is kiemelt helyet kap a művészetben. A környezetvédelmi kérdések számtalan vonatkozásban jelenhetnek meg a különböző művészeti koncepciókban és alkotásokban: vannak olyan művészek, akik a témaválasztás során, míg mások az alkotói folyamatokban, az alkotások bemutatásának megtervezésében vagy akár alkotói környezetük kiválasztásában és működtetésében gondolkodnak el a fenntarthatósági kérdésekben. Rendezvényünkön előadóművész, fesztiválszervező, fenntarthatósági szakértő és természetvédelmi civil szervezet vezetője beszélgetett a téma különböző szempontjairól.

Puskás-Dallos Peti énekes, dalszerző, vegán aktivista arról is beszélt, személyesen hogyan érvényesíti ökotudatosságát a munkájában. Az egyéni szokások megváltoztatása után faültető egyesületet alapított, majd zenekarával bevezette a „No waste backstage” kezdeményezést – azaz igyekeznek hulladékmentessé tenni a fellépéseket, nem használnak eldobható evőeszközöket és poharakat, hanem otthonról viszik ezeket. Ez nagyon különlegesen hangzik, de nagyon egyszerű dolgokról van szó. Példájukat már más együttesek is követik.

Andreea-Maria Stan, az ausztriai Inforelais munkatársa nemzetközi tapasztalatairól, az egyes országok és generációk attitűdjében meglévő jelentős különbségekről is beszélt. A környezetvédelemhez való hozzáállást nagyban meghatározza, melyik korosztályhoz tartozunk. A millenniumi generációról azt mondják, hogy individualisták, és ez számukra azt a felismerést jelenti, hogy minden egyén maga is tud tenni ezen a területen – ezért jellemzően aktívabbak is. Az idősebb korosztályt ezzel szemben sokkal inkább az a vélemény jellemzi, hogy a fő felelősség a nagy cégeké, és az egyéni cselekvés nem sokat ér.

Ernhaft Attila, a Művészetek Völgye fesztivál ügyvezetője és gazdasági igazgatója elmondta: a Művészetek Völgye három település életébe türemkedik be minden évben több mint tíz napra – ezért muszáj foglalkozniuk a környezetvédelemmel és azzal a hatalmas ökológiai lábnyommal, amit a fesztivál és vendégei otthagynak a településeken. Mára már több mint hatvan szervezettel dolgoznak együtt, akik a rendezvényhez kapcsolódóan összesen közel 550 zöld tematikájú programot szerveznek. Azt tapasztalják egyébként, hogy a kultúrafogyasztó fesztivállátogatók viselkedése átalakult a világjárvány után: nem „a régi életüket szeretnék visszakapni”, talán jobban figyelnek a környezetükre. A számok is ezt mutatják, a Művészetek Völgye által termelt hulladék több mint 3 tonnával csökkent – jelentős mértékben a saját kulacsoknak köszönhetően.

Dr. Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója elmondta: a madarakat megismertük, tömegesen figyeljük meg őket – és ebből az is következik, hogy nagyon sokat tudunk róluk. Nyugat-Európában az ötvenes éveket követő harminc évben a jólét növekedésével – például a környezetszennyező autók elterjedésével – az ottani madárállomány 60 százaléka eltűnt. Ezt hiába tudtuk, a hibát Kelet- és Közép-Európában az utóbbi harminc évben sajnos sikerült megismételnünk – nem tudtuk az „eszetlen fogyasztás” lépcsőfokát átugranunk. Ha már kultúra és természet kölcsönhatásáról van szó: ez a harminc év is a kollektív kultúra, a kollektív nevelés eredménye. Ha a látható problémákat meg akarjuk oldani – a klímaváltozástól a biodiverzitás-krízisig –, akkor nem lesz elég, ha a legtudatosabb emberek foglalkoznak ezzel, az is szükséges, hogy a kultúra részévé tegyük. Ennek a jelei már megvannak – és a művészet segít ebben, elsősorban inspirációval és figyelemfelkeltéssel –, de kérdés, hogy elég lesz-e ez a változáshoz.

Mi volt az a pont – vagy volt-e egyáltalán ilyen – a vendégek életében, amikor azt mondták, nem úgy kell élniük, mint addig? Mi az az „egy rossz – két jó” elv? Hogyan kezeljük a környezetvédelemmel kapcsolatban ránk nehezedő nyomást és az abból származó lelkifurdalást? Erről és sok másról is szó esett a beszélgetésen, amelyet az alábbi podcastunkon és az az összes ismertebb podcast-platformon (Spotify, Apple Podcast, Google Podcasts) végig tudtok hallgatni:

Ezt követően Béres Bíborka Janka Partum címmel adott elő táncos performanszot épített környezet és természet kapcsolatáról – az alábbi videón a táncelőadást és az alkotókkal való rövid beszélgetést is láthatjátok.

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!