Idényrecept húsvétra: Jansson megkísértése

Ez a furcsa nevű fogás egy hagyományos svéd tejszínes rakott krumpli, amely karakterét a tulajdonképpen fűszerként funkcionáló sprotni (más néven spratt) adja. De ki volt Jansson, akit megkísértett?

A Janssons frestelse (Jansson megkísértése) általában a svéd karácsonyi lakoma, a julbord vagy a húsvéti påskbuffé – vagyis két smörgåsbord, azaz svédasztalos étkezés – része. Finnországban is elterjedt, ahol janssoninkiusaus néven ismert.

Påskbuffé, rajta a Janssons frestelse. Fotó: jenifoto, iStockphoto

A fura név eredete homályba vész. Dale Brown Cooking of Scandinavia című könyvében (1968) olvasható Erik Janson, a „19. századi svéd vallási fanatikus és önjelölt próféta” története. Janson ellenezte a hús élvezetét, amikor azonban a krumplis-halas étellel szembesült, engedett a kísértésnek, aminek néhány tanítványa tanúja volt. Vannak, akik Per Adolf „Pelle” Janzon (1844-1889) közismerten ínyenc operaénekessel hozzák összefügésbe. De kétséges, hogy ezek között lenne a megfejtés.

Az elnevezés ezzel szemben az 1928-as Janssons frestelse című filmből jön – ezt Gunnar Stigmark író állítja a Gastronomisk kalenderben megjelent Så var det med Janssons frestelse (Így volt ez Jansson megkísértésével) című 1989-es cikkében. Az egyszerű rakott étel már jó ideje népszerű volt Stockholmban, amikor 1929-ben egy újévi partira Stigmark édesanyja és a szakácsnő még vonzóbbá kívánta tenni a fogást, ehhez pedig egy akkori kasszasiker film, az 1928-as Janssons frestelse címét vették kölcsön – végül is jobban  hangzik, mint a sprotnis rakott krumpli, nem? Innen terjedt el más háztartásokban, a szakácskönyvekben, sőt még Finnországban is. A receptet először 1940-ben tették közzé, és az étel később a svéd karácsonyi, majd húsvéti étkezések klasszikusává vált.

Fontos megjegyzés a hozzávaló halról: Jansson megkísértéséhez Svédországban olajos sprotnit (spratt) használnak. Ez svédül a 19. század óta ansjovis, így az angol fordításban gyakran tévesen szardellára (anchovies) fordítják, pedig a szardella svédül sardelle. De nagy probléma ebből sincs, szardellával, sőt apró heringgel is működik a recept.

Fotó: Monicore, Pixabay

Hozzávalók (3-4 adag):

- 60 dkg burgonya

- két fej hagyma

- 180 g pácolt sprotni (a szardella sósabb, abból elég 100-120 g)

- 1,5 dl tejszín

- 1,5 dl tej

- só, fehér bors, szerecsendió

- zsemlemorzsa

- vaj

Elkészítése:

Hámozd meg a burgonyát, vágd csíkokra, és főzd 10 percig. A hámozott hagymát vágd vékony szeletekre, és kevés vajban óvatosan párold meg, de ne hagyd megbarnulni. Forrald össze a tejet és a tejszínt, ízesítsd borssal és sóval – de ha a hal nagyon sós, amilyen például a szardella, akkor csak óvatosan. Ha szereted, szerecsendiót is reszelhetsz bele.

Vajazz ki egy tűzálló tepsit, és fedd be az alját egy réteg burgonyával, majd tedd bele a hagyma felét és a sprotni felét. Újabb réteg burgonya, majd a maradék hagyma és sprotni. Végül egy réteg burgonyával zárd, tegyél rá borsot.

Öntsd rá a tejszínes-tejes keveréket. Tegyél a tetejére néhány darab vajat, és szórd meg kevés zsemlemorzsával. Süsd készre a 180 fokra előmelegített sütőben körülbelül fél órán át.

Smaklig måltid, azaz jó étvágyat!

Borítókép: Alleko, iStockphoto

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!