egeto.jpgKépzelj el egy világot, amelyben Magyarország annyira környezettudatos és fejlett, hogy hulladékának 99%-át újrahasznosítja. A hulladékkezelés, és kiemelten a hulladékégetés olyan magas színvonalú és gazdaságos, hogy a szomszéd országoknak olcsóbb fizetni azért, hogy Magyarország vegye át és égesse el a náluk keletkezett lakossági hulladékot. A gondosan szortírozott szemét elégetéséből Magyarország pedig olyan jelentős energiát nyer, amivel az ország lakosságának 20%-ának fűtését és az energiaszükségletének közel 10%-át kielégíti, tehát a szomszédos országok tulajdonképpen azért fizetnek, hogy a magyar lakásokban legyen elektromos áram és fűtés. Elég utópisztikusnak hangzik, nem? Nos, ez így működik már a valóságban is – azzal a különbséggel, hogy a leírás Svédországra igaz.

Mindez az országban jellemző környezettudatos szemléletnek, illetve a speciális jogi környezetnek köszönhető, amely mind a termelőt, mind az önkormányzatokat, mind az egyes embereket arra sarkallja, hogy nagyon tudatosan és környezetbarát módon kezeljék hulladékukat (elég ehhez megnézni egy teljesen átlagos szemétgyűjtőt – lásd a lenti képet). És köszönhető legfőképpen a speciális, világszínvonalú – gazdaságos és a lehetőségekhez mérten környezetet óvó – szeméterőműveknek. A WTE (waste-to-energy), azaz „hulladékból energia” erőművek egy tonna szemét elégetésével képesek előállítani az egy tonna olaj elégetéséből származó energiamennyiség harmadát.

 

Korábban írtunk róla, hogy milyen hihetetlen mennyiségű szemetet termel egy átlagos európai egy év alatt – 481 kilogrammot (Svédországban például 458, Magyarországon 378 kilogrammot – a jólét mindig nagyobb szeméttermeléssel jár). Nagy különbség van abban a tekintetben, hogy mit tesznek az egyes országok a szeméttel: míg Magyarországon a lakossági hulladék 65%-a (!) hulladéklerakókban végzi (ami a legkárosabb és legpazarlóbb megoldás), addig ez a szám Svédországban 1% alatt van. Ehelyett nagyjából fele-arányban újrahasznosítják a szemetet, vagy elégetik a speciális szemétégetőkben.

 

A „szemétből energiát” programnak persze vannak kritikusai, akik az eneriatermelő szemétégetők környezeti terhelését találják túl magasnak. A svéd szemétkezelő (Avfall Sverige) tájékoztatása alapján azonban a gondos utókezelésnek köszönhetően a kibocsátott káros gázok nagysága a megadott határérték felét sem éri el. Emellett az égetés alternatívájaként felmerülő szemétlerakók a sok mérgező anyaggal, gázzal sokkal károsabbak a környezetre – vágnak vissza a szeméterőművek képviselői.

 

A károsanyag-kibocsátással kapcsolatos negatív hangok mellett éri másfelől is kritika a svéd szeméterőműveket, például Norvégiából. A gazdaságosan üzemelő svéd szeméterőművek szabad kapacitásai miatt csak úgy áramlik a szemét Olaszországból, Írországból, az Egyesült Királyságból, de elsősorban Norvégiából Svédországba. (A tagállamok közötti szemétimportot a szemétlerakásra kivetett helyi, nagyon magas adók is serkentik – több országban érdemesebb a lerakókban való elhelyezés helyett inkább külföldre eladni szemetüket.) Svédország tavaly közel 2,4 millió tonna szemetet importált (ez kb. az uniós szeméttermelés 1%-a!), amelynek több mint felét Norvégiából szerezte be. Ott ugyanis – bár szintén rendelkezésre áll a legmodernebb technológia a szemét energiatermelő feldolgozására – a megoldás olyan drága, hogy jobban megéri nekik fizetni azért, hogy Svédország kezelje (és használja saját céljaira) a szemetüket. Nem is keveset, tonnánként 400 svéd korona körüli összeget, amely csak Norvégia vonatkozásában tavaly 800 millió korona (kb. 26,4 milliárd forint) bevételt jelentett a svédeknek. A norvég szeméterőművek eközben üresen állnak, többen csődközeli helyzetbe kerültek, és mivel a szemetüket továbbadják, ők meg az Egyesült Királyságból importálnak szemetet. Emellett az újrahasznosítás is megcsappant Norvégiában. A norvég szemétégetők jelenleg épp a „dömpingáron” működtetett svéd szeméterőművek, a „szemételszívás” ellen lobbiznak norvég és svéd döntéshozóknál. Érvük az, hogy a szemét kezelésénél is figyelembe kellene venni a szubszidiaritás elvét (a lehető legközelebb dolgozzák fel), és hogy ésszerűbb lenne, ha Svédország inkább olyan országokból importálna szemetet, amelyek maguk nem rendelkeznek megfelelő szemétkezelési kapacitásokkal.

A tökéletesen működő szemét-erőművek működése tehát a két skandináv ország viszonyában nem teljesen feszültségmentes, ugyanakkor a másik oldalon elmondható, hogy Svédország nemcsak a maga, de szomszédai szemétkezelésébe is besegít, ráadásul számára meglehetősen előnyös módon. Globálisan és környezetvédelmi szempontból tekintve ez még mindig zseniális megoldásnak tűnik…


Egy átlagos szemétlerakó Svédországban: „a kis, piros dobozokba mennek az elemek és égők. A mellettük lévő 2 zöld kukába a háztartási hulladék. A bal felső sarokban lévőbe (kék) a papír. Pont szembe van a konzervdobozoknak és egyéb fémhulladékoknak fenntartott kuka. Mellette a jobb felső sarokban 1-1 kuka a színes és színezetlen üvegnek. Közvetlen mellette lévőbe a műanyagok mennek, majd az újságok. Végül a szélső két zöld megint a háztartási hulladéknak ad átmeneti menedéket. (Forrás: Livet i Sverige blog)

avfall3.pngA svéd hulladékkezelés alakulása (piros sáv: hulladéklerakó; sárga: szemétégetés; zöld: recycling)

avfall5.pngLakossági hulladékkezelés a tagállamokban

0 Vissza

A bejegyzés trackback címe:

https://europapont.blog.hu/api/trackback/id/tr787608846

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása