Februári programunkkal igazi színes patchworkot ajánlunk a téli szürkeséghez: képzeletben Kolozsvárra, az idei év ifjúsági fővárosába utazunk, iskolások rajzaiból készül kiállítással várunk benneteket, filmklubunkban pedig a Suszter, szabó, baka, kémet vetítjük. Több programunk közelebbi képet ad arról, hogyan élnek emberek itthon és a világ távoli pontjain nehéz körülmények között, és a fejlesztés európai évéhez kapcsolódóan megtudhatjátok, hogyan segíthettek a fejlődő országok mélyszegénységben élő lakosainak.

A hónap első programján, 12-én a Szputnyik Mentőcsónak Egység és a „GYERE” Gyerekesély Egyesület segítségével megtapasztalhatjátok, milyen nehéz körülmények között – például munka nélkül – megélni a mai Magyarországon. Az interaktív, elgondolkodtató színházi előadás a játék érzelmi energiáját használja arra, hogy a munka, pénz és erőforrások nélküli megmaradás helyzetét átélhessék a résztvevők, ahogy a játék konstruálta valóságban mindenki szegény lesz egy órára. Ha egy játékos átéli, hogy mire elég a segély vagy a családi pótlék, hogy csak rossz lehetőségek közül választhat, akkor lehet esély arra, hogy az intolerancia helyett a szolidaritást válassza. Az esemény ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Jelentkezni a regisztracio@eu.hu e-mail címen lehet.

Február 19-én az idei ifjúsági főváros kapcsán a menü: egy csésze Kolozsvár. Bemutatjuk a kincses város látnivalóit és titkait, a színes egyetemi várost Mátyás király szülőházától a Házsongárdi temetőn keresztül a Bulgakov irodalmi kocsmáig. Miközben elmeséljük, hogy milyen programok várnak a Kolozsvárra érkező és az ott élő fiatalokra 2015-ben, megkóstoljuk az erdélyi konyha pár specialitását. Az est műsorvezetője: Szederkényi Olga újságíró, a rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött: regisztrálni 2015. február 12-től lehet, a regisztracio@eu.hu e-mail címen.

Ahogy korábban már írtunk róla, az EU idén különös hangsúlyt fektet az uniós fejlesztéspolitika megismertetésére, hogy minél többen tudjanak róla, hogyan lett az EU a világ legnagyobb segélydonora, és pontosan hol, kiket, milyen formában támogat. Az európai fejlesztési év fontos célja az is, hogy minél több uniós polgárt bevonjon a fejlesztési segélyezésbe. Február 24-én, az évad hivatalos magyarországi nyitóeseményén megismerkedhettek az ebben aktívan résztvevő magyar szervezetekkel is, akiket akár személyesen is támogathattok munkátokkal.

Lumière filmklubunkban 27-én egy igazi brit kémjátszmát láthattok: a számos európai díjat besepert Suszter, szabó, baka, kém kerül majd a vászonra Gary Oldman, Tom Hardy és Benedict Cumberbatch főszereplésével.

Idén is rengeteg szebbnél-szebb alkotás érkezett az EP Tájékoztatási Irodája hagyományos rajzversenyére – a legjobb pályamunkákat február 27-től nézhetitek meg nálunk.


Az Európa Pont februári programjainak részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk benneteket!

Illusztráció: A rajzpályázat II. helyezettje, Gugg Kinga a nyíracsádi Szent Piroska Görög Katáltalános iskola tanulója 

A most négyéves Európa Pont januári programjának fókuszába a Fejlesztés Európai Évéhez kapcsolódóan az Európai Unió segélydonori tevékenysége kerül. Megismerhetitek az EU nemzetközi fejlesztési politikáját, eredményeit és jövőre vonatkozó javaslatait, és az ENSZ fejlesztési céljaihoz kapcsolódó kiállítást is megnézhettek nálunk. Emellett vendégünk lesz egy szuper zenekar, a Euro-African Playground is. A hónapot finnországi kiruccanással zárjuk.

Jelenleg a világon több mint 1,3 milliárd ember él rendkívüli szegénységben. Kevesek által ismert tény, hogy a globális segítségnyújtás több mint felét adó EU a világ legnagyobb segélyezője. A közösség 1957 óta nyújt fejlesztési együttműködési támogatást, amelyből világszerte mintegy 150 ország részesül, csak 2013-ban közel 60 milliárd euróval segítették világszerte a rászoruló országokat a szegénység elleni küzdelemben.

Idei első programunk az ENSZ millenniumi fejlesztési céljaihoz kapcsolódik, amelyekkel az ENSZ tagállamai – köztük az uniós országok – elkötelezték magukat a szegénység mielőbbi felszámolása mellett. Olyan területeken irányoztak elő lépéseket, mint az éhínség visszaszorítása, az alapfokú oktatás kiterjesztése, a gyermekhalandóság visszaszorítása vagy a környezeti fenntarthatóság biztosítása. Nyolc magyarországi iskola diákjai készítettek illusztrációkat a célkitűzésekhez, amelyeket sokszor továbbgondoltak, nem egyszer a saját szerepüket is a képbe komponálva. Az iskolások alkotásait január 19. és 31. között láthatjátok az Európa Pontban.

Január 22-én a DemNet szakértőivel beszélgetünk nemzetközi fejlesztésről és segélyezésről, az EU kapcsolódó tevékenységéről, szolidaritásról és jogokról, utána pedig Juhász Márton afrikai zenei gyökerekből táplálkozó formációjáé, a Euro-African Playgroundé a terep. A „zenei játszótéren” keresett hazai sessionzenészek mutatják be és értelmezik újra az afrikai városok hangzását a Kongói Demokratikus Köztársaságtól Nigérián, Beninen, Szenegálon át Maliig.

Filmklubunkban 23-án Emanuele Crialese 2011-es filmjét, A tenger törvényét (Terraferma) vetítjük, amely egy békés szicíliai sziget lakóinak életét mutatja be. A sziget déli fekvése miatt az illegális bevándorlók egyik első számú célállomása. „Crialese filmje a bevándorlás számtalan erkölcsi problémát felvető kérdéskörét feszegeti, melyet a generációs különbségekből és a törvény ambivalens minőségéből fakadó konfrontációkkal fűszerez meg.”


Finnország idén már húsz éve az Európai Unió tagja, ezért a menü januárban: egy csésze Finnország. Beszélgetünk arról, hogy tényleg 187 888 tó van-e az országban és arról is, milyen érzés télen 51 napig sötétségben élni. Terítékre kerül a nagy Nokia sztori, a talán újra magára találó finn gazdaság és a világhírű finn oktatás – mindezt a finn konyha apró remekeivel fűszerezve. Az est műsorvezetője Szederkényi Olga, újságíró, a rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni 2015. január 16-tól lehet a regisztracio@eu.hu címen.


Az Európa Pont januári programjainak részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk minden érdeklődőt!

Decemberi programunk két téma – kiváló kortárs (magyar és külföldi) filmek, és jelentős nemzetközi díjak – köré épül. E kettő metszetében is kínálunk jó időtöltést: kétnapos filmfesztiválunk az Európai Parlament Lux-filmdíjához kapcsolódik. Levetítjük 2014 két, talán legjobb magyar filmjét, az Utóéletet és a „VAN... filmet”, de eljön hozzánk a Nobel-békedíjas és Szaharov-díjas pakisztáni lány, Malala életrajzi könyvének brit írója is.

Erős filmes programmal indítjuk a hónapot: a Lux-filmdíjhoz kapcsolódó Lumière filmfesztiválunk december 4-i, első napján két idei magyar filmet láthattok nálunk, melyek számos nemzetközi elismerésben részesültek. A vetítések után pedig a rendezőkkel beszélgetünk. Elsőként Zomborácz Virág Utóélet című filmjét láthatjátok Gálffi Lászlóval és egy amatőr színésszel, Krisfóf Mártonnal a főszerepekben. A film tele van abszurd jelenetekkel, amiben „végig jófajta humor a jussunk, térdcsapkodós, percekkel később is nevetős, belegondolós és magunkon is mosolygós. Szóval a legjobb fajtából való.” Másodikként Reisz Gábor VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjét vetítjük. Sokak szerint a Török Ferenc rendezte Moszkva tér óta ez a leghatásosabb generációs film. A Moszkva térben budapesti fiatalok épp az érettségire készültek a rendszerváltás évében, a VAN pedig a mai húszas-harmicas éveiben járó korosztály budapesti mindennapjainak nagyon pontos korrajza. És végre egy magyar film, amit a hazai filmkritikusok is egyöntetűen szerettek. Mi erre csak ráerősíteni tudunk, úgyhogy megtekintése „a mai harmincasoknak kötelező”.

A filmfesztivál második napján az idei Lux-díj egyik legnagyobb esélyesét, a lengyel-dán koprodukcióban készült Ida című filmet vetítjük. Az Európai Parlament a Lux-díjat minden évben olyan európai mozifilmnek adományozza, amely témájában az európai értékeket, szolidaritást, integrációt dolgozza fel. Az Ida egy apácának készülő lány történetét meséli el, ahogy szembesül családja történetével egy közeli rokon segítségével. „A lengyel filmiskola legnagyobb alkotásainak stílusában fogant Ida megrendítő, kiemelkedő képi világú dráma, amelyben a két nő intim története finoman összefonódik a közép-európai történelmi háttérrel.” A vetítés után Bognár Péterrel, a LUX-díj döntőbizottságának magyar tagjával beszélgetünk. (A részvétel a kétnapos filmfesztiválon ingyenes, de regisztrációhoz kötött: lux@prime-time.hu.)

December 12-én az emberi jogi világnaphoz és a Szaharov-díjhoz kapcsolódóan a világhírű haditudósító, Christina Lamb lesz a vendégünk, aki a 2013-ban Szaharov-díjjal, 2014-ben pedig Nobel békedíjjal kitüntetett Malala Juszufzai életrajzi könyvét írta. A Szaharov-díjat az Európai Parlament 1988-ban alapította, és évente ítéli oda az emberi jogok védelméért és a gondolatszabadságért. A díj névadója Andrej Dmitrijevics Szaharov, az 1975-ös Nobel-békedíj kitüntetettje.

Malala, a ma 17 éves pakisztáni lány azért kapta ezeket az elismeréseket, mert hazájában a talibán erőszakkal szembeszállva kiállt a lányok oktatáshoz való jogáért. „Szegénység van, nincs mindenhol szabadság, van ahol a félelem és a terror uralkodik. De van remény. Azért vagyunk itt, hogy segítsünk ezeknek a gyerekeknek, hogy kiálljunk értük, hogy cselekedjünk” – mondta a díj átvételekor. Az est folyamán Az én, Malala című könyvről, a lányok oktatásáról és a nők egyenjogúságáról beszélgetünk Christina Lambbal.

Az Európa Pont minden decemberi programjának részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk minden érdeklődőt!

Novemberi programjaink az idei év fontos évfordulóihoz kapcsolódnak: száz éve tört ki az első világháború, 25 évvel ezelőtt omlott le a berlini fal és bontották le a vasfüggönyt, Magyarország pedig éppen tíz éve csatlakozott az Európai Unióhoz.

A hármas évfordulóról rögtön a hónap elején, 7-én izgalmas fotókiállítással emlékezünk meg, melyen láthatóak lesznek az egyik legjelentősebb magyar származású fotográfus, André Kertész első világháborút megidéző képei, illetve válogatott fotók a berlini fal leomlásáról és EU-s csatlakozásunk időszakáról. A kiállítással az első világháborút és a megosztott Európát idézzük fel – a háború sújtotta Európát, amelyben száz évvel később az Európai Uniónak köszönhetően ismeretlenek a harcok. A kiállítás megnyitóján vendégünk lesz a rendszerváltás előtti időszak alternatív zenei életének legendás együttese, a Bizottság egykori frontembere, Wahorn András, aki az est során a Wahorn Airportformációval lép az Európa Pont színpadára.

November 19-én a Lumière Filmklubban a Buddha elsüllyedt szégyenében című filmet vetítjük. Az alkotás egy hatéves afgán kislányról szól, aki rendes gyerekként nem akar mást, mint iskolába járni, megtanulni írni és olvasni. Ám a kemény muszlim törvények tiltják, hogy a nők részt vegyenek az oktatásban, és senki nem akarja befogadni a kislányt. A film kapcsán a Magyarországon élő afgán bevándorlók helyzetéről beszélgetünk. Vendégünk lesz Mikes Hanna, az Artemisszió Alapítvány, és Kováts András, a Menedék Egyesület képviselője, valamint Akela Sabona, a Baptista Segélyszervezet munkatársa.

November 25-én „Egy csésze Európa” sorozatunkban Lengyelországba repülünk. Beszélgetünk híres lengyel plakátokról, filmekről, könyvekről és zenéről. Felidézzük az idén 75 éves Lengyel Intézet gazdag és kacifántos múltját. Nem felejtjük el bemutatni a mai Lengyelországot – az országot, amely csodával határos módon ellenállt a gazdasági válságnak. A programra a belépés ingyenes, de regisztráció szükséges: euinfo@eu.hu

 

A hónap zárásaként, november 27-én 18 órától Európai gondolkodók sorozatunk harmadik vendége, a világhírű lengyel filmrendező, Krzysztof Zanussi lép az Európa Pont színpadára. A Persona non grata rendezője és a Csoda Krakkóban producere „A Kelet az Kelet, a Nyugat az Nyugat – igaza volt Kiplingnek?” címmel tart előadást. Erre a programunkra is szükséges az előzetes regisztráció: euthinkers@eu.hu.

Az Európa Pont novemberi programjainak részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk minden érdeklődőt!

Továbbra is a kedvenc színünk az október – amely idén nálunk is nagyon sokszínű lesz. Vendégeinkkel visszaemlékszünk a német megosztottság idejére, eltöprengünk a fiatalok egyik legfontosabb kérdésén – „Menjek, vagy maradjak?” –, bemutatjuk a magyar lakosság 10 százalékát érintő uniós élelmiszersegély-programot, és az Egy csésze Európa sorozatban Észtországba látogatunk.

Németország és Európa 25 évvel ezelőtti újraegyesítésére és a berlini fal leomlására emlékezünk október 10-én. Egész estés programunkat az ARC-cal közösen szervezett Döntsd le a falakat-kiállításunk díjainak átadásával kezdjük, majd Ungváry Krisztián történész, a huszadik századi had- és politikatörténet szakértője beszélget Rajcsányi Gellért történésszel, a Mandiner főszerkesztő-helyettesével a 25 évvel ezelőtt történtekről. A beszélgetés után a 2007-ben legjobb idegen nyelvű Oscarral jutalmazott A mások élete (Das Leben der Anderen) című filmet vetítjük.

Egy héttel később, október 17-én egy olyan programról beszélgetünk vendégeinkkel, amely jelenleg sajnos elég sok embert érint Magyarországon. Talán kevesen tudják, hogy az EU a tagállamokban élő hátrányos helyzetű családokat is segíti élelmiszersegéllyel, amelyből csak 2012 folyamán a magyar lakosság 11 százaléka (!) részesült; összesen több mint 10 millió kilogramm élelmiszer került szétosztásra, összesen közel 13 millió euró értékben. Az élelmiszersegélyek a Katolikus Caritas, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, a Magyar Ökomenikus Segélyszervezet valamint a Gyermekétkeztetési Alapítvány segítségével jutnak el a rászoruló családokhoz. Az est folyamán a kiosztásban résztvevő szervezetek képviselőivel beszélgetünk a hasonló hazai és európai programok működéséről. A beszélgetés után a Romani Platni, a „lakásétterem roma módra” várja a gasztronómia szerelmeseit, az estét pedig a 35 éve működő, nemzetközi hírű Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar népzenei együttes, a Muzsikás koncertjével zárjuk.

A hónapban, 28-án az idén 130 éves észt nemzeti lobogó ürügyén Észtország kerül terítékre Szederkényi Olga Egy csésze Európa sorozatában. A zászló kalandos történetén kívül szó lesz az EU negyedik legkisebb országának természetközeli mindennapjairól; megpróbáljuk megfejteni, hogy internetben miért ilyen erősek az észtek (például a szkájpolást is nekik köszönhetjük). Beszélünk a dalfesztiválról, amelyen szinte mindenki részt vesz, a misztikus Élet Köréről, a véres palacsintáról és arról, miért nem illik „Jó étvágyat” kívánni a legkisebb balti államban, ahol „a legszebb felhők úsznak az égen”. Az est során megkóstoljuk az észt konyha néhány finomságát is. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, regisztrálni október 10-től az euinfo@eu.hu e-mailcímen lehet.

A hónap zárásaként, október 30-31-én, kétnapos fesztiválunkon nagyon komoly kérdést boncolgatunk, amelyet sok mai fiatal tesz fel magának: Menjek vagy maradjak? A résztvevők megismerhetik az EU nyújtotta mobilitási lehetőségeket a külföldi munkavállalástól az ösztöndíjprogramokig, valamint a fiatalok történeteit arról, hogy valaki miért dönt az elmenetel vagy a maradás mellett. A fesztivál első napján levetítjük a nemrégiben bemutatott, független, hazai produkcióban készülő MENJEK/MARADJAK videóblog dokumentumsorozatának londoni epizódját, ahol Magyarországról kivándorolt fiatalok mesélnek életükről, élményeikről, lehetőségeikről. A dokumentumfilm-sorozat az elvándorolni vagy éppen hazatérni készülő magyarok, az „új mobilitás" képviselőinek élettapasztalatait, motivációit és dilemmáit mutatja be, párhuzamos portrékban. A film után az alkotókkal beszélgetünk a forgatáson szerzett élményeikről és saját tapasztalataikról. Második nap este 7 órától olyan zenekarok adnak koncertet, amelyekben Magyarországon élő külföldiek zenélnek. Az Európa Pont színpadán fellép Antonia Vai svéd, jelenleg Budapesten élő énekesnő, akit bohém soul dívaként szoktak aposztrofálni; eljön a pszicho-rockot játszó Middlemist Red és a Fran Palermo.

A hónap során két kiállítást is megnézhettek nálunk. Egészen november 9-ig látható még óriásplakát-kiállításunk a falak lebontásáról, és 13-án nyílik a Román Kulturális Intézet szervezésében „A hagyomány folytatódik / Brâncoveanu 300” című kiállítás a Brâncoveanu-stílusról, amelyet román és magyar építészek kerekasztal-beszélgetése nyit majd meg.

Az Európa Pont valamennyi programja ingyenes, részletes leírást az egyes eseményekről Facebook oldalunkon találtok. Várunk benneteket szeretettel!

Illusztrációk: A Döntsd le a falakat! pályázat harmadik helyezettje (Mód Jordána, Takács Zoltán, Gajáry Csaba, Mód Sáron, Kálovics Dániel)

A Nyelvek Európai Napjának előestéjén az irodalom oldaláról közelítettük meg az európai nyelvi, és kulturális sokféleséget. Ehhez kapcsolódóan Forgách András, az est házigazdája olyan kortárs európai írókkal beszélgetett, akik mind egy-egy másik európai országról írtak, és szereztek ott életre szóló élményeket.

Az est egyik vendégeként Wilhelm Droste mesélt magyarországi élményeiről és arról, mit jelent számára a magyar irodalom, azon belül is Ady Endre munkássága. Magyarországon élő német fordítóként nagyon jól ismeri a magyarokat; az első benyomásait az országról még a rendszerváltás előtt, fiatalként a nyugat- és keletnémetek legendás találkozóhelyén, a Balatonnál szerezte. Csakúgy, mint az akkor még a berlini fal másik oldalán élő német író, Jochen Schmidt (aki sajnos a beszélgetésen nem tudott részt venni). Neki nemrégiben jelent meg írása az erre az időszakra való visszaemlékezéséről, és arról, hogy hogyan látja ma Magyarországot. Bár egyikük keletről, másikuk nyugatról járt a Balatonhoz, hasonló emlékeket és benyomásokat őriznek a szocialista Magyarországról. A találkozás élménye, a magyar bélyegek (!), az ismerkedés a magyar nyelvvel mind közös történetükben, de míg Schmidt visszalátogatva hazánkba kicsit ironikusan fogalmaz a mai magyar valóságról – amely képeiben talán a Balkánra emlékeztetheti az olvasót –, addig Drostét el is csábította országunk, és a magyar nyelvet fordítói szinten is elsajátította.

Droste megpróbálkozott a lehetetlennel is: megpróbálta átültetni németre a „lefordíthatatlan költő”, Ady Endre verseit; 2011-ben jelent meg kétnyelvű kötete Add nekem a szemeidet címmel. Szerinte a „jó költészet minden nyelvben idegen nyelv”; minden jó írással születik egy új nyelv. Ahogy a németeknél Hölderlin vagy Rilke, úgy a magyaroknál Ady olyan még Droste szerint, akinek az írása már nem német vagy magyar, hanem annál több, különlegesebb, „vasárnapi nyelv”. Véleménye szerint Ady az egyik legnagyobb magyar irodalmi kincs. Tudja, hogy szinte teljesíthetetlenre vállalkozott fordításával, de meg akarta próbálni – ahogy fogalmazott: „tudtam, hogy ezzel csak bűnözni lehet vagy nevetségessé válni, de meg akartam próbálni. Nem sajnálom, mert rengeteget tanultam, és azt gondolom, valahol itt kezdődik az irodalom, aminek én a határán voltam. Mint egy magányos hegymászó, aki élményeit közvetíteni nem tudja – de ott volt a csúcson.” Ady szélesebb körű megismeréséhez közelebb vihet, szerinte a tervei közt szereplő, Rilke és Ady költészetét összehasonlító könyv. Bízik benne, hogy ezáltal jobban „be tudja csempészni” Adyt az európai irodalomba.

Az est másik vendége, Jean Rouaud francia író volt, akinek a Valahol Európában sorozatban épp most jelenik meg legújabb regénye magyarul. Rouaud első kötete, A dicsőség mezején című családregény a mesélő anyai nagyszüleinek életét mutatja be, és azt a fordulatot, ahogy az első világháború romba döntötte az apai ág egzisztenciáját. A most megjelenő kötet, a Jeles férfiak a narrátor apja, Joseph történetét meséli el. Rouaud viszonylag későn lépett írói pályára, mint a beszélgetésen elhangzott, 37 éves volt első regénye megjelenésekor (amely hatalmas sikert aratott Franciaországban, megnyerte a Goncourt-díjat, és azóta közel harminc nyelvre lefordították). Ennek egyik legfontosabb oka az volt, hogy első komolyabb írásai idején, a hetvenes évek posztmodernista irányzatai épp „temették a regényt és az írókat, és vele együtt a történeteket”. Mint mondta, ő nem tudott más formátumban gondolkodni, és csak a klasszikus polgári regény nyelvén tudott volna megszólalni – a vezető irányzat ellenében, „reakcionistaként” alkotni pedig nem akart. Ellentétben Drostéval, eredeti nyelven a francián kívül nem olvas irodalmat, de „nagyszerű” fordításokból ismeri a külföldi, köztük a magyar írókat is. Kertész Imre Sorstalanságát nagyon nagyra becsüli, a szövegen a modern francia regény jeleit is felfedezte.

A beszélgetés szlovák résztvevője, Jana Beňova Portugáliával áll különleges viszonyban, ahova nemrégiben visszatért egy 15 évvel ezelőtti látogatás után. Benyomásait nemrégiben írta meg, amely magyarul is megjelent a Lettre folyóirat legutóbbi számában. Bár nem ismeri a nyelvet, a portugál élet és a portugál írók nagy hatással voltak rá – szerinte nem feltétlenül a helyi nyelv ismerete az, amely hozzásegít, hogy egy országot valaki megértsen vagy írjon róla; a lényeg az, hogy mindenki a saját történetét találja meg egy másik helyen, ettől tud egy adott országról írni. Beňova nemrégiben kapta meg az Európai Unió Irodalmi Díját, Café Hyena (Kikísérési terv) című regényéért, amely többek között azt mutatja be, mennyire fontos óvni szeretteinket.

Beňovával egyidőben kapta meg az Európai Unió irodalmi elismerését első regényéért Horváth Viktor is, a beszélgetés negyedik résztvevője. Díjazott könyve, a Török tükör egy másik országba és egy másik időbe kalauzolja az olvasót. A történet a török hódoltság korában játszódik Magyarországon, amelyhez Horváth Viktor újrateremtette az ötszáz évvel ezelőtti török és magyar nyelvet. A regény egy török fiatal szemszögéből mutatja be, milyen lehetett az élet a XVI. századi Magyarországon – az írás egyrészt a különleges nézőpont miatt érdekes, másrészt játék is a nyelvvel. A díjnak köszönhetően már legalább hét nyelvi fordítás van kilátásban – igaz, a török egyelőre várat magára.

Vendégeink egyetértettek abban, hogy minden kultúrában, mindenki életében vannak olyan közös mozzanatok, amelyekre ugyanolyan jóleső visszaemlékezéssel gondolunk. A petróleumlámpa meggyújtása, a sülő sütemény megszúrása tűvel vagy épp a függöny elhúzása – ezek olyan apró élmények, amelyek mindenki életében jelen vannak, és ilyet olvasva bárki magára ismerhet. Jean Rouaud megfogalmazása szerint kultúrákon, nyelveken és időn átível ez a közösség – az írók és könyvek ezeket az emberekben jelenlévő, visszafojtott és meg nem fogalmazott dolgokat a felszínre hozzák, visszanyúlva az emberiség közös alapjához. Jó néha ráeszmélni, hogy mennyi közös van az egymástól távol eső kultúrákban is – éppen ezért nagy feladat vár az írókra a XXI. században, hogy megtalálják azt a közös nyelvet, amelyet értenek a világ minden szegletében – egészítette ki a gondolatot Wilhelm Droste.

Valahol Európában címmel indította útjára az utóbbi évtizedek magyar fordításirodalmában példa nélkül álló sorozatát a L’Harmattan Kiadó. A Karádi Éva megjelenő sorozat kötetei a teljes kortárs európai regényirodalomból nyújtanak válogatást. Minden európai országból egy-egy kulcsfontosságú regény kerül az olvasó kezébe, hogy megtapasztalhassa azokat a hasonlóságokat és különbségeket, amelyek a közös európai történelemben egymás mellett élő emberek, közösségek, családok és népek életében formát öltenek. Az 1914-től napjainkig tartó időszakot felölelő Valahol Európában válogatásban olyan regények jelennek meg, melyekben a történelmi léptékű fordulatok a személyes és közösségi élményeken keresztül válnak megérthetővé és átélhetővé.

Az est az Európa Pont, a Francia Intézet, a Goethe Intézet, a Szlovák Intézet, a EUNIC, a L’Harmattan és a Lettre közös szervezésében valósult meg.

Egy kis startup, egy kis Réz András; egy kis plakátkiállítás, egy kis kortárs Shakespeare – mindez szuper zenével és kiállításokkal: szeptemberi programunk alapját a kutatók éjszakája, a nyelvek európai napja és a Shakespeare-évad adja.

Az évad első (és utolsó) programja a világ egyik legismertebb drámaírójához, a 450 éve született William Shakespeare-hez kapcsolódik. Valószínűleg az övé a világirodalom egyik legjobban feldolgozott életműve. Szeptember 12-én szonettjeit elevenítjük fel, méghozzá a hazai underground szcéna nagy neveivel, akik különböző stílusokban értelmezik újra az író műveit. Eljön többek között Kardos-Horváth János a Kaukázusból, Zságer Ákos a Zagarból, de itt lesz Tanka Balázs is a Turbóból. Izgalmas ritmusok, újraértelmezett mondanivaló, változatlan zsenialitás – ünnepeljétek velünk a halhatatlan költőt! A hónap utolsó eseményén is Shakespeare-re emlékezünk: a Makrancos hölgy történetét (Heath Ledger és Julia Stiles főszereplésével) Gil Junger hollywoodi filmrendező gondolta újra egy amerikai középiskolába helyezve az események eredeti páduai színhelyét (az átdolgozás címe: 10 dolog, amit utálok benned). A film vetítése előtt Réz András esztétával beszélgetünk a filmről és a Shakespeare-kultuszról.

Irodalomról lesz szó 25-i programunkon is, amikor az európai nyelvek napjához kapcsolódóan a sokszínű európai költészet és írás kortárs alakjaival találkozhattok nálunk. Vendégeink olyan európai alkotók lesznek, akik mind egy-egy másik európai országról írtak: bemutatjuk a Mirrors of Europe projekt német résztvevőjét, Jochen Schmidtet, aki Magyarországról, Jana Beňova szlovák írónőt, aki Portugáliáról, Háy Jánost, aki Németországról írt, valamint Jean Rouaud francia írót, akinek a Valahol Európában sorozatban jelenik meg a legújabb regénye. A szerzőkkel Forgách András beszélget német, angol és francia nyelven az utazásaik során szerzett tapasztalataikról (szinkrontolmácsolást biztosítunk). Az est az Európa Pont, a Francia Intézet, a Goethe Intézet, a Szlovák Intézet, a EUNIC, a L’Harmattan és a Lettre közös programja.

Szeptember 23-án Olaszország felé vesszük az irányt, népszerű "Egy csésze Európa" sorozatunk ugyanis az aktuális soros elnökséget betöltő ország érdekességeit és finomságait hozza el az érdeklődőknek. Beszélgetünk arról, milyen programot dolgoztak ki az olaszok erre a félévre, és közben visszautazunk a múltba is. Róma évszázadokig volt a nyugati civilizáció politikai és vallási központja, Olaszország a világ ötödik leglátogatottabb országa, és itt van a legtöbb UNESCO világörökségi helyszín. Kikre és mire büszkék az olaszok? A „csizmában” élni tényleg dolce vita? Az est házigazdája Szederkényi Olga újságíró. aA rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött. (Regisztrálni szeptember 10-től lehet ezen az e-mail címen: euinfo@eu.hu.)

Természetesen nem múlhat el szeptember az „európai géniusz” megünneplése nélkül: 26-án, a Kutatók éjszakájának idei programjában az élet különböző területeit érintő innovációkra és innovatív partnerségekre fókuszálunk. Délutántól különböző logikai játékokat – a sakkot, a gót és a pókert – próbálhatjátok ki nálunk a tapasztalat szintjétől függetlenül, akár profi játékosok segítségével. Az est előadói a matematikai és természettudományos oktatás kihívásairól, a természettudományok és a művészetek, kreatívipar összefonódásáról beszélnek. Vendégünk lesz a BRIDGE Budapest és a Design Terminál, akikkel különböző aspektusokból világítjuk meg a hazai startup világot. Lesz szó innovatív partnerségekről, kreatíviparról, és a NESsT-nek köszönhetően szociális innovációkról. Az estet a Jónás Vera Experiment koncertje zárja – az énekes-dalszerző, gitáros Jónás Vera zenéje sok mindenre emlékeztet és mégsem hasonlít semmire. Eklektikus, friss és nagyon új.

A hónapban emellett két izgalmas kiállítással is várunk benneteket: a holland nagykövetség és a Magyar Kerékpárosklub gyermekrajzpályázatának harminc legjobb alkotását szeptember 16-tól 22-ig nézhetitek meg az Európa Pont épületében. A pályázók fénykép, rajz vagy videó formájában ábrázolták, mit jelent számukra az „együtt közlekedés”. Szeptember 26-tól pedig láthatóak lesznek az ARC-cal közösen szervezett „Döntsd le a falakat!” pályázatunk legjobb óriásplakátjai, de ezek már az Európa Pont melletti parkrészben, a Millenárison. Az EU a határok meghaladásáról, lebontásáról is szól, az ez által biztosított szabadság pedig minden ember életében másképp jelenik meg. November 4-ig láthatjátok az alkotók elgondolásait arról, hogy ők mit gondolnak erről és hogyan tudnak élni ezzel és az ebből fakadó lehetőségekkel, hogyan érinti ez az életüket, a környezetüket.

Az Európa Pont minden szeptemberi programjának részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk minden érdeklődőt!

Az Európa-nap (május 9.) az európai béke és egysége ünnepe. Ezen a napon a történelmi jelentőségű „Schuman-nyilatkozat” évfordulóját ünnepeljük Unió-szerte. Robert Schuman francia külügyminiszter 1950-ben elhangzott híres beszédében arra tett javaslatot, hogy hozzanak létre egy nemzetek feletti együttműködést a béke biztosítása és az életszínvonal emelése érdekében. Ennek állít emléket ez a nap – ha úgy tetszik, ez az „EU születésnapja” –, de május 9. egyet jelent a hasznos és szórakoztató európai programokkal is. Ilyenkor számos színes program várja az EU-ra és az európai kultúrára kíváncsi érdeklődőket országszerte.

Az idei Európa-napi ünnepség egyben megemlékezés is lesz Európa történelmét meghatározó fontos eseményekről. Tíz 2004-ben csatlakozott ország, köztük Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásának tízéves évfordulóját ünnepeljük, de megemlékezünk a berlini fal és a vasfüggöny leomlásának 25., továbbá az I. világháború kitörésének 100. évfordulójáról is. Mindemellett 2014 az európai parlamenti választások éve is. Budapesten idén a szombati munkanap miatt május 11-én, vasárnap délelőtt 10 és este 10 között tartjuk az ünnepséget az Erzsébet téri parkban.

A nap nyitóeseményeként Magyarország uniós csatlakozásának 10. évfordulója alkalmából különleges, ingyenes, 10 (vagy váltóval 2x5) kilométeres futást szervezünk Európa egyik legszebb részén, Budapest belvárosában és a Duna-parton. (Részletek a futásról itt.) Az Erzsébet téren nagyszabású családi fesztivállal ünnepeljük a napot. A kicsiket kézműves és környezetbarát gyerekjátékok várják egész nap, a Cókmók Műhelyben például újrahasznosított anyagokból készíthetnek ékszert, pénztárcát, kitűzőt, játékokat, akár a szüleikkel együtt. A MókaTér sátránál pedig óvodásoktól a fiatalokig mindenki saját hangszert készíthet természetes anyagokból vagy hulladékból. Mindezek mellett a legkisebbekre vár még bábelőadás, a „Bohócszervízben” arcfestés és bábkészítés, Eszter-lánc Mesezenekar-koncert – és természetesen az elmaradhatatlan ugrálóvár.

Aki kinőtt már az ugrálóvárból, annak is számos hasznos időtöltést kínálunk: koncertekkel, kiállításokkal, kézműves foglalkozásokkal, információs és játékos standokkal várjuk a nagyobbakat; az információs sátraknál számtalan uniós lehetőségről, a minket európai polgárként megillető jogokról, EU-s munkavállalásról, tanulásról, vagy épp a május végi európai parlamenti választásokról tájékozódhatnak az érdeklődök. Az útleveles játékban részt vevők pedig ajándéktárgyakkal gazdagabban térhetnek haza.
 

Zenei szempontból a pop, a jazz, a „városi népzene”, az alternatív rock vagy a slam poetry rajongói is találnak majd kedvükre valót. Fellép többek között a Magashegyi Underground, az Ef Zámbó Happy Dead Band, neves európai jazz-zenészek az „EU Jazz Express” keretében; a napot pedig egy szuper 30Y koncerttel zárjuk.

Ez az ajánló még közel sem teljes, rengeteg további programmal várunk benneteket, a részletes program megtekinthető az esemény Facebook oldalán. Ha Budapesten lesztek május 11-én, mindenképpen látogassatok el hozzánk az Erzsébet térre! :-)

(Aki pedig nem Budapesten lesz ekkor, országszerte 15 további helyszín programjai között válogathat. A helyszínekről és programokról további információt itt találtok.)