Bár a Millenárison most egy időre nem találkozhattok velünk, azért a fesztiválszezonban sem maradtok uniós témájú programok nélkül. Egy csokor ilyen – az EU nemzetközi szerepvállalásával és fejlesztéspolitikájával kapcsolatos – programról már írtunk, most a fesztiválos vonalon haladva ajánlunk egy kis európai tartalmat.
Lassan itt a nyár – tipikus szezonja ez a mindenféle gasztrofesztiváloknak. Minden hétre akad egy-egy borfesztivál, sörfesztivál, kolbászfesztivál, plusz mindezek megspékelve a trendi „kézműves” jelzővel. Ha igazi különlegességre vágynátok, mostani válogatásunkban biztos találtok kedvetekre valót. Gondoltátok volna például, hogy a polipoknak, a fokhagymának, az osztrigának, a csigának, vagy épp a káposztának külön fesztiválja van Európa valamelyik országában? Kedvenceinkből összeállítottunk egy lehetséges gasztrotúrát Európa országain keresztül, amely februárban francia citromfesztivállal indít, és novemberben portugál gesztenyefesztivállal ér véget (nagyobb méretért kattintsatok ide):
Ha végigmennétek időrendben az általunk ajánlott útvonalon, akkor Európa legnagyobb és legrégebbi hagyománnyal rendelkező citromfesztiválján, Mentonban kellene kezdenetek. A „citrom városa” már a középkorban is Európa legnagyobb citromtermelői között volt, idén, a 82. fesztiválra közel 160 ezer látogatót (!) vártak. A fesztivál egyik csúcspontja a narancsból és citromból összerakott figurák és építmények felvonulása a városban. A következő állomás az isztriai spárgafesztivál, ahol – mivel az Isztrián rengeteg helyen terem a szabadban spárga a tavaszi időszakban – nagy hagyománya van a mindenféle spárgás ételeknek. A helyi omlettet spárgával mindenképpen kóstolásra ajánlják. Ezután irány észak, a lett Koknese városa, ahol a bajszos halak a főszereplők a májusi fesztiválon. A helyi folyóban élő harcsákhoz sok legenda kapcsolódik, és az ottaniak szerint gazdag és szerencsés év vár azokra, akik a szabad tűznél készülő harcsalevesből esznek. Harcsára jól csúszik a csiga, irány Európa egyik legnagyobb csigafesztiválja, amelyet a spanyol Lleida rendez a ’80-as évek óta, ahol megközelítőleg 12 tonna (!) csiga fogy a fesztiválon egy évben, a legkülönbözőbb receptek alapján. Ez után jöhet egy kis joghurtfesztivál Bulgáriában – a helyi „kézműves” joghurtot egy speciális baktériumtörzs, a „Lactobacillus bulgaricus” teszi különlegessé, amely számos helyi finomság alapanyaga.
Galícia legnagyobb gasztrofesztiválja a polipfesztivál, ahol közel 30 ezer kiló polipból készülnek a finomságok, a helyi különlegességet, a “pulpo a feira”-t nem szabad kihagyni. A fokhagymának az Egyesült Királyságban rendeznek külön fesztivált, ahol még a fokhagyma ízesítésű sör sem ritka. Innen csak egy ugrás az ír sziget, ahol a tengeri ételek királyának, az osztrigának szerveznek számos fesztivált. Az egyik legrégebbi az 1954 óta megrendezett Clarenbridge-i, ahol a környező sekély tengervízből generációk óta halásszák az osztrigákat, és ez a fesztivál nyitja az új osztriga szezont.
Nassolnivalónak egy kis görög pisztácia jön a Fisztiki (görögül pisztácia) fesztiválról Aegina szigetéről, amelyet nem véletlenül a pisztácia szigetének is hívnak. Maradva a Mediterráneumban kuszkusz következik a szicíliai San Vito Lo Capóból (ahonnan nem „unalmas” pizzafesztivált ajánlunk, bár tehetnénk). A fesztivál az ételen kívül a mediterrán térség sokszínűségének is ünnepe. Kuszkuszra jó a káposzta, amelynek északi szomszédunknál, Stupava városában rendeznek fesztivált. Káposzta minden mennyiségben: káposztás sztrapacska, káposztaleves és a helyi finomság, a kapustníky (káposztás táska) várja a kóstolókat. Egy uniós eredetvédettségi oltalom alatt álló finomság, a dél-tiroli speck (sonka / szalonna) áll a következő, észak-olaszországi túraállomás középpontjában, amelyet egy kis német hagymával érdemes lefojtani, leginkább Weimarban, a zöldség hagyományos ünnepén. Türingia ezen legnagyobb fesztiválján évente közel 300 ezer látogató fordul meg, amelyre állítólag Goethe is rendszeresen eljárt, és amely már az ő idejében százéves hagyománnyal rendelkezett. A túra utolsó állomása a portugál szigetre, Madeirára visz, ahol a gesztenyének van hagyományos ünnepe, ahol a látogató többek között sütve, főzve, likőrként, tésztába dolgozva és rengeteg sütemény kiegészítőjeként találkozhat a finomsággal. (A Malackaraj észrevétele alapján javítva, köszönjük!)
Ennyi lenne képzeletbeli európai gasztrotúránk. Első körben érdemes azért a hazai fesztiválokon felkészülni,de az extra izgalmakért ajánljuk a fentiek bármelyikét! Ha meglátogatnátok valamelyiket vagy voltatok már egyiken-másikon, örömmel fogadjuk tapasztalataitokat. Akinek pedig nem elég ez a 14 állomás, további tippeket találhat a forrásként is használt remek Tasting Europe oldalon. Jó útvágyat! :-)
Borítókép: Flickr / Laurent Carles
Bár az idő elég változékony mostanában, nyakunkon a nyár, és közeleg a nyári szünet! Még mielőtt Magyarország és Európa legszebb vidékei felé vennénk az irányt, tartalmas és bulis programmal zárjuk az évadot. Ebben az évben is közel ötven eseményen láttunk vendégül benneteket. Filmklubjainkon, kiállításainkon, koncertjeinken és egyéb „vendégekkel beszélgetős” programjaink szinte mindegyikén teltháznak örülhettünk; nincs olyan uniós ország, amelynek legalább egy képviselője ne jelent volna meg előadóként valamelyik programunkon.
Idén is lesz futóverseny Magyarország unós csatlakozásának évfordulójához kapcsolódóan Budapesten: már tizenegy év telt el azóta, hogy hazánk az Európai Unió teljes jogú taggá vált, ezért idén a teljesítendő táv 11 kilométerre nőtt. Az útvonal idén is uniós támogatással megvalósult emblematikus fejlesztések mentén vezet, Budapest legszebb részein.
Az alábbiakban összefoglaltuk, melyik tizenegy állomást ejtik majd útba a futók a Várkert bazártól a Szabadság-hídon át a Vigadóig (a grafikát megnézhetitek nagy méretben ide, vagy a képre kattintva):
A versenyről – a nevezésről, a díjakról, útba ejtett épületekről mindent megtaláltok a futás hivatalos oldalán (http://www.bbu.hu/eu11) – 4000 indulót tudnak fogadni a szervezők, és még van pár hely, hajrá!
A versenyt az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete megbízásából a BBU Szervezőiroda rendezi meg. Az esemény támogatója a Széchenyi 2020 programot felügyelő Miniszterelnökség és az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája.
Újra eltelt egy év, és újra itt az Európa-nap. A szimbolikus ünnepen az EU sokszínűségét ünnepeljük, és természetesen megemlékezünk Magyarország tizenegy évvel ezelőtti (!) uniós csatlakozásáról is. Ahogy mindig, most is mindenkinek készülünk valamilyen programmal: kicsiknek és nagyoknak, sportosaknak és kényelmeseknek, hasznos uniós tanácsokra éhezőknek és csak szórakozni vágyóknak.Európa nagyszerűségét sokszínűsége adja, ezt igyekszik tükrözni az Európa-nap programja is.
Friss, naprakész, szellemes, láthatóan boldog és a szó igazi értelmében vett úriember, akitől fiatalok és idősek is rengeteget tanulhatnak. Ilyen volt legutóbbi vendégünk, akitől nemcsak kertészkedésről, de általános életszemléletről és fenntartható gondolkodásról is rengeteget lehet tanulni. Szinte hihetetlen, de idén már 96 év tapasztalatát tudhatja magáénak – van tehát miből merítenie. Bálint Gyuri bácsival, azaz Bálint gazdával McMenemy Márk beszélgetett a Föld napján.
Ha április, akkor környezetvédelem és irodalom: ebben a hónapban már hagyományosan a zöld témákat járjuk körül a Föld napjához kapcsolódóan, és ilyenkor látjuk vendégül a Nemzetközi Könyvhét keretében a kortárs európai irodalom nagyjait is. Az EU egyik kiemelt célja a klímaváltozás elleni küzdelem. Számos ambiciózus célkitűzéssel rendelkezik ezen a területen. – Mi is bemutatunk jó pár előremutató, környezetbarát ötletet, és azt is, mi vár Európára és a világra, ha nem változtatunk a gondolkodásunkon.
Fehér, európai nőként Fekete-Afrikában vagy Indiában nehéz elkerülni a „fehér ember kulturmissziójának” sztereotípiáit – legutóbbi estünk három vendége számos esetben került olyan választási helyzet elé, mikor el kellett dönteniük: mikor és milyen esetben avatkozhatnak be a segítés szándékával egy adott helyi közösség mindennapjaiba. A kulturális relativizmus és az emberi jogok univerzalizmusa – két sokszor konfliktusba kerülő szemléletmód, ezen ellentét feloldásában néha a vendégeinknek is szerepe volt. Hány arca van a szegénységnek? Vannak általánosan használható fejlesztési minták? Mit jelent az afrikaiaknak a fejlett országok segítsége, és hogyan kezelik ugyanezt Indiában? Mitől „jó” egy segélyprogram? Ehhez hasonló kérdésekről beszélgetett vendégeivel az est háziasszonya, a fejlesztés európai évének nagykövete, Al Ghaoui Hesna.