Maria Vincenza Desiderio: a megfelelően szabályozott legális migráció megoldást jelenthet Európa számos jelenlegi problémájára

A Migration Policy Institute Europe elemzője előadásában a migrációnak a médiában jelenleg kevésbé exponált területére, a legális migrációra fókuszált. Véleménye szerint a jelenség, felismerve a benne rejlő lehetőségeket és megfelelően irányítva Európa számos jelenkori problémájára – a demográfiai kihívásokra, valamint a számos, magas képzettséget igénylő szakmában jelentkező munkaerőhiányra – tud hatásos választ adni.

Európai gondolkodók sorozatunk legutóbbi vendége, Maria Vincenza Desiderio fő kutatási területei a legális migráció, a bevándorlók integrációja, a képesítések határon átnyúló elismertetése, valamint a migráció mint fejlesztéspolitikai eszköz vizsgálata. Korábbi munkái során (OECD, International Organization for Migration) szintén ezen kérdéskörökkel foglalkozott. Mostani előadásában a jelenkori migráció lehetséges pozitív hatásai mellett a Bizottság új, átfogó, jövő év elején bemutatandó migrációs javaslatcsomagjáról beszélt, valamint válaszolt az est házigazdája, Nick Thorpe és a közönség kérdéseire.

Európának már nagyon rövid távon szüksége van magasan képzett munkaerőre. Ha a jelenlegi trend folytatódik, akkor Desiderio elmondása alapján öt éven belül kb. százezer képzett, új IT szakemberre lesz szükség, amely jelenleg nincsen meg Európában; de még ennél is rémisztőbb, hogy az egészségügy területén közel egymilliós, a hosszú távú gondozás-ápolás területén pedig kétmilliós szakemberhiánnyal kell szembenéznünk 2020-ig. Ezek hatalmas számok, és ezeket a hiányokat strukturális változtatásokkal, oktatással, (át)képzéssel lehet és kell orvosolni – de ezek az intézkedések csak hosszabb távon jelentenek segítséget, míg a probléma szinte azonnali válaszokat igényel. Desiderio szerint a legális migráció megfelelő mederbe terelése, a jól képzett gazdasági migránsok integrálása jelenthet megoldást ezekre a kihívásokra.

Ezt a célt tűzte ki a Bizottság már a 2009-ben elindult kék kártyás rendszer bevezetésekor is. Európa – összehasonlítva például Ausztráliával, Kanadával vagy az Egyesült Államokkal – jóval kevésbé vonzó a magasan képzett harmadik országból érkező munkavállalók számára, holott jelentős munkaerőhiánnyal szembesül számos területen. A kék kártya, amely az unió 25 tagállamában működik jelenleg (az Egyesült Királyság, Írország és Dánia nem vesz részt a rendszerben), ezt kívánta orvosolni. Lényege, hogy a magasan képzett harmadik országból származó munkavállaló gyorsított eljárásban kaphat munkavállalási engedélyt. Ehhez a munkaadónak garantálnia kell az érintett tagállamban érvényes átlagbér legalább másfélszeresét; 18 hónap letelte után pedig lehetővé válik a mobilitás az EU belső munkaerőpiacán, valamint a családegyesítés is könnyebbé válik. A rendszer működik, de nem minden esetben hatékonyan, és számos szempontból még fejlesztésre szorul, ezért ezt a migrációs politika tekintetében zászlóshajónak számító kezdeményezést is alaposan meg kívánja újítani a Bizottság a jövő tavaszi, átfogó migrációs csomagjának részeként.

Számos gyakorlati kihívással szembesül, aki munkavállalás céljából egyik tagállamból a másikba szeretne költözni, pedig a jelenlegi kék kártyás rendszer célja épp ennek támogatása lenne. Több évet vehet igénybe például a képesítések elismertetése egy új államban, a munkavállalási engedély lejártával a megújítás nem egyszerű, és a munkaadók nem érdekeltek abban, hogy ezeket az extra terheket és kockázatokat bevállalják egy-egy harmadik országból érkező munkavállaló foglalkoztatása érdekében. A rendszer csak alapszinten harmonizált, a gyakorlatban 25 féle kék kártya létezik, eltérő nemzeti szabályozásokkal.

Desiderio elmondta: az új javaslatcsomag részeként a Bizottság számos eszközzel igyekszik majd javítani a kék kártya rendszer működését. Többek között a képesítések elismerésének gyorsításával, valamint egyfajta „üzleti platform” létrehozásával, amelynek keretében a foglalkoztató üzleti szegmenst és társadalmi szervezeteket jobban bevonják a folyamatokba. Emellett a bevándorlók társadalmi integrációja is kulcskérdés a rendszer működése szempontjából, ezért ilyen tekintetben is támogatni kívánja a Bizottság a tagállamok erre irányuló törekvéseit – például a Szociális Alap bizonyos forrásainak ilyen irányú átcsoportosításával.

Előadásában Desiderio hangsúlyozta, hogy nagyon fontos kihívás a nem gazdasági céllal érkező migránsok integrálása is – azoké, akik családegyesítés céljából vagy menedékért érkeznek egy-egy uniós országba. A most Európába érkező bevándorlók nagy többsége magasan képzett, és ha egyáltalán, általában képzettségük alatt találnak munkát – az EU nagy kihívása, hogy ezeket a potenciális munkavállalókat megfelelő szinten tudja foglalkoztatni, de ehhez mindenképpen szükséges a közvélemény támogatását is elnyerni. Egy kérdés kapcsán felmerült, hogy itthon a közvélemény gyakran azért (is) ellenséges a bevándorlókkal szemben, mert úgy érzik, a bevándorlók integrálása a magyar társadalom leszakadó részeinek támogatásától vehet el forrásokat. Desiderio ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a migráció pozitív hatása valóban sokkal inkább makroszinten jelentkezik, ezért tanácsos több forrást csoportosítani helyi szintre, ahol a migrációhoz kapcsolódó kihívások a mindennapok során sokkal jobban érzékelhetők.

Egy másik kérdésre válaszolva beszélt a jelenlegi migrációs hullám keretében Európába már megérkezett bevándorlókról: Desiderio szerint elsődleges fontosságú ezen migránsok munkaerőpiaci és társadalmi integrálása. Ehhez legelsőként fontos képességeik felmérése, ezek összepárosítása a gazdasági igényekkel, valamint a szükséges képzések (nyelv, képesítések helyi elismertetése, közintézményekkel való együttműködés elősegítése stb.) megszervezése. Ezek szükségesek ahhoz, hogy a bevándorlók megfelelő, a helyi társadalom számára is hasznos állásokat találjanak. Ilyen komplex program működik már több tagállamban – például Svédországban vagy Franciaországban –, amelyek a tapasztalatok szerinte nagyon hatékonyan képesek az érkezőket integrálni. Desiderio szerint a munkaadók jobb bevonásával sokat lehetne még javítani a folyamaton, de alapvetően követendőnek látja ezeket a példákat.

A kvótarendszer magyarországi elutasítása kapcsán felmerült: hosszú távú gondolkodás szükséges ahhoz, hogy a migránsok munkaerőpiaci szerepét belássa egy-egy ország, könnyű rövid távú szempontok szerint ítélkezni a kérdésben. Desiderio szerint Magyarország is sokat nyerhetne vele, ha a legális és szabályozott migrációt támogatva demográfiai kihívásait és munkaerőhiányának pótlását látná a bevándorlókban. Ez persze egy nagyon komplex folyamat részeként valósulhat csak meg, de nagyon fontos, hogy mielőbb belássák a tagállamok: napjaink egyik meghatározó jelensége, a migráció szabályozása, mederbe terelése és ott tartása kulcsfontosságú – így válik csak a folyamat irányíthatóvá és fordítható hosszú távon az európai közösség hasznára.


Képek: flickr.com/photos/europapont; Európai Bizottság / Dudás Szabolcs