Áprilisban, ahogy a természet végre ébred, a növények zöldellnek és virágoznak, a Földet ünnepeljük, és számot vetünk azzal, hogyan áll kontinensünk a környezetvédelemmel. Online programjainkon vendégeink segítségével megvizsgáljuk, hogyan lehet a 21. században fenntarthatóbb módon utazni, és annak is utánajárunk, hogyan küzd az EU az eldobható műanyagok ellen. Egy csésze Európa sorozatunkban ezúttal Európa legnagyobb miniállamába, Luxemburgba ugrunk be egy kávéra.
A jelenlegi Covid-válság jelentős többletterhet ró mindenkire, de a nőket hatványozottan érintik a járvány által előidézett változások. Egyik legutóbbi programunkon egy kutató (dr. Csuka Dorottya), egy munkaerőpiaci szakértő (Szalai Piroska), egy bankvezér (Hegedűs Éva) és egy, a munka-magánélet egyensúlyára specializálódott HR-szakértő (Ujvári Enikő) beszélgetett Gyárfás Dorkával minderről. A terhek valóban nagyobbak, de a mérleg nemcsak az egyik irányba billen – fel kell ismernünk a pozitívumokat is, amelyek közül sok a békeidőkben is előnyöket jelenthet.
Második éve fut az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vidéki EU-Tanoda programja. A koronavírus-járvány hatására a Tanoda az utóbbi egy évben kialakította az online oktatás feltételeit is. Igény és lehetőségek szerint most személyes és digitálisan közvetített interaktív órák közül választhatnak a programban részt vevő iskolák – akik jelentkezését továbbra is várják a szervezők. Az uniós szakértők a Tanoda foglalkozásain az EU történetéről és hasznos tudnivalókról beszélgetnek a diákokkal, és megválaszolják az őket foglalkoztató uniós kérdéseket.
Ha március, akkor tavasz és nők ünnepe – ebben a hónapban hagyományosan inspiráló nők történetét mutatjuk be, idén sem lesz ez másképp. Bankvezér, molekuláris biológus, munkaerőpiaci és HR-szakértő: a hónap első programján olyan nők lesznek vendégeink, akik testközelből tapasztalják a vírusválság következményeit. Ezután vonatra szállunk: a vasút európai évében Szederkényi Olga segítségével járunk utána Európa legszebb vasútvonalainak, megnézzük, milyen programokat kínál az évad és milyen változások alatt áll ez a szektor.
A megbízható és mindenki számára elérhető oltás kulcsfontosságú ahhoz, hogy életünk visszatérhessen a megszokott – vagy valami ahhoz hasonló – kerékvágásba. „Bármelyik vakcinát ezerszer inkább ajánlom, mint a megbetegedést és annak lehetséges komplikációit” – mondta a vakcinák biztonságával kapcsolatban Dr. Merkely Béla professzor, a SOTE rektora. Vele és Marofka Ferenccel, az Európai Bizottság gyógyszerügyi szakértőjével beszélgettünk az EU vakcinastratégiájáról, a jelenlegi járványhelyzetről és a kilátásokról.
Negyedszerre vezeti Portugália az EU Tanácsát soros elnökként. Feladata most sem egyszerű: a pandémia és az azt követő gazdasági visszaesés kezelése, a brit kilépés sok feladatot ad a portugáloknak, emellett számos hagyományos és rendkívüli eszköz beindítása is erre a félévre esik.
Idén Rijeka mellett egy másik vízparti város, Galway viseli Európa kulturális fővárosi (EKF) címét. Írország negyedik legnagyobb városa az Atlanti-óceán partján fontos központja az ír hagyományoknak és az ír nyelvnek, ami nagy hangsúlyt kap a kulturális évad programjában is. A nyelv – migráció – táj témái hármas sorvezetőként vonulnak végig a programon. Ahogy azt az EKF egyik emblematikus képe, az esőre váró birka is mutatja: a város nem volt rest egy kicsit kifigurázni saját mindennapjait. Bár a koronavírus-járvány átírta a programokat, számos izgalmas kulturális projektnek adott és ad még otthont idén Galway. Ezekről mind szó lesz az Egy csésze Írország estünkön – amelyet a tervezett szigorító intézkedések miatt online tudtok követni.
Akár a soros (vagy a rendezvényen elhangzott freudi nyelvbotlás szerint „sörös”) elnökség mottója is lehetne. Ez azonban nem egy mottó, hanem az Egy csésze Németország estünk díszvendége, Johannes Haindl német nagykövet kedvenc idézete. A nagykövet és Póth Attila, az ARD magyarországi tudósítója mesélt nekünk Németországról és a németekről – kiderült többek között, hogy valóban rettentően nehéz feladatok tornyosulnak most a német elnökség előtt, hogy Magyarországra különösen figyelnek Németországban, és az is, hogy a Hochdeutsch (irodalmi német) ismerete sok esetben nem elég a boldoguláshoz.