Az évad utolsó estjén az európai kulturális örökség éve apropóján a hazai kulturális kincsekről volt szó, többek között arról, hogyan hat mindennapjainkra a zene és épített örökségünk, és e két terület hogyan formálja egymást itthon vagy Európában. McMenemy Márk beszélgetőtársa Török Ádám zenész, Vas Norbert könnyűzenei kutató, egyben a feltörekvő zenekarokat támogató Hangfoglaló program Örökség alprogramjának koordinátora, valamint Finta Sándor, Budapest korábbi főépítésze volt.
2018 a kulturális örökség éve az EU-ban, amely kontinensünk épített és eszmei örökségének sokszínűségére hívja fel a figyelmet. Bármerre járunk az EU országaiban, lépten-nyomon olyan kincsekre lelünk, amelyek a gazdag hagyományokról, kulturális értékekről, különböző, ám mégis hasonló múltról, örökségekről mesélnek. Ez a gazdagság pedig felfedezésre vár: érdemes körbenézni, és megismerni a többi ország kulturális kincseit is, melyek így együtt alkotják közös európai örökségünket.
Az EU legújabb fiatalokat célzó programja, a DiscoverEU (Fedezd fel az EU-t!) miatt egy kicsit (nagyon!) irigyeljük a mai 18 éveseket. Minden idők egyik legmenőbb EU-s kezdeményezése a programra jelentkező fiataloknak ingyen európai utazási igazolványt (Interrail vonatjegyet) ajándékoz, amellyel több európai országot is beutazhatnak. A program weboldala már elérhető, a jelentkezés június 12-én indul – mondjuk a részleteket.
Öt könyv, amit el kell olvasnod egy országból – sorozatunk mostani írásában a függetlensége kikiáltásának századik évfordulóját idén ünneplő Észtország könyveiből ajánlunk figyelmetekbe egy párat. A listára olyan szerzők könyveit válogattunk, akik írásai közelebb visznek az ország történelmének, lakóinak megismeréséhez: listánkon nagy, nemzeti klasszikusok, bestsellerek és napjaink modern irodalma is helyet kapott.
Az európai kulturális fővárosi (EKF) cím elnyerése hatalmas lehetőség minden városnak. Számos példa mutatja, hogy segítségével városrészek vagy akár egész városok kaphatnak teljesen új, modern arculatot, vagy éppen a régi, hagyományosat sikerül megismertetniük szélesebb – európai – közönséggel. A kapcsolódó fejlesztések, városrehabilitációs akciók hosszú távú pozitív változást hoznak az ott élőknek. Éppen ezért nem meglepő, hogy a pályázat független zsűrije kíméletlen alapossággal „vizsgáztatja” a jelölteket, és hogy a városok egyszerű városfejlesztési stratégiánál sokkal komplexebb és színesebb, a város jövőjét akár évtizedeken keresztül meghatározó koncepciót tesznek az asztalra. Az Európa Pontban a három döntős város – Győr, Szeged és Debrecen – képviselői voltak a vendégeink, akik aktuális koncepciójukat ismertették.
Máltára utazni akármikor jó, erről már mi is többször írtunk. Szerencsére fapados járattal könnyen és viszonylag jó áron meglátogatható ez a távoli szigetország, „amelyet receptre kellene felírni depresszió ellen”. De nemcsak azért érdemes odautazni, hogy kipróbáljuk a híres nyúlhúsos fogásokat vagy a kaktuszpálinkát, részt vegyünk egy festán, esetleg ringatózzunk Luzzuval Valletta egyik öblében – idén eggyel, pontosabban négyszázzal több okot tudunk arra, hogy miért érdemes meglátogatni Máltát. Bemutatjuk a kulturális fővárosi program legizgalmasabb programjait.
A páneurópai piknik helyszíne, a Liszt Ferenc Zeneakadémia és most a Dohány utcai zsinagóga épületegyüttese: Európa legnagyobb zsinagógájával együtt most már három magyarországi helyszín viselheti az Európai Örökség címet. Az épületegyüttes az integráció, az emlékezés és a párbeszéd szimbóluma – története sokat mond az európai együttműködésről és értékekről.
Régebben a csecsemők túlélésének egyik legfontosabb biztosítéka volt, mára az egyenlőség egyik legfontosabb szimbóluma. Az állam praktikus ajándéka, amit senki nem vált pénzre. A kismamák évről évre izgatottan várják, hogy mit rejt az aktuális évi összeállítás: bemutatjuk a finn babadobozt és babakelengyét.