Győr, Veszprém és Debrecen: a három magyar döntős Európa kulturális fővárosi címére (2023)

Az európai kulturális fővárosi (EKF) cím elnyerése hatalmas lehetőség minden városnak. Számos példa mutatja, hogy segítségével városrészek vagy akár egész városok kaphatnak teljesen új, modern arculatot, vagy éppen a régi, hagyományosat sikerül megismertetniük szélesebb – európai – közönséggel. A kapcsolódó fejlesztések, városrehabilitációs akciók hosszú távú pozitív változást hoznak az ott élőknek. Éppen ezért nem meglepő, hogy a pályázat független zsűrije kíméletlen alapossággal „vizsgáztatja” a jelölteket, és hogy a városok egyszerű városfejlesztési stratégiánál sokkal komplexebb és színesebb, a város jövőjét akár évtizedeken keresztül meghatározó koncepciót tesznek az asztalra. Az Európa Pontban a három döntős város – Győr, Szeged és Debrecen – képviselői voltak a vendégeink, akik aktuális koncepciójukat ismertették.

Győr: kétpólusú társadalom és áramlás

Győr anyagát Borsa Kata és Pál Kálmán, a pályázat művészeti programjának szerzői mutatták be. Programjuk két központi eleme közül az egyik a város életét meghatározó áramlás. Győr földrajzilag „Nyugat-Európa legkeletibb és Kelet-Európa legnyugatibb” részén, a Pest – Buda – Bécs útvonal vékony földsávján fekszik, a történelem során mindig egyfajta kontinentális határvidékként és átjáróként jelent meg. Győr az emberek és az információ regionális központjaként jelenik meg a pályázatban.

Ez a speciális elhelyezkedés Győr lakosságát is befolyásolja: az emberek mindig könnyen jöttek ide és mentek el innen – sok várossal ellentétben Győr lakossága folyamatosan változik. A jelenleg dinamikusan növekvő számú győriek egy része ezért jellemzően nem rendelkezik 2-3 generációs helyi kötődéssel és kialakult városi, lokálpatrióta identitással. A program egyik felvetése éppen az, hogy megélhetővé tegye és definiálja a „győriséget”.

A program másik vezérgondolata Győr kétpólusúságára épít: tradicionális püspöki székhely, székesegyházának alapítása még Szent Istvánhoz kötődik, és ez a mai napig meghatározza a városképet. A polgárságot megjelenítő katolikus közösség, monokulturális barokk belváros mellett párhuzamosan egy sokvallású mezővárosi rész is kialakult, amelyben a nem katolikusok: szerbek, szlávok, reformátusok, evangélikusok és zsidók élnek már sok évszázada együtt. A különböző hátterű csoportok békés együttélése a programban kiemelten megjelenik, többek közt a város egyik legizgalmasabb fesztiválján, az Öt Templom fesztiválon is.

A győri programok összeállításánál elsődleges szempont volt, hogy az események az aktív megélés élményét adják a város saját polgárainak és a vendégeknek is. Cél volt, hogy minden program – kapcsolódjon az az út, város vagy párbeszéd programcsomag bármelyik eleméhez is – az áramlás, a Csíkszentmihályi féle flow élményét nyújtsa a résztvevőknek.

A város teljes, részletes EKF pályázata, amellyel bejutottak a döntőbe, itt olvasható.

A városi pályázat honlapja: http://2023gyor.hu


Veszprém: Balaton és beyond

A döntősök közül Veszprém a legkisebb város, de ahogy Mike Friderika, a pályázat egyik készítője hangsúlyozta: Veszprém csak lélekszám tekintetében kisváros, kulturális teljesítménye már most is vetekszik sok nagyvároséval. Igaz, ez a kulturális pezsgés elsősorban nyáron erős, amikor egymást érik az izgalmas programok. A pályázat egyik fontos célja volt, hogy ez egész évben igaz legyen, ne legyen többé olyan Veszprémben egy tipikus novemberi kedd, mint amilyen most. Ezt írja le a város magyarra nehezen lefordítható szlogenje is: „beyond”: a pályázat kapcsán újragondolt városi kulturális stratégia célja, hogy a megvalósítás során túllépjenek a kisvárosi léten és a provinciális hozzáálláson, amely a Budapesten kívüli városokat ma Magyarországon jellemzi.

A pályázatban feladatuknak tekintették, hogy ötletekkel „eladják” a város és a régió személyiségét a zsűrinek és a helyieknek, helyi fiataloknak is. Veszprém ugyanis – több más magyarországi városhoz hasonlóan – küzd azzal, hogy a fiatalok tanulmányaik után a városban maradjanak. A helyi kreatív ipar fejlesztése jó eszköz lehet a fiatal generáció számára vonzó lehetőség legyen a maradás.  

A veszprémi igazi régiós pályázat: a programokban megjelenik a balatoni régió is, amely szintén hasonló kihívásokkal küzd (nyáron pezsgő, télen üres). Az anyagban a Balatont egységes kulturális régióként jelenítették meg – ez a turisztikai koordináció a készítők szerint jelenleg hiányzik. A kisvárosok, vidéki falvak elnéptelenedése Európa-szerte jellemző, éppen ezért több programötletük épül arra, hogy erre – nemzetközi együttműködések keretében – megoldásokat kutassanak, együttműködve hasonló kihívásokkal szembesülő európai településekkel.

A programban építenek majd a város egyik gyűlölt és szeretett jelképére, a szocialista városfejlesztés egyik mementójára, a húszemeletes toronyházra. Európa mitikus vízi lényeit, szörnyeket és sellőket is várják majd a programra – az ő történeteiket feldolgozó civil szervezetek és kulturális csoportok segítségével szeretnék majd bemutatni Európa történelmének ezt a sajátos vetületét.

A városi pályázat honlapja: http://2023veszprem.hu/.

Debrecen: dinamizmus és közösségi részvétel

Hazánk második legnagyobb városának programjáról Porkoláb Gyöngyi operatív igazgató és Süli András kreatív tanácsadó beszélt. Debrecen nem először pályázik a címre: 2010-re, Pécs vetélytársaként már elkészítettek egy koncepciót, amelyből sok minden meg is valósult. Bár azóta a kiírás, a finanszírozás és az elbírálás rendszere teljesen megváltozott, a korábbi pályázat tapasztalatait felhasználták a mostani anyag elkészítésénél is.

A korábbiaknál például sokkal jobban figyeltek az EKF pályázat társadalmasítására, azaz arra, hogy ügyüknek megnyerjék a helyi lakosság minden rétegét. Ehhez széleskörűen bevonták a debrecenieket, a pályázatba beépítették a helyiek igényeit és ötleteit. A pályázati anyag egyik vezérgondolata az, hogy a város fejlődésével, a folyamatosan megvalósuló új befektetésekkel, munkalehetőségekkel, infrastrukturális, turisztikai és gazdasági fejlesztésekkel, tartson lépést a város kulturális kínálata is. Fontos feladatuknak tekintik, hogy a városban élő hagyományokat átültessék a XXI. századra, hogy „dinamizálják az európai hagyományokat”.

Több program kapcsolódik Debrecen határokon átívelő, regionális szerepvállalásához, amelyben a város nyit Ukrajna és a nyugat-balkáni országok felé. Programjukban vegyesen szerepelnek hagyományos, „frontális” programok – fesztiválok, hangversenyek, kiállítások –, de rengeteg közösségépítő, szemléletformáló akciót is terveznek. A kortárs európai művészet is nagy teret kap a programban, a helyi civilekre pedig maximálisan építenek a program megvalósításában.

A város teljes, részletes EKF pályázata, amellyel bejutottak a döntőbe, itt olvasható.

A városi pályázat honlapja: http://www.2023debrecen.hu

A versenyben maradt városoknak 2018 őszéig kell kiegészíteniük pályázatukat, jelenleg ezen dolgoznak. 2018 végén a szakértői testület a végleges kiválasztási ülés alkalmával újra találkozik Budapesten, és javaslatot tesz arra, hogy mely magyar város nyerje el az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címet.

Ti melyik várost választanátok? :-)

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!