Öt könyv, amit el kell olvasnod egy országból – sorozatunk mostani írásában a függetlensége kikiáltásának századik évfordulóját idén ünneplő Észtország könyveiből ajánlunk figyelmetekbe egy párat. A listára olyan szerzők könyveit válogattunk, akik írásai közelebb visznek az ország történelmének, lakóinak megismeréséhez: listánkon nagy, nemzeti klasszikusok, bestsellerek és napjaink modern irodalma is helyet kapott.
Oskar Luts: A kentuki oroszlán (Kevade, 1912-13)
Egy észt válogatásból nem maradhat ki minden idők egyik legnépszerűbb észt könyve, Oskar Luts múlt század elején írt írása, a Kevade (jelentése: tavasz). A történet egy kis falusi iskola életét mutatja be, szól barátságról, első szerelemről, diákok problémáiról és kalandjairól – a történetben Luts valószínűleg saját gyerekkori élményeit dolgozta fel. Több szempontból is hasonlít a Pál utcai fiúkhoz: ahogy Magyarországon Molnár Ferenc regényét, úgy Észtországban ezt ismeri mindenki, egyaránt élvezetes olvasmány fiataloknak és idősebbeknek, így köti össze észt olvasók nemzedékeit. 21 kiadást élt már meg, 16 nyelvre fordították le. A könyvből színdarab, valamint 1969-ben film is készült, amely a könyvhöz hasonlóan igazi klasszikus: számos válogatásban került a legnépszerűbbek közé, az észt film 100. évfordulóján pedig megválasztották minden idők legjobb észt filmjének.
Anton Hansen Tammsaare: Orcád verítékével (Tõde ja õigus, 1926; magyar fordítás: 1967)
Tammsaare regénye szintén kihagyhatatlan alapmű, ha valaki az „észtséget” szeretné jobban megismerni. A magyar nyelven is megjelent könyv egy monumentális, ötkötetes észt tabló első része, amely aprólékos képet fest az észt társadalomról, mentalitásról, életmódról, értékrendről (a sorozatnak csak az első része érhető el magyarul). A családregény az 1870 és 1925 közötti időszakot öleli fel, amelyet sokan A Buddenbrook-házhoz hasonlítottak; e művéért Tammsaarét az irodalmi Nobel-díj jelölésére várták. A regény Észtországon kívül is sikert aratott, számos nyelvre lefordították.
„A történet a múlt század utolsó negyedében játszódik. Hősei néhány kis észt paraszttanya lakói. Az ő életük nagy sorsfordulóját, az évszázados hagyományok, a régi életrend összeütközésekkel teli, fájdalmas, de kikerülhetetlen megváltozását beszéli el az író, egyéni élményekből táplálkozó, szuggesztív erővel.” A könyvből az Észt Köztársaság százéves jubileumának filmes programjában készítenek filmet.
Mati Unt: Őszi kavargás (Sügisball, 1978; magyar fordítás: 1983)
A kortárs irodalom felé tartva egy kis észt posztmodern: kép a szocialista Észtországról egy tallinni lakótelep lakóinak tükrében. Egymástól független, mozaikszerű történetek, amelyek valahol mégis összeérnek. „A regény figurái Eero, a költő, August Kask borbély, Maurer építész, Laura meg a kisfia, Peeter, Theo, a portás – mind-mind a lakótelepen laknak. Egy kicsit elidegenedett világban élnek, egymás mellett ugyan, de mit sem tudva egymásról. Egyszer aztán jön egy őszi kavargás, megkeveri a sorsokat, s az atomizált életek érintkezésbe kerülnek egymással. A kisregény ironikus, enyhén groteszk, mesterkélten naiv és szenvtelen, néhol pedig kissé pimasz stílusával élvezetes olvasmány.” A regényből készült film (2007) az észt filmkritikusok szerint minden idők egyik legjobb észt filmje.
Emil Tode: Határország (Piiririik, 1993; magyar fordítás: 1998)
Tode Határország című könyve irodalomtörténeti jelentőséggel bír: ehhez kötik az észt prózanyelv megújítását, amely korszakhatárt jelent a modern észt irodalomban.
A Határország a kilencvenes évek legtöbb nyelvre lefordított észt regénye, amely a korszak változásait dolgozza fel, a szovjet uralom és szocialista blokk összeomlása után, egyszerre mesélve a kelet és nyugat, Észtország és Európa ellentmondásairól. „Teljesen új társadalmi tapasztalatokról számol be azzal a világgal kapcsolatban, amelybe Észtország és egész Kelet-Közép-Európa a Szovjetunió összeomlása után került. A főszereplő egy kelet-európai, homoszexuális fiatalember, aki ösztöndíjjal Párizsban tartózkodik, és saját személyes tapasztalatain keresztül próbálja megérteni azokat a változásokat, amelyek előtt a 90-es évek elején egész Európa állt. Ebben az időszakban az észtek számára a legfontosabb kérdésként az merült fel: kik vagyunk? Miféle világ ez, és milyen szabályok szerint működik?” A szerző Anton Nigov és Tõnu Õnnepalu néven is publikál, ez utóbbi név alatt további könyvei is olvashatók magyarul.
Andrus Kivirähk: Ördöngös idők (Rehepapp ehk november, 2000; magyar kiadás: 2004, 2018)
A felsorolásból nem hagyhatjuk ki az újabb észt irodalom legnagyobb könyvsikerét, az elképesztő eladási példányszámokat elérő észt kultuszregényt, az Ördöngös időket, amelynek filmváltozatát (November) nemrég mi is műsorra tűztük Lumière filmklubunkban.
Andrus Kivirähk a legjelentősebb kortárs észt írók közé tartozik, hazájában minden fontos irodalmi díjat elnyert már. Sokoldalú szerző: ír regényeket, meséket és színdarabokat is, újságíróként ma is rendszeresen publikálja tabudöntögető, provokatív és szatirikus jegyzeteit a sajtóban. Kiváló történetmesélő, aki műveiben sajátosan groteszk humorral próbálja újrafogalmazni az észt identitás lényegét.
„Ebben a fergeteges humorú, szatirikus regényben krattok, mumusok, rémek és egyéb fura lények segítik, vagy éppen riogatják egy észt falucska jámbor, ám agyafúrt népét. Harminc nap történéseit meséli el a szerző, melyekben szépen megfér egymás mellett a vaskos realitás és az észt néphagyomány tüneményes világa.” Egy méltató szavaival: „Nagyon vicces, nagyon durva, nagyon keserű, nagyon szép! A sorrend szabadon variálható. Előttem van, ahogy Bulgakov, Rejtő, Chagall meg Rabelais ezt olvassák a mennyországban, szétmegy az oldaluk a röhögéstől, aztán visszamennek a mennybeli hálószobájukba, leoltják a mennybeli villanyt, és megnyugodva alszanak el, mert tudják, hogy nem halt még ki a fajtájuk a világból. Akad belőle Észtországban is.”
Öt könyv nagyon kevés persze – de most ezek kerültek válogatásunkba. Ti mivel egészítenétek ki a listát? :-)
Ha érdekel titeket az észt kultúra, akkor ajánljuk figyelmetekbe az Észt Intézet tevékenységét – az intézet rendszeresen szervez Észtországhoz, az észt kultúrához kapcsolódó programokat, de például folyamatosan új könyvekkel gyarapodó könyvtáruk is van. Breviárium sorozatukban pedig kortárs észt irodalmat igyekszik a magyarok életébe csempészni – a miniantológiák főként magyarul eddig még nem publikált elbeszéléseket tartalmaznak, és egy-egy interjú is segít eligazodni a szerzők lelkivilágában.
A könyvek leírásához több esetben a Moly.hu-n található bemutatásokat és jellemzéseket használtuk.
Képek forrása: borítókép: Estonia 100 Facebook oldal; a könyvek magyar kiadásának borítói a moly.hu-ról
---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.