Az Európai gondolkodók sorozatunk legutóbbi vendége Janne Teller dán írónő volt, aki 2000-ben megjelent ’Semmi’ című provokatív könyvével vált világhírűvé. Az élet értelmének keresését feldolgozó könyve Dániában először betiltott, majd kötelező olvasmány lett, amelyet a világ számos nyelvére lefordítottak. Újabb írásai továbbra is komoly kérdéseket boncolgatnak, a megszokott sémákon kívül mozognak, elgondolkodtatnak a világ és Európa legégetőbb kérdéseiről – amely Teller szerint a szépirodalom legfontosabb feladata mai világunkban. Többek között erről, az online világ veszélyeiről, klímaváltozásról, a fogyasztói társadalom sekélyességéről és mindezek és az irodalom viszonyáról beszélgetett az írónővel az est házigazdája, McMenemy Márk.

Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat nemrégiben ismertette összeállítását arról, hogy az egyes tagállamok mennyit költenek GDP-arányosan az egészségügyre. Ez – ahogyan a teljes egészségügy szabályozásának és felépítésének meghatározása – tagállami hatáskör, így nagy a szórás e tekintetben az uniós országok között.

A finn elnökség nemcsak szlogenek szintjén törekszik a zöld megoldásokra. Minden eddig kötelezőnek gondolt, de valójában elhagyható – általában országimázs-építésre használt – elnökségi külsőséget mellőznek, és éppen ezzel építik országuk imázsát.

Az UNESCO Világörökség Bizottsága idén is döntött az új világörökségi helyszínek elfogadásáról, és frissítette a veszélyeztetett helyszínek listáját is. Idén is számos egyedülálló természeti, kulturális és vegyes helyszín került a listára a legjelentősebb portugál zarándokhelytől Babilonig – mutatjuk az új európai helyszíneket.

A nyári szünetben picit mi is pihenünk, így az Európa Pontban szeptemberig most nem találkozhattok velünk – viszont, ahogy a korábbi években is, a Sziget fesztiválon kint leszünk. Idén kilenc partnerszervezetünkkel együtt rengeteg hasznos és érdekes EU-s és európai kultúrához kapcsolódó programmal, játékokkal és beszélgetésekkel készülünk.

Július elsejétől soros elnökként Finnország vette át az Európai Unió Tanácsának vezetését. Az ország 1995-ös csatlakozása óta 1999 és 2006 után ez a harmadik alkalom, hogy Helsinki tölti be a tisztséget. Antti Rinne finn miniszterelnök a napokban az EP plenáris ülésén ismertette az elnökség prioritásait és munkaprogramját. A hat hónapos finn elnökség fókuszában a jogállamiság, a versenyképesség és társadalmi integráció, az éghajlatváltozás megfékezésében játszott globális vezető szerep és az átfogó biztonság áll.

Az Európai Parlament plenáris ülése július 16-án támogatásáról biztosította 383 szavazattal az állam- és kormányfők (Európai Tanács) által jelölt német politikust, Ursula von der Leyent a Bizottság élére, így várhatóan öt évig az ő neve szerepel majd az uniós végrehajtó testület nevében. Az új Bizottság hivatalba lépéséig ugyanakkor még sok minden történik: a testületbe minden tagállam delegál egy-egy biztost, akik alkalmasságát az Európai Parlament is megvizsgálja. Röviden összefoglaltuk, mi történik még addig, amíg az uniós menetrend szerint november 1-jén feláll a Von der Leyen-Bizottság.

Nem a most vasárnapi lesz az utolsó óraátállítás Magyarországon, az már biztos. Keddi döntésével az Európai Parlament kiállt a Bizottság által kezdeményezett javaslat mellett, hogy az uniós tagállamok töröljék el az évi két óraátállítást – összhangban a 4,6 millió európai részvételével megrendezett uniós konzultáció eredményével. A határidő ugyanakkor jelen állás szerint 2021-re tolódhat: ha a tagállamokat képviselő Tanács is elfogadja a tervet, az uniós országok két év múlva válthatnak utoljára (és véglegesen) nyári vagy téli időszámításra, saját döntésük szerint.