Megkezdődött a finn félév

Július elsejétől soros elnökként Finnország vette át az Európai Unió Tanácsának vezetését. Az ország 1995-ös csatlakozása óta 1999 és 2006 után ez a harmadik alkalom, hogy Helsinki tölti be a tisztséget. Antti Rinne finn miniszterelnök a napokban az EP plenáris ülésén ismertette az elnökség prioritásait és munkaprogramját. A hat hónapos finn elnökség fókuszában a jogállamiság, a versenyképesség és társadalmi integráció, az éghajlatváltozás megfékezésében játszott globális vezető szerep és az átfogó biztonság áll.

Soros elnökség: kötöttség és szabadság

A Tanács az EU egyik legfontosabb döntéshozó szerve az Európai Parlament mellett. A Tanács elnökségének levezénylésében egy tagállamnak jóval szűkebb mozgástere van, mint ahogy azt talán elsőre gondolnánk. Az EU Tanácsának napirendje – ahogy az unióé is – nagyrészt előre meghatározott, ehhez az aktuális elnöknek mindenképpen igazodnia kell.  A brexittel vagy az EU hosszú távú költségvetésének elfogadásával például most mindenképpen foglalkoznia kell majd Helsinkinek. Ugyanakkor sokszor napirendre kerülnek olyan témák is, amelyeket az elnökség előkészítése során még nem lehet előre látni, de az adott periódus során foglalkoznia kell (ilyen lehet válság, természeti katasztrófa, vagy épp nemzetközi politikai események).

Amennyire lehet, természetesen minden tagállam igyekszik valamilyen nemzeti színt is vinni az elnökségi félévbe, lendületet adni olyan szakpolitikáknak, amelyek fontosak az adott elnökséget adó ország számára – nincs ez másként Finnországnál sem. Az ország a közösség klímavédelmi erőfeszítései mellett az alábbi területekre koncentrál majd kiemelten.

A finn elnökség négy prioritása

1. A közös értékek és a jogállamiság elvének megerősítése
   
   

Helsinki programjával igyekszik az európai integráció sarokköveit – a békét, biztonságot, stabilitást, demokráciát és jólétet – megőrizni, mivel szerintük az európai jólét a demokratikus intézményeken, az emberi jogokon és a jogállamiság elvén alapul. Éppen ezért a Tanácsban az erről folytatott párbeszédet szisztematikusabbá és célravezetőbbé szeretnék tenni, az EU-s források lehívását is a jogállamiság feltételeinek betartásához kötnék. Emellett új lépéseket szorgalmaznak a korrupció, az uniós források nem megfelelő kezelése ellen. Helsinki szeretné elérni, hogy a társadalmi nemek egyenlőségéről készüljön stratégia, amely valamennyi szakpolitikában és az unió teljes döntéshozatali folyamatában éreztetné hatását.

2. Versenyképesebb és szociálisan egységesebb unió
   
   

Bár az európai gazdaság továbbra is növekszik, a növekedés üteme megtorpant. A nemzetközi kereskedelemben tapasztalható feszültségek, a technológia területén tapasztalható forradalmi újítások, az emberi munka átértékelődése, az idősödő társadalmak pedig további kihívásokat jelentenek a növekedés és jólét útjában – ez a finn elnökség kiindulópontja. Éppen ezért Helsinki elő kívánja segíteni, hogy az EU hosszú távon is fenntartható növekedési pályára álljon. Intézkedéseivel a versenyképesség és társadalmi befogadás irányába igyekszik majd befolyásolni a közös döntéshozatalt, amelynek kulcsa a finnek szerint a kutatás-fejlesztés, az innováció és a digitalizáció mind jobb kiaknázásában, a képességek fejlesztésében, oktatásban, az esélyegyenlőségben rejlik. A fiatal generációk bevonására, foglalkoztatására külön hangsúlyt helyeznek.

3. Az EU vezető szerepének megerősítése az éghajlat globális alakításában
   
   

A fenntarthatóság, a klíma- és környezetbarát szemlélet Finnországban hagyományosan nagyon erős, erre támaszkodva igyekszik majd az új elnök a közösséget is ilyen irányba terelni. Az éghajlatváltozás komoly fenyegetést jelent mára az élővilágra, a biodiverzitásra és az emberek életkörülményeire is szerte a világban, amelynek hatása alól az európaiak sem vonhatják ki magukat. A klímaváltozás egész térségeket destabilizálhat, ami hosszabb távon konfliktusokhoz és népvándorlásokhoz is vezethet. Éppen ezért Finnország elnöksége alatt igyekszik Európa vezető szerepét megerősíteni a klímaváltozás elleni küzdelemben. Helsinki célja, hogy a tagállamok év végéig köteleződjenek el egy hosszú távú klímastratégia mellett, amelyben a tagállamok vállalják, hogy 2050-ig klímasemlegessé teszik gazdaságukat. A klímasemlegességre való átállás, a biogazdaság és a körforgásos gazdaság a finnek szerint a gazdaságra is jótékony hatással lehet, és növeli a versenyképességet is.

4. Az állampolgárok biztonságának átfogó garantálása
   
   

Az EU biztonságát számtalan tényező veszélyezteti: a környező térségek konfliktusai, a nemzetközi jog és emberi jogok előírásainak megszegése, de jelentős kockázatot jelentenek a klímaváltozás negatív hatásai is. Helsinki szerint Európa védelme érdekében minden rendelkezésre álló külpolitikai eszközt – diplomáciát, krízismenedzsmentet, kereskedelempolitikát és fejlesztési segélyezést is – ennek a szolgálatába kell állítani. Hatékonyabb konfliktusmegelőzési akciókat és közvetítést szorgalmaz, amelyben a nők és fiatalok kiemelt szerepet kapnak. A belső biztonság megerősítése érdekében a finn elnökség széleskörű együttműködést támogat a bűnmegelőzés, jogérvényesítés, határőrizet és a polgári jogok védelme érdekében.

Eredményes és sikeres elnökséget kívánunk Finnországnak!

Finnország 2019. december 31-ig látja el a Tanács elnökségének feladatát, majd Horvátország és Németország követi a sorban. A finn elnökség részletes programja itt olvasható angol nyelven, az elnökség hivatalos oldala itt található.

Képek forrása: Európai Parlament (MDO-MCU), a finn elnökség hivatalos oldala

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!