Európa számokban: egészségügyi költések a GDP arányában

Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat nemrégiben ismertette összeállítását arról, hogy az egyes tagállamok mennyit költenek GDP-arányosan az egészségügyre. Ez – ahogyan a teljes egészségügy szabályozásának és felépítésének meghatározása – tagállami hatáskör, így nagy a szórás e tekintetben az uniós országok között.

A szám – amelyet nemzetközileg is fontos egészségügyi mutatószámként használnak – megmutatja, hogy egyes országokban a teljes nemzeti bevétel milyen hányada megy el egészségügyi kiadásokra. Általánosságban az látható, hogy a tehetősebb országokban arányosan többet költenek az egészségügyre, mint az alacsonyabb GDP-vel rendelkező országokban.

Túlságosan messzemenő következtetések levonásához azért kevés csak ennyit nézni. Az adat ugyanis magában foglalja az egészségügyi közkiadásokat (tehát az állam költéseit) és emellett a magánemberek („out-of-the pocket”) költését is; nem egy főre, hanem a teljes GDP-re vetítve mutatja a költéseket (a magas egy főre eső GDP-vel rendelkező Luxemburg például ezért van GDP-arányosan a sereghajtók közt); és a különböző árak is torzítják a képet. (További statisztikákat is lehet találni az Eurostat oldalán az árnyaltabb képhez.)

Nincsen egyértelműen jó szám

Mivel minden tagállamban más az egészségügy rendszere – függően attól például, hogy hány biztosítóval működik a modell, mekkora a magán- és közkiadások aránya, vagy milyen hajlandósággal mennek el az emberek egészségügyi szolgáltatókhoz –, nehéz meghatározni egyetlen célszámot az egészségügyi költések GDP-arányos nagyságára. Nem lehet egyértelműen megmondani, mi lenne az ideális ráfordítási szint. A trendeket vizsgálva mindenesetre elmondhatjuk, hogy az Eurostat adatai szerint a mostani adatszolgáltatás előtti öt évben Ciprus és Görögország kivételével mindenhol nőtt az egészségügyi ráfordítások aránya – ahogy a legtöbb országban a GDP is nőtt, így láthatóan nőtt a szektor mérete. Az uniós szinten mért átlagos 10% – az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO adatai alapján – egyébként teljesen egybevág a világátlaggal.

Az egészségügy uniós támogatása

Bár az egészségügy menedzselése nemzeti hatáskörbe tartozik, az EU támogatja és segíti is a tagállamok ehhez kapcsolódó tevékenységét és együttműködését, és a vonatkozó szabályokat is igyekszik mindinkább támogatóvá alakítani. A tagállamok jelentős uniós forrásokat fordítanak a szektor fejlesztésére a strukturális és beruházási alapokból, emellett az EU külön egészségügyi programot is működtet már évtizedek óta. Az aktuális, 2014-2020-ra szóló EU egészségügyi program pedig összesen közel 450 millió eurós, közvetlenül Brüsszelből elnyerhető támogatással járul hozzá a tagállamok egészségügyi területen történő együttműködéséhez és a terület fejlesztéséhez. 

Akit alaposabban érdekel a téma, az alábbi anyagokat ajánljuk figyelmébe:

• Egészségügyi helyzet az Európai Unióban (2017)
• Böngészés az uniós kiadványok körében téma szerint – egészségügy
• Kétévenként frissített összefoglaló a tagállamok egészségügyi állapotáról
• Az Eurostat vonatkozó statisztikái
  

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!