Janne Teller: az irodalom megváltoztathatja a világot

Az Európai gondolkodók sorozatunk legutóbbi vendége Janne Teller dán írónő volt, aki 2000-ben megjelent ’Semmi’ című provokatív könyvével vált világhírűvé. Az élet értelmének keresését feldolgozó könyve Dániában először betiltott, majd kötelező olvasmány lett, amelyet a világ számos nyelvére lefordítottak. Újabb írásai továbbra is komoly kérdéseket boncolgatnak, a megszokott sémákon kívül mozognak, elgondolkodtatnak a világ és Európa legégetőbb kérdéseiről – amely Teller szerint a szépirodalom legfontosabb feladata mai világunkban. Többek között erről, az online világ veszélyeiről, klímaváltozásról, a fogyasztói társadalom sekélyességéről és mindezek és az irodalom viszonyáról beszélgetett az írónővel az est házigazdája, McMenemy Márk.

Szépirodalom a Facebook világában

Janne Teller hisz benne, hogy az irodalom megváltoztathatja a világot, és nagyon komoly funkciója van az információval elárasztott Facebookon is. Az irodalom közvetve, mások történetein keresztül segít megérteni a világot, felfedni az emberek cselekedeteinek mozgatórugóját, az emberi természetet, annak jó és rossz oldalát. „Ha ég a ház, arról írhatunk akárhány gyönyörű regényt, nem fogja megakadályozni, hogy a ház leégjen. Viszont ha arról írunk, mi késztetett valakit arra, hogy felgyújtson egy házat, mit gondolt, milyen mechanizmusok mozgatták, akkor megérthetjük a cselekedetét, és talán a következő hasonló esetet így megakadályozhatjuk.”

Teller eredeti foglalkozását tekintve közgazdász, 1995-ig éveken át dolgozott az EU és az ENSZ munkatársaként olyan válság sújtotta területeken, mint Mozambik, Tanzánia vagy Banglades. Folyamatosan ír politikai esszéket is, de hisz benne, hogy regényekkel és szépirodalommal sokkal többet lehet elérni. Segítségükkel mások történeteit átélhetjük, tapasztalataikat megismerhetjük, és másképp láthatjuk a dolgokat és másképp is cselekedhetünk.

A képzelet ereje

Janne Teller szerint a könyvek ereje – az egyéb vizuális alkotásokkal, például filmekkel szemben – abban rejlik, hogy az olvasáshoz a képzelőerőnket kell használnunk. Egy könyv kizárólag úgy működik, úgy kel életre, ha az olvasó elképzeli, amit olvas, így lép be a könyv univerzumába – épp ezáltal, a képzeletünk aktiválásával tud minket megváltoztatni. A jó könyv mindig tükröt tart elénk, és az emberi, jó oldal mellett megmutatja a rosszat is, hiszen a „rossz nélkül nem értelmezhető a jó”. A rossz oldalunkat pedig a könyvek segítségével kezdhetjük megérteni – ilyen értelemben a jó irodalom Teller szerint mindig kellemetlen érzést okoz, mert kényelmetlen kérdéseket boncolgat.



Európa traumáinak és kihívásainak megértése

Az irodalom ugyanígy közelebb vihet ahhoz, hogy jobban megértsük Európa működését vagy a közösség előtt álló kihívásokat – legyen az a délszláv válság (amelyet Teller szintén több írásában feldolgozott), vagy napjaink egyik legégetőbb kihívása, a menekültválság. A Ha háború lenne nálunk című könyvében Teller egy magyar családot mutat be, akik az Ausztria és Magyarország közötti háború miatt Egyiptomba menekülnek. Az érdekes gondolatkísérlet rávilágít arra, milyen lehet menekültként élni. A könyv eredetileg rövid novellaként született több mint húsz éve, amikor a dán politika jobbratolódása megkezdődött, azóta 16 nyelvre fordították le, a történetet mindig az adott nyelvi közeghez igazítva. „Ez a könyv sem fogja megoldani a válságot, de általa talán egy kicsit jobban megérthetjük a többieket, és jobb döntéseket hozhatunk."

Változás jön

Teller szerint bizonytalan, hogy mi lesz tíz év múlva a világban és Európában, de azt gondolja, hogy hatalmas változások előtt állunk. A klímaváltozás olyan globális kihívás, amely láthatóan példa nélküli módon egyesítheti különböző országok különböző etnikai hátterű embereit, és ez különösen jól látható a mai tinédzser korosztályon, akik a világ minden szegletében közös célok mentén harcolnak a jövőjükért. A mai fogyasztói társadalmunk is meghaladott: rengeteg mindenünk van, amire valójában nincsen szükségünk – hiszen a gazdaságaink éppen erre épülnek. Itt is változás kell: nem kell feltétlenül elutasítani mindent, ami kényelmet adhat, de szépen lassan meg kell változtatni szokásainkat, ahogy az már valamelyest a megosztásra épülő gazdaság koncepciójában és a fiatalok viselkedésében tetten érhető. Az irodalomnak itt is fontos szerepe lehet: hangulatot teremthet, különböző történetekkel segíthet bemutatni, hogy ami létrejött, az nem jó. Így az emberek megkérdőjeleznek biztosra vett dolgokat, és végre változtatnak.

Európa elképesztő ereje

Az írónő támogatja az Egyesült Európai Államok koncepcióját, amennyiben ez azt jelenti, hogy a kontinens közösen lép fel a globális kihívások ellen. Szerinte csak így lehet megfékezni a klímaváltozást vagy megfelelően szabályozni az internetet. Ez utóbbira szerinte nagy szükség lenne, a személyes adatok védelme, az online gyűlöletbeszéd, a netes zaklatás és a hasonló online veszélyek kezelése érdekében. Fontos, hogy Európa ezen dolgozik, és úgy gondolja, ez példaértékű lehet a világ többi régiójának is. Erős, centralizált, mindenről döntő kormányt ugyanakkor nem akar Európának, szerinte „mindenről a lehető legalacsonyabb, nemzeti vagy regionális szinten kell dönteni, és meg kell őriznünk Európa kulturális sokszínűségét, mert ez a sokféleség adja Európa elképesztő erejét.”

Janne Teller Európa Pontban elhangzott előadása és a vele folytatott beszélgetés megtekinthető ezen az oldalon.

Képek forrása, további fotók az estről: Európa Pont Flickr (Adrián Zoltán / Képszerkesztőség)

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!