A jelen járványügyi helyzetben kevés figyelmet kapott, ugyanakkor óriási jelentősége van Európa jövőbeli gazdasága számára, hogy a Bizottság kihirdette a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervét. Az EU ezzel igyekszik elérni, hogy a termékek folyamatos lecserélésével pörgetett növekedésről Európa környezetbarát és gazdaságos, valóban fenntartható modellre álljon át. Ebben pedig mindenkinek szerepe lesz a termékeket tervezőktől az értékesítőkön át egészen a fogyasztókig.

Ha fenntartható életmódra, szelektív szemétgyűjtésre vagy újrahasznosításra gondolunk, akkor a példaértékű országok között valószínűleg az elsők között ugrik be Svédország, ahol a hulladék szelektálása – körülbelül tizenkétfelé – már a nyolcvanas évek óta népszokás. A „lomizást” is világszínvonalúra fejlesztették: ők alkották meg elsőként a világon a fenntartható vásárlást népszerűsítő újrahasznosító plázát („återbruksgalleria”).

A finn elnökség nemcsak szlogenek szintjén törekszik a zöld megoldásokra. Minden eddig kötelezőnek gondolt, de valójában elhagyható – általában országimázs-építésre használt – elnökségi külsőséget mellőznek, és éppen ezzel építik országuk imázsát.

Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete nemrég lezárult játékában az európai választásokhoz kapcsolódóan 7+1 kérdést tettünk fel uniós intézmények döntéseiről: arról, hogy valójában milyen intézkedéseket hozott az EU az utóbbi időben. Ezek helyes megfejtéseit olvashatjátok most.

Az Európai Unió tagállamai rengeteget fejlődtek az utóbbi években gazdaságuk fenntarthatóbbá tételében, és energiafogyasztásukban is egyre nagyobb teret kapnak a megújuló energiaforrások. Nincs ez másként a közlekedési szektorban sem, ahol szintén kemény célt tűztek ki maguk elé a tagállamok.

Mi vagyunk saját magunk legnagyobb ellenségei: nem hozunk személyes áldozatot, a hosszú távú tervezést rendre felülírják automatikus cselekvéseink. Lasse Schelde elsősorban a városi kerékpározás élharcosaként ismert, az Európai gondolkodók programsorozat vendégeként azonban átfogóbb témáról, a fenntartható várostervezés jövőjéről beszélt az Európa Pontban.

A karácsony a bőség és a nagylelkűség időszaka – viszont a gyakorlatban az átlagosnál is nagyobb pazarlással jár. Számítások szerint az ünnepi időszakban körülbelül 30%-kal megugrik egy család szeméttermelése. Éppen ezért érdemes ilyenkor egy kicsit visszafogni magunkat, és az ünnepi hangulatban is gondolni fenntarthatóbb megoldásokra – ebben segítünk most néhány tippel.

Nagyot szólt december elején a hír, hogy a tervek szerint Luxemburgban 2020-tól ingyenessé teszik a tömegközlekedést. Európában egyelőre teljesen egyedülálló lenne, hogy egy teljes ország területén nem kell fizetnie az utasoknak a közösségi közlekedési eszközök használatáért.