Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete nemrég lezárult játékában az európai választásokhoz kapcsolódóan 7+1 kérdést tettünk fel uniós intézmények döntéseiről: arról, hogy valójában milyen intézkedéseket hozott az EU az utóbbi időben. Ezek helyes megfejtéseit olvashatjátok most.

Az uniós intézmények számos döntéssel hatnak mindennapjainkra: elősegítik, hogy uniós polgárként nagyobb biztonságban, fenntarthatóbb környezetben, jobb körülmények között, egy jól működő európai közösségben élhessünk.

1. Európai határvédelem

Az EU számos intézkedéssel igyekszik enyhíteni a közösség külső határaira nehezedő migrációs nyomást. Többek közt – a jelenlegi tervek szerint teljes kapacitással 2027-től – felállítanak egy tízezer határőrből álló új készenléti alakulatot, amely a tagállamokat támogatja majd határvédelmi munkájukban. Ez a készenléti alakulat az érintett tagállamok irányítása alatt, azok kapacitását és erőforrásait kiegészítve segít majd a személyazonosság-ellenőrzésekben, a beléptetések engedélyezésében vagy megtagadásában. Nincs szó tehát arról, hogy ez az új szervezet átvenné a határellenőrzést a tagállamoktól, vagy bármilyen módon műveleteket indítana vagy személyzetet rendelne ki EU-n kívüli területekre az érintett ország előzetes beleegyezése nélkül. A készenléti alakulat bevetésére 2021-től kezdődően kerülhet sor.

2. Környezetvédelem

Az uniós intézmények számtalan olyan kezdeményezést fogadtak már el, amelyek a fenntarthatóbb világ építését segítik. A Föld óceánjait és tengereit ellepő műanyaghulladék visszaszorítására az EU betiltja az olyan egyszer használatos műanyag termékek forgalomba hozatalát, amelyeket ki lehet váltani más, könnyen beszerezhető és megfizethető termékekkel. Ilyenek az egyszer használatos műanyag tányérok, evőeszközök, szívószálak, vagy épp a műanyag fültisztító pálcikák. Az Európai Bizottság javaslatát márciusban megszavazta az Európai Parlament, amelyet a tagállamok kormányait tömörítő Tanács májusban megerősített. Így a szabályozás fontos intézkedései 2021-től léphetnek életbe.

3. Belső határok és akadályok felszámolása

Még emlékezhetünk rá, hogy uniós csatlakozásunk idején mennyire horrorisztikus árakon tudtunk csak hazatelefonálni mobiljainkkal – egy-egy percért esetenként 500-1000 forintot is kiszámláztak telefonbeszélgetéseink után egy másik tagállamból. Ez az unión belüli utazás egyik kellemetlen kísérője volt. Mára az EU elérte, hogy az európai mobilszolgáltatók nem vethetnek ki a korábbihoz hasonló extra díjakat az EU-n belül utazókra. Az elmúlt években több lépcsőben csökkentek a barangolási díjak, 2017 nyarától pedig a másik tagállamból indított mobilhívások és SMS-ek díja az otthoni tarifával megegyezik és ingyenes a hívásfogadás. Így már nem gond a kapcsolattartás az otthoniakkal, és például a navigációt is bátran használhatjuk egy másik uniós országban. Sőt, idén május közepétől a Magyarországról más tagállamba irányuló hívások és SMS-ek díjai is maximalizáltak.

4. Családtámogatás az EU-ban

Bár a szociálpolitika alapvetően tagállami hatáskör, az EU számos lépést tesz a nemek közötti jogegyenlőség biztosításáért, vagy azért, hogy az EU-ban minél inkább egyensúlyba kerülhessen a munka és magánélet. Egy új, még elfogadás alatt álló jogszabály komoly előrelépést tenne ebbe az irányba: az EU szeretné elérni, hogy minden tagállamban legalább tíz nap hosszúságúra emeljék az apasági szabadságot; azt az időt, amelyet az édesapák gyerekük születésekor családjukkal tölthetnek. Az új szabályokat az Európai Parlament már elfogadta, még a Tanácsnak rá kell bólintania. Azután a tagállamoknak három éve lesz arra, hogy alkalmazkodjanak a szabályokhoz.

5. Migráció

2050-re a Föld minden negyedik lakója afrikai lesz. Sokan a jobb élet reményében útra kelnek és Európában próbálnának szerencsét. Az egyre erősödő migrációs nyomás kezelésére az EU olyan megoldásokat kezdeményezett, amelyek helyben támogatják az afrikai országok lakosságát.  Ennek eszköze az új Afrika–Európa szövetség, amely megbízható és valós partneri viszonyt építene a  két kontinens között. Az új Afrika-Európa szövetség keretében az EU például garanciavállalással ösztönzi az afrikai és európai forrásokból származó magánberuházásokat, amelyeket többek között az oktatásra vagy a készségek fejlesztésére fordítanak. Erősíti az EU és Afrika közötti kereskedelmet, és fenntartható munkahelyek létrehozását támogatja.

A tervek szerint a szövetség révén megvalósított beruházások 10 millió munkahelyet teremtenek Afrikában a következő 5 évben, kb. 24 millió ember vehet majd igénybe minden évszakban járható utakat a közlekedési infrastruktúrába történő tőkeáttételes beruházások révén. 105 000 hallgató és tudományos dolgozó vehet részt az Erasmus+ programban 2027-ig, 750 000 ember pedig készségfejlesztő szakképzésben részesülhet, és közel 30 millió ember és vállalkozás jut majd villamos energiához.

6. Klímavédelem

A klímaváltozás korunk egyik legnagyobb kihívása. Az EU az éghajlatváltozás elleni küzdelem élharcosa, számos környezetvédelmi célkitűzése és programja példaértékű más térségek számára. A közösség rengeteg intézkedést hoz, amelyek hosszú távon elősegítik a globális felmelegedés visszafogását. A közösség többek között célul tűzte ki, hogy az 1990-es szinthez képest legalább 40%-kal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását; a megújuló energiák részarányát 32%-ra növeli; az energiahatékonyságot pedig legalább 32,5%-kal javítja.

7. Európai választások – miért érdemes szavazni?

Az EU demokratikus alapokon működő közösség, amelynek működésébe – ahogy az egyes tagállamok működésébe – minden uniós polgárnak joga van beleszólni, akaratát kifejezni. Ennek egyik legfontosabb eszköze az európai parlamenti választás, amikor minden választókorú uniós polgár eldöntheti, kinek szavaz bizalmat a következő öt évben, kit támogat abban, hogy őt az EP-ben képviselje. Ezáltal nemcsak reménykedünk a jobb jövőben, hanem aktívan alakíthatjuk is azt. Az európai választásokon azért is érdemes részt venni, mert az intézmény olyan fontos és közös ügyekről dönt és alkot jogszabályokat, amelyek mindannyiunk életét befolyásolják. Emellett az EP választja majd meg az Európai Bizottság elnökét is, és a jóváhagyása nélkül nem fogadhatják el az uniós költségvetést sem, tehát annak eldöntésében is nagyon fontos szerepe van az EP-nek, hogy mire mennyit költ az EU.

+1. Európai választások – minden eddiginél nagyobb részvétel Magyarországon

Az előző három európai parlamenti választással összehasonlítva idén sokkal nagyobb számban vettek részt a szavazáson Magyarországról: a Nemzeti Választási Iroda hivatalos adatai szerint a magyarországi választóképes lakosság 43,48 százaléka ment el május 26-án szavazni.

A fenti helyes válaszok alapján az öt nyertest már értesítették a szervezők e-mailen keresztül. Gratulálunk a nyerteseknek és minden játékosnak!

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!