Az EU mindig kedvenc alanya volt rém- és álhíreknek, vagy kedvesebb szóval euromítoszoknak. Tény, hogy egyedi komplexitása miatt nem feltétlenül egyszerű mindig átlátni a brüsszeli szitán, de a cikkírók fantáziája – szándékosan vagy tájékozatlanságból – néha nem ismer határokat. 

A világméretű koronavírus-járvány minden uniós polgár életét felforgatta az utóbbi hetekben. Sajnos messze még a járvány vége, a következmények pedig egyelőre beláthatatlanok. Ugyanakkor mindenki tehet azért, hogy elkerüljük a legrosszabbat, az egészségügyi ellátórendszerek összeomlását. Ehhez pedig az kell, hogy amennyire csak lehetséges, kerüljük a társas érintkezéseket. A jelszó Lisszabontól Vilniusig, Helsinkitől Rómáig azonos: maradj otthon!

Épp egy éve fut az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vidéki EU-Tanoda programja. Ez alatt az idő alatt az oktatók minden megyébe eljutottak, összesen 76 tanórát tartottak az ország 55 településén. Beszéltek az EU történetéről, hasznos tudnivalókról, és számtalan, diákokat foglalkoztató kérdést megválaszoltak. A program folytatódik: a szervezők továbbra is várják érdeklődő iskolák jelentkezését.

Az ökológiai, azaz az „öko-” – vagy, ahogy Magyarországon inkább nevezzük, a „bio-” – gazdálkodás egyre jelentősebb az EU minden országában. Ahogy a XXI. század fogyasztói kultúrájában a környezettudatosság és az egészséges életmód egyre nagyobb teret nyert, úgy kerültek előtérbe a vegyszerektől mentes, környezetkímélő és fenntartható termelésből származó élelmiszerek. Míg pár éve elvétve lehetett csak a boltok polcain ilyen termékeket találni, addig mára az EU mezőgazdaságának egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata ez, amely jelenleg a teljes piac, azaz teljes mezőgazdasági termőterület 7,5 százalékát teszi ki az EU-ban. Összértékét 27 milliárd euróra teszik.

Az Európai Unióban a világon egyedülállóan erősek az utasjogok, amelyek légi, hajós, távolsági autóbuszos és távolsági vasúti közlekedés esetén védik a közösség területén utazókat. Egy friss kutatás azonban rámutatott: ezeket a jogokat nagyon kevesen ismerik és érvényesítik az EU-ban. Gyorstalpalónk következik, hogy ha probléma merülne fel, tudjátok, mi jár, hol nézhettek utána, és milyen átmeneti kivételek vannak még érvényben.

Hiányt pótlunk: hasznos nyelvi összefoglalóink között eddig méltatlanul elhanyagoltuk az egyik leghasznosabb, külföldi ismerkedések – erasmusos bulik, nyaralás, vagy szilveszter – alkalmával szinte nélkülözhetetlen, rendkívül fontos kifejezést: azt, hogy mit mondanak az európaiak koccintáskor.

Egy csipet Weimar, leheletnyi Budapest, egy kis Eindhoven és jó nagy adag Párizs – az ideális európai kulturális és kreatív város receptje valahogy így néz ki. Legalábbis az Európai Bizottság nemrégiben ismertetett jelentése alapján, amely az európai városokat kulturális és kreatív teljesítményük és vonzerejük alapján vizsgálta, immár másodszor. Ez alapján Budapest a kreatív ágazatokban létrejövő új munkahelyek tekintetében a legerősebb jelenleg a kontinensen. Súlycsoportjában, az egymillió főnél nagyobb nagyvárosokban pedig összesítve a hetedik legjobban teljesítő város.

A jólét feltétele, hogy az embernek legyen munkája, amely megfelelő megélhetést biztosít számára, de emellett jusson ideje a rendszeres feltöltődésre is. Elegendő és minőségi időt tudjon eltölteni családjával – párjával, szüleivel, gyerekeivel – és barátaival, vagy csak úgy magában. Az EU különböző eszközökkel igyekszik ezt támogatni: 2022-ben lépnek hatályba a legújabb szabályok az EU országaiban, amelyek célja, hogy még egy kicsit a magánélet felé billentsék a mérleget.