A legfrissebb adatok szerint az EU-ban a születéskor várható élettartam átlagosan 80,1 év. Volt ez már több is: 2019-ben még 81,3 évre számíthattunk, de az utóbbi két évben – a pandémia miatt hirtelen megnövekedett halálozás következtében – hosszú növekedési trend után visszaesett a várható élettartam. Jelentős a szórás a tagállamok, de az egyes régiók között is. Magyarország sajnos a sereghajtók között van: átlagosan 9 évvel rövidebb életre számíthatunk, mint mondjuk az élen járó spanyolok vagy svédek. A nők még mindig jelentősen túlélik a férfiakat: közel hat év az előnyük.
Az egységes belső piac az EU egyik legfontosabb vívmánya. Szabad utazás, letelepedés, tanulás, munkavállalás, a piacok közötti akadályok felszámolása, magas színvonalú, biztonságos termékek, a vállalkozások hozzáférése egy nagyobb piachoz, számtalan mobilitási támogatás – csak néhány példa arra, mit köszönhetünk neki. Mára, harminc évvel a létrejötte után annyira a mindennapjaink része, hogy teljesen természetesnek vesszük ezeket az előnyöket. Aki nincs benne, nagyon igyekezne, hogy részévé váljon, aki pedig elhagyta, az utólag szembesül vele, mit is veszített… Van mit ünnepelni, örüljünk együtt ezeknek az előnyöknek!
Az Európai Bizottság tavaly februárban mutatta be az európai rákellenes tervet. A terv az EU egyik legfontosabb közegészségügyi kezdeményezése, és a 2020 novemberében elindított európai egészségügyi unió egyik sarokköve. A rákellenes terv keretében idén elkészültek az első rákügyi országprofilok, amelyek jelentős egyenlőtlenségekre mutatnak rá az uniós országok között és azokon belül is. Nincsenek jó híreink.
Ahogy a korábbi években, 2023-ra is elkészítettük segédletünket az európai országokban tervezett munkaszüneti napokról. Idén is lesz jó pár három- és négynapos hétvége Magyarországon, érdemes ezért átböngészni a szünnapokat, hogy lássuk, mi vár ránk a többi tagállamban, ha ezekre a napokra tervezünk utazást.
Az elmúlt években nem igazán volt jelentős az Európai Unió tagállamaiban az infláció – benne az élelmiszerár-drágulás –, de egy év alatt Európa-szerte hihetetlen mértékben megemelkedett az élelmiszerek és a nem alkoholos italok ára. A drágulás mögött számos tényező húzódik meg, amelyek közül csak az egyik a jelentős energiaár-emelkedés. Van, ahol csak mintegy 10 százalékkal kell többet fizetni ugyanazért, mint egy éve, de van olyan ország – sajnos ez hazánk –, ahol 12 hónap elteltével átlagosan másfélszer annyit hagyunk ott egy bevásárlás alkalmával. Friss körkép az EU-ból.
Egyiptomban, Sharm el-Sejkben nemrég – egyes eredményekkel – véget ért az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciája, a COP27. Ahogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök fogalmazott: a tünetek egy részét kezeltük, de a beteget nem gyógyítottuk ki a lázból. Fontos előrelépés, hogy döntés született az éghajlatváltozás káros hatásaival szemben különösen kiszolgáltatott fejlődő országok támogatására – ez a régi követelés kis lépés az éghajlati igazságosság felé.
Az orosz-ukrán háború közvetlenül vagy közvetve rengeteg negatív következménnyel jár az egész kontinens és az EU számára. Ilyen következmény az Oroszország felől kiszámíthatatlanul érkező gáz, illetve annak ára. A tagállamok igyekeznek felkészülni a közelgő télre, a tagállami gáztárolók már átlagosan több mint 95%-ig fel vannak töltve – hogy ez mit ér, annak országonként változik a jelentősége. November eleji pillanatkép a készülődésről.
Az EU minden év októberében, a kiberbiztonsági hónap keretében hívja fel az online biztonság fontosságára a figyelmet. Adataink védelméért a legtöbbet magunk tehetjük – nagyon fontos, hogy ismerjük a veszélyeket, és aktívan tegyünk biztonságunkért, például a zsarolóvírusok vagy az adathalász üzenetek kiszűréséért, megfelelő kezeléséért. Az adathalászat felismeréséhez most mi is adunk tippeket.