Európa számokban: mennyire vagyunk boldogok?

Ma van a boldogság nemzetközi világnapja. Mennyire érezzük magunkat boldognak, mi, európaiak és mi, magyarok? Kik Európában a legelégedettebbek az életükkel, és mennyire múlik boldogságunk a lakóhelyünkön, jövedelmünkön vagy életkorunkon? Klikk a részletekért!

Az ENSZ Közgyűlése március 20-át 2012-ben a boldogság nemzetközi világnapjává nyilvánította. Ahogy a szervezet határozatában áll: „a boldogság keresése az emberi lét egyik alapvető célja”. A kezdeményezés ötlete a kis himalájai buddhista királyságtól, Bhutántól származik, ahol a világon elsőként, 1972-ben vezették be a bruttó nemzeti boldogság fogalmát a lakosok jólétének mérésére. Az ország a világ minden táján használatos bruttó hazai termék (GDP) helyett ezt tekinti a fejlettség mércéjének, amelynek növelése a mindenkori döntéshozók felelőssége – a különleges országot és a bruttó nemzeti boldogság ideáját egy több mint tíz évvel ezelőtti rendezvényünkön Jaksity György gazdasági szakember mutatta be az Európa Pont vendégeinek.

Az Eurostat folyamatosan vizsgálja az Európai Unió polgárainak szubjektív jólétét. Részletesen, 8+1 szempont – többek közt az anyagi körülmények, a lakókörnyezet vagy a foglalkoztatás – alapján elemzi az életminőség különböző dimenzióit, és kiegészíti a gazdasági és társadalmi fejlődés mérésére hagyományosan használt mutatóval, a GDP-vel – mindebből pedig összeáll az úgynevezett jövedelem- és életkörülmény-statisztika (EU-SILC).

A 8+1 szempontból a plusz egy az a szubjektív szempont, hogy általában mennyire érezzük magunkat elégedettnek az életünkkel – és az erre 2022-ben adott európai választ ábrázolja infografikánk.

2022-ben az európaiak az élettel való elégedettségüket átlagosan 7,1 pontra értékelték a 0-tól (nagyon elégedetlen) 10-ig (nagyon elégedett) terjedő skálán. A legelégedettebbek Ausztriában (7,9), Finnországban, Lengyelországban és Romániában (7,7), a legkevésbé elégedettek pedig Bulgáriában (5,6), Németországban (6,5) és Görögországban (6,7) élnek. A Bulgária kivételével 6 fölötti érték azt jelzi, hogy a felmérésben részt vevők inkább elégedettnek, mint elégedetlennek vallották magukat. Vannak egyértelmű regionális minták: északon és nyugaton általában boldogabbak, mint a balti országokban, a mediterrán térségben és az EU keleti részein.

Az országok sorrendjéből is látszik, hogy a szubjektív és a gazdasági jólét között összetett a kapcsolat: a gazdagabb országokban nem feltétlenül érzik magukat elégedettebbnek. Országokon belül viszont már egyértelműbb a helyzet: nem meglepően a magasabb jövedelem boldogabbá tesz.

A boldogságot emellett befolyásolhatja például az életkor, az iskolai végzettség vagy a családi állapot is. A fiatalabbak és a képzettebbek általában elégedettebbek – de ez sem mindenhol igaz. Néhány olyan országban, ahol az az általános életelégedettség magas – például Dánia, Írország vagy Luxemburg –, a 65 évesnél idősebbek boldogabbnak érzik magukat, mint a fiatalabb generáció.

A városi vagy a vidéki környezet hatása nem egyértelmű: uniós szinten nincs különbség az elégedettségben, de például Máltán, Ausztriában vagy Finnországban a vidéki területeken élők valamivel boldogabbnak vallották magukat, Bulgáriában, Litvániában vagy itthon pedig fordítva.

A kutatás még rengeteg érdekességet tartalmaz – érdemes átböngészni az Eurostat oldalán. Keressétek és találjátok meg ti is a boldogságot!

Borítókép: 4993578, Pixabay 

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!