Egészségünk fenntartásának, az egészségügyi ellátás biztosításának egyik kulcstényezője, hogy képzett és motivált egészségügyi szakemberek álljanak rendelkezésre. Európában azonban elterjedt az a vélekedés, hogy nem megfelelő az ellátottság és/vagy rossz az elosztásuk. A WHO európai regionális igazgatója az európai orvosgárda elöregedése kapcsán egyenesen időzített bombáról beszélt. Megnéztük, mit mutatnak a számok.
Nincs vesztegetni való időnk?
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2022 szeptemberében közzétett jelentése kiemelte az elöregedő egészségügyi dolgozók számát, és „ketyegő időzített bombának” nevezte az egészségügyi ellátás iránti kereslet gyors ütemű növekedését.
A népesség és az egészségügyi munkaerő elöregedése, a krónikus betegségek számának növekedése és a COVID-19 világjárvány hatásai miatt a jelentés arra figyelmeztetett, hogy a régió egészségügyi rendszereinek kulcsterületein küszöbön áll az összeomlás, hacsak gyors, konkrét politikai intézkedésekkel nem kezelik ezeket a problémákat – kezdve az egészségügyi munkaerővel.
Dr. Hans Henri P. Kluge, a WHO európai regionális igazgatója:
„Az európai egészségügyi munkaerő-válság már nem fenyegető veszély, hanem itt és most van. Az egészségügyi szolgáltatók és dolgozók az egész régióban segítségért és támogatásért kiáltanak. „A COVID-19 világjárvány rávilágított az egészségügyi rendszerek törékenységére és az egészségügyi munkaerő fontosságára. Nem várhatunk tovább az egészségügyben dolgozók előtt álló sürgető kihívások kezelésével. Társadalmaink egészsége és jóléte forog kockán – egyszerűen nincs vesztegetni való időnk”.
A jelentés kiemelte, hogy az adatokat szolgáltató 44 európai országból 13-ban az orvosok 40%-a már 55 éves vagy annál idősebb, ami jelentős kihívás a munkaerő fenntarthatósága szempontjából. Ugyanakkor a munkaerőpiacok is változnak, a munkavállalók mobilitása és a migráció egyre összetettebbé válik, aminek eredményeképpen egyes országok egyre nehezebben vonzzák és tartják meg a fiatalokat az egészségügyi és ápolói szakmákban. A jelentés szerint a viszonylag stabil számadatok ellenére az elégtelen toborzás, a megtartás hiánya és a munkaerő elöregedése összességében ronthatja a helyzetet.
Kevés orvosra sok beteg jut már most is…
Az EU tagállamai közül Ausztriában 100 000 lakosra 541 gyakorló – azaz a számlálás időszakában a betegeknek közvetlenül szolgáltatásokat nyújtó – orvos jutott (ez a legjobb arány a közösségben), míg ez a mutató Franciaországban, Belgiumban (320 körüli) és Magyarországon (330) a legrosszabb.
Mi a kívánt arányszám?
Kutatások alapján nincs összefüggés a GDP és az orvosok száma között, ahogyan az átlagos várható élettartam és az orvosok száma között sem. Nehéz megtalálni az optimális orvos/ápoló arányt, a betegségek által okozott teher vagy a betegek terhelése nem objektív viszonyítási pont. A különböző országokban az orvosok teljesítményének különböző normái vannak, amelyeket elsősorban az egészségbiztosítási pénztárak határoznak meg.
Nincsenek módszertani szabványok annak értékelésére, hogy az egészségügyi munkaerő elegendő-e egy adott népesség egészségügyi szükségleteinek kielégítésére. A 2006-os egészségügyi világjelentés (World Health Report 2006) becslései szerint azok az országok, ahol 100 000 lakosra kevesebb mint 230 orvos, ápoló és szülésznő jut, általában nem érik el az egészségügyi alapellátási beavatkozások megfelelő lefedettségét – tehát ez az arány tekinthető egyfajta alapnak, amely még az éppen elégséges szolgáltatásokat valószínűleg biztosítani képes.
Az orvosok esetében az Eurostat három fogalomra vonatkozóan gyűjt adatokat:
- „gyakorló orvosok”: a betegeknek közvetlenül szolgáltatást nyújtó orvosok;
- „hivatásszerűen tevékenykedő orvosok”: a gyakorló orvosok mellett azok, akik számára az orvosi képzettség a munka ellátásának előfeltétele;
- „engedéllyel rendelkező orvosok”: olyan orvosok, akik be vannak jegyezve és jogosultak az orvosi hivatás gyakorlására.
A gyakorló orvosok közé tartoznak azok a, akik egyetemi szintű orvosi tanulmányokat végeztek, és rendelkeznek működési engedéllyel, és alkalmazottak vagy önálló vállalkozók, függetlenül a szolgáltatásnyújtás helyétől. Nem tartoznak ide a munkanélküli orvosok, a nyugdíjas orvosok, a még diplomát nem szerzett hallgatók, valamint az adminisztrációs, kutatási és a betegekkel való közvetlen kapcsolatot kizáró egyéb munkakörökben dolgozó orvosok. A táblázatban csak az azokat az országokat szerepeltettük, amelyek jelentenek az Eurostat felé ilyen adatokat.
…az orvostársadalom pedig elöregszik
Az EU nagy részében az (egészségügyi) munkaerő gyors elöregedése figyelhető meg, mivel a baby-boomer generáció elérte a nyugdíjkorhatárt. Tíz uniós tagállamban az 55 éves vagy annál idősebb orvosok aránya 2021-ben meghaladta a 40 százalékot. Ezek közül Olaszországban és Bulgáriában az aktív orvosok legalább fele (!) 55 évnél idősebb. A fiatalabb (35 év alatti) orvosok aránya Máltán (46%), Írországban (36%) és Romániában (34%) volt a legmagasabb.
Érdekesség, hogy Magyarország dobogós a 65 év feletti, még praktizáló orvosok arányát tekintve: csak Olaszországban és Észtországban dolgozik arányaiban több 65 év feletti orvos, mint nálunk (hazánkban ez az összes orvos 20%-át (!) jelentette 2021-ben, tehát minden ötödik hazai praktizáló orvos nyugdíjkorhatár feletti), amely megint csak arra utal, hogy helyes a WHO megfogalmazása: az idősödő orvosi kar „időzített bomba”.
---
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!
Ajánlott bejegyzések:
-
Magyarország listavezető a rákos halálozásban – segíthet az EU rákellenes terve?
-
Európa számokban: a lakásbérleti díjak
-
Európa számokban: van ország, ahol 2010 óta háromszorosára emelkedett, de olyan is, ahol csökkent a lakások ára
-
Európa számokban: a legsportosabb nemzetek az EU-ban
-
Európa számokban: egy „átlag európai” 80 évet él – egy magyar 74-et
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.