A megfelelő mennyiségű gyümölcs és zöldség fogyasztása, a kiegyensúlyozottabb étrend hozzájárul egészségünk megőrzéséhez. Aki elég gyümölcsöt és zöldséget fogyaszt, az kevésbé hajlamos az elhízásra, és kutatások alapján esetükben számos betegség kockázata is kisebb. Ma nagyjából háromból két európai fogyaszt naponta gyümölcsöt és zöldséget – Magyarországon sajnos ez az arány jóval alacsonyabb.

Manapság egyre hosszabb ideig maradnak a gyerekek felnőtt korukban a szülői háznál. A statisztikák szerint a fiatalok a mamahotelt az EU déli államaiban hagyják el legkésőbb. Ennek számos oka lehet: történelmi, szociokulturális összefüggések, a munkaerőpiaci és lakásbérlési helyzet, és kapcsolatban állhat a fiatalok nagyarányú munkanélküliségével is – amely épp Dél-Európában korlátozza leginkább a fiatalok mozgásterét. A szűkös anyagi lehetőségek, a növekvő lakásbérleti árak, a fizetetlen gyakornoki vagy alacsony fizetéssel járó kezdő állásban dolgozók nehezen engedhetik meg maguknak a különköltözést. Másfelől kimutathatóan egyre inkább kitolódik a gyerekkor, és a fiatal felnőttek közül sokan nehezen hagyják maguk mögött a szülői gondoskodást és szülőotthonukat. Sok esetben nehéz eldönteni, hogy kényszerből vagy szabad akaratból, vagy sokkal inkább kényelemből költöznek el otthonról immár trendszerűen később a fiatalok, mint korábban – de az tény, hogy összehasonlítva a mostani fiatalok szüleinek generációjával, jóval később állnak saját lábra.

Hatalmas különbség van az uniós országok közt aszerint, hogy mikor csekkolnak ki végleg a mamahotelből: míg Svédországban 2016-ban átlagosan 20 év körül (!) költöztek el otthonról a fiatalok, Horvátországban közel 12 évvel tovább maradnak a szülői házban. A legönállóbbnak az északi országok (sorrendben: Svédország, Dánia, Finnország) fiataljai mutatkoznak, míg a mamahotelek legidősebb, 30 éves kor feletti lakói Horvátországban, Máltán, Szlovákiában és Olaszországban élnek. Általában az is igaz, hogy a lányok hamarabb önállósodnak, mint a fiúk.



Borítókép forrása: pexels.com

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

Az Európai Unió tagállamai rengeteget fejlődtek az utóbbi években gazdaságuk fenntarthatóbbá tételében, és energiafogyasztásukban is egyre nagyobb teret kapnak a megújuló energiaforrások. Nincs ez másként a közlekedési szektorban sem, ahol szintén kemény célt tűztek ki maguk elé a tagállamok.

Nem a most vasárnapi lesz az utolsó óraátállítás Magyarországon, az már biztos. Keddi döntésével az Európai Parlament kiállt a Bizottság által kezdeményezett javaslat mellett, hogy az uniós tagállamok töröljék el az évi két óraátállítást – összhangban a 4,6 millió európai részvételével megrendezett uniós konzultáció eredményével. A határidő ugyanakkor jelen állás szerint 2021-re tolódhat: ha a tagállamokat képviselő Tanács is elfogadja a tervet, az uniós országok két év múlva válthatnak utoljára (és véglegesen) nyári vagy téli időszámításra, saját döntésük szerint.

A születéskor várható élettartam – amely az életminőség egyik legfontosabb mutatója – folyamatosan nő a tagállamokban, köztük Magyarországon is. Továbbra is jelentős eltérés viszont az egyes országok között – mi egyelőre sajnos öt évvel elmaradunk az uniós átlagtól. A különbség országon belül és a nemek között is fennáll: a nők átlagosan több mint 5 évvel tovább élnek Európában, mint a férfiak.

Az Európai Bizottság a nyelvek európai napjához kapcsolódóan készített egy hiánypótló gyűjteményt, amelyet mi nem akartunk hagyni megszürkülni a sajtóközlemények között, így térképes formában feldolgoztuk nektek. Íme egy nagyon hasznos mondat az EU valamennyi hivatalos nyelvére lefordítva – reméljük, tetszik! :-)

Nagyításért kattintsatok:

Európa, pontosabban az európai régió a világ legnagyobb alkoholfogyasztója. Az elfogyasztott mennyiség valamelyest csökkent az elmúlt évtizedekben, de továbbra is csaknem kétszerese az itteni fogyasztás a világátlagnak. A (túlzott) alkoholfogyasztás számos betegséggel hozható összefüggésbe, ezért nagyon fontos, hogy az országok a moderált ivás irányába tereljék a lakosságukat.

Az utazások szervezését nem lehet elég korán kezdeni, ezért – ahogy a korábbi években – idén is elkészítettük nagy európai segédletünket a munkaszüneti napokról.