Budapest a legerősebb kulturális és kreatív európai nagyvárosok közt

Egy csipet Weimar, leheletnyi Budapest, egy kis Eindhoven és jó nagy adag Párizs – az ideális európai kulturális és kreatív város receptje valahogy így néz ki. Legalábbis az Európai Bizottság nemrégiben ismertetett jelentése alapján, amely az európai városokat kulturális és kreatív teljesítményük és vonzerejük alapján vizsgálta, immár másodszor. Ez alapján Budapest a kreatív ágazatokban létrejövő új munkahelyek tekintetében a legerősebb jelenleg a kontinensen. Súlycsoportjában, az egymillió főnél nagyobb nagyvárosokban pedig összesítve a hetedik legjobban teljesítő város.

Kulturális és Kreatív Városok Figyelője, második kiadás

Persze ez nem verseny, ahogy a jelentés készítői is fogalmaznak: a figyelő célja nem a méricskélés. A kulturális és kreatív szektort felmérő városkörkép felvázolása mellett fontos eligazodási pont lehet  szakpolitikusoknak, vállalkozóknak, de érdeklődőnek is. Emellett jó példák bemutatásával igyekszik ösztönözni az európai városokat a további fejlődésre.

A Kulturális és Kreatív Városok Figyelője összehasonlítható adatokat tartalmaz arról, hogyan teljesítenek az európai városok a kultúrával és a kreativitással kapcsolatos területeken. Ezek a városok adottságait szemléltetik a kulturális élet, a kreatív gazdaság és a lehetőségeket teremtő környezet szempontjából, amihez 9 dimenziót és 29 mutatószámot határoz meg. A mutatóhoz a városokat négy csoportba sorolták méretük szerint – így a hasonló adottságú és lélekszámú városokban rejlő potenciál is könnyen összemérhető.

A mutató többek között azt méri, hogy egy város milyen kulturális infrastruktúrával (pl. múzeumokkal, színházakkal) rendelkezik, és ezek mennyire vonzzák a látogatókat. Vizsgálja a szektor aktuális gazdasági jelentőségét is: mennyi embert foglalkoztat, vagy épp hány IT szabadalom köthető a városhoz. Mindezek mellett olyan jellemzőket is figyelembe vesz, hogy az adott város fizikailag mennyire megközelíthető, hányan végeznek a városban kulturális területekkel vagy IT-val összefüggő szakokon, mennyire befogadó a város a külföldiekkel szemben, illetve milyen a kormányzás minősége.

Az „ideális” kulturális és kreatív város

Ez alapján az „ideális” város az egyes szempontok szerint legjobban teljesítő városok keverékéből állna össze. Ebben az elképzelt városban a következők mind egyszerre lennének jelen:

- Weimar kulturális helyszínei és létesítményei,
- a Firenzére jellemző kulturális részvétel és vonzerő,
- a Párizsra jellemző kreatív és tudásalapú munkahelyek; a humán tőke és oktatás, valamint a megközelíthetőség
- az Eindhovenben virágzó szellemi alkotások és innováció,
- a Budapest kreatív és kulturális iparágaiban létrejövő új munkahelyek,
- a Glasgow-ra jellemző nyitottság, tolerancia és bizalom,
- és Aarhus minőségi közigazgatása.

A Figyelő eredményei egy könnyen és látványosan működő online felületen keresztül érhetők el – így bárki, aki érdeklődik a terület iránt, könnyen informálódhat az egyes városok kulturális és kreatív potenciáljáról.

Magyar eredmények

A kutatásban Magyarországról Budapest (legnagyobb lélekszámú, „XXL”-es kategóriában) mellett a korábbi és majdani európai kulturális főváros (EKF) Pécset és Veszprémet, valamint a jelentős kulturális fesztiválokat bonyolító Szegedet és Győrt (S-M méretű városok) és Debrecent vizsgálták. Ehhez leginkább az járult hozzá, hogy a legfrissebb adatok alapján fővárosunkban óriási ütemben nő a kreatív ágazatokban létrejövő új munkahelyek száma.

A kisebb magyar városok kapcsán a jelentés külön kiemelte többek között a Szegedi Tudományegyetem Új Médiakultúra Kreatív Műhelyét, ahol rengeteg médiával és kommunikációval foglalkozó szakembert képeznek. Ugyanígy méltatja a jelentés a 2019-2028-ra szóló Kreatív Győr stratégiát, amelyet részben az előző, 2017-es jelentés eredményeire és javaslataira alapozva alkotott meg a város, Veszprém esetén pedig kiemeli, hogy a város európai kulturális fővárosi programjában a kultúrához való hozzáférést és a város nemzetközi imázsát is fejleszteni kívánja.



Budapest, te csodás

A jelentés a legnagyobb méretű városok között szerepelteti fővárosunkat, amelyben a kulturális szempontból legjelentősebb húsz európai, egymilliónál nagyobb lélekszámú városok teljesítményét vizsgálja. Ebben a mezőnyben Budapest összesítve a hetedik helyen végzett (legutóbb tizedik volt), most csak Párizs, München, London, Milánó, Berlin és Bécs előzte meg, amely – ismerve a nevezett országok kulturális vonzerejét – nagyon szép eredmény. :-) (grafika nagyobb méretben itt)




Akit részletesebben érdekel a téma, az alábbi forrásokat ajánljuk figyelmébe:

• A Kulturális és Kreatív Városok Figyelője, 2019-es, második kiadás (pdf, angol nyelven)
• Tájékoztató a Kulturális és Kreatív Városok Figyelőjének legfontosabb eredményeiről
• Tájékoztató a magyarországi városok eredményeiről
• A Kulturális és Kreatív Városok Figyelője – online interaktív eszköz
  

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!