Európa számokban: munka és magánélet egyensúlya az EU-ban

A jólét feltétele, hogy az embernek legyen munkája, amely megfelelő megélhetést biztosít számára, de emellett jusson ideje a rendszeres feltöltődésre is. Elegendő és minőségi időt tudjon eltölteni családjával – párjával, szüleivel, gyerekeivel – és barátaival, vagy csak úgy magában. Az EU különböző eszközökkel igyekszik ezt támogatni: 2022-ben lépnek hatályba a legújabb szabályok az EU országaiban, amelyek célja, hogy még egy kicsit a magánélet felé billentsék a mérleget.

Női és férfi szerepek

Nemcsak a nemtől függ, de a munka és magánélet egyensúlya szorosan összefügg a nők és a férfiak közötti esélyegyenlőség kérdésével. A kétdolgozós családmodellben a nők és a férfiak jelenleg nem azonos feltételekkel vesznek részt a munkaerőpiacon. Ma az EU-ban élő munkaképes korú nők kevesebb, mint kétharmada áll alkalmazásban, míg a férfiaknak több mint háromnegyede. Emellett a nők átlagosan heti 22 órát töltenek fizetés nélküli munkavégzéssel és gondozással, míg a férfiak kevesebb, mint 10 órát, valamint négyszer valószínűbb, hogy a nők részmunkaidőben dolgoznak. Gyerekvállalás után egy nőnek jóval nehezebb összeegyeztetnie családi feladatait karrierjével. Ezért fontosak az olyan intézkedések, amelyek rugalmas munkavégzést, és a gyereknevelési feladatok arányosabb megosztását teszik lehetővé a szülők között.

Rendszeres hangulatfelmérés – eltérő érzések

Az uniós országokban négy-öt évente egyedülálló pán-európai felmérés vizsgálja az uniós polgárok életkörülményeit és azt, hogy hogyan vélekednek ezekről a körülményekről és általában az életükről. A felmérés több kérdéssel vizsgálja, mennyire érzik úgy az emberek, hogy magánéletük és munkájuk egyensúlyban van. A legutóbbi felmérés alapján jelenleg a hollandok e legkiegyensúlyozottabbak:


 

Eszközök a tagállamok és az EU kezében

A részmunkaidős vagy rugalmas munkavégzés támogatása és elterjedtsége, a gondozási szolgáltatások (bölcsődék, óvodák) hozzáférhetősége, a szülői szabadságok rendszere mind befolyásolja, mennyire érezhetjük úgy, hogy munkánk és családi feladataink, magánéletünk kiegyensúlyozott. Mindezek meghatározása tagállami hatáskörbe tartozik, az EU csak koordinál, és esetenként minimumszabályokat fektet le – ahogyan azt a 2019 augusztusában hatályba lépett új szociális szabályozási csomagban is tette. A kezdeményezés a szociális jogok európai pillérének egyik kulcsfontosságú célkitűzése.

Az új szabályok arra ösztönzik a férfiakat és a nőket, hogy egyenlő mértékben vegyék ki részüket a szülői feladatokból:

• Apasági szabadság: a gyermek születése körüli időszakban legalább tíz munkanapnyi apasági szabadságot vehet ki az apa, a szülési szabadsággal jelenleg megegyező szintű díjazás mellett
• Szülői szabadság: személyhez fűződő jog a négyhónapos szülői szabadsághoz, amelyből két hónap fizetett, és nem ruházható át a szülők között
• Gondozói szabadság: súlyos egészségügyi okok miatt ápolásra-gondozásra vagy támogatásra szoruló hozzátartozók gondozói évente legalább öt munkanapot vehetnek majd ki
• Rugalmas munkafeltételek: az ilyen feltételek kérelmezésének joga ezután nemcsak a szülőket, hanem az ápolás-gondozást végző munkavállalókat is megilleti majd

A tagállamoknak 2022. augusztus 2-ig kell átültetniük az irányelvet nemzeti jogukba.

Ti hogy érzitek? Jut elég időtök mindenre?

-----
Az Európa Pont az Európai Bizottság és az Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!