„Még akkor is megenném, ha már a halálos ágyamon feküdnék, és tudnám, hogy már semmi jót nem tenne nekem”

Kétféle tészta, négyféle íz, nyolc réteg, legalább egy óra sütés – mindez egyetlen süteményben, a Muaravidékről egész Szlovéniában elterjedt tartalmas prekmurska gibanicában. Nem érdemes, és szinte lehetetlen is kihagyni, ha valaki Szlovéniába látogat. Az uniós eredetvédelmi oltalom alatt is álló recept elkészítéséhez kell némi idő, de megéri!

Ebben a hónapban egy lengyel – pontosabban lengyelországi tatár – finomságot mutatunk be nektek. Az étel a Balkán területeiről ismert börek / burek távoli rokona, csak elkészítéséhez jóval nagyobb türelem szükséges: a hagyományosan kézzel nyújtott rétestésztából készülő háromkilós tekercsnek csak a sütéséhez két óra kell… de megéri!  :)

A hónapban egy kedvelt litván levest mutatunk be, amely – amellett, hogy egy nemzet kedvence – nagyon finom is. Agglegények, erasmusos diákok vagy akár gyermekágyi szakaszban lévő kismamák kedvence lehet, mert elkészítése pofonegyszerű, és – mivel főzni sem kell – minimális idő kell csak hozzá.

Ezúttal is az EUR-Lexből sütünk valami finomat: az EU hivatalos jogszabályi gyűjteménye ugyanis hagyományos nemzeti fogások elkészítéséhez is tökéletes olvasmány. Most a lettek egyik eredetvédelmi oltalom alatt álló nemzeti ételét, a téli spájz tartalmának felhasználásával elkészíthető édeskés süteményt, a krumplis-répás sklandrausist mutatjuk be nektek.

Oliebol, azaz „olajgolyó” – a németalföldiek őszinte elnevezésű fánkvariációja a farsangi szezonra: édes, kelt tésztás energiabomba a hideg utolsó napjaira. Ismerjétek meg a hollandok kedvelt téli édességét!

A januárban induló román elnökséghez kapcsolódóan az év első jellegzetes nemzeti receptjét Romániából hoztuk: az Erdélyben is jól ismert csorbák (savanyú levesek) közül a húsgombóccal készített, ciberével (román nevén: borş) savanyított levest mutatjuk be. Gazdag és tápláló leves a téli időszakra, amelyet épp savanykás íze tesz különlegessé.

Aki járt már Portugáliában, biztosan többször találkozott az amúgy is jelentős helyi desszertfelhozatal legnépszerűbb darabjával, a portugál kosárkával. A pastel (vagy többes számban pastéis) de nata, vagy ahogy a fővárosiak Lisszabon egyik negyedéről elnevezve hívják, a pastel de Belém gyorsan és egyszerűen elkészíthető, finom édesség, ami remekül passzol a portugálok erős kávéjához, a bicához.  

A születésnapi tortakészítés – és -fogyasztás – hagyománya egész Európára jellemző, de az már országonként változó, hogy milyen torta kerül ilyenkor az asztalra. Összeállításunkban azokból a jellegzetes nemzeti tortákból válogattunk, amelyeket hagyományosan egyes európai országokban sütnek, és esetenként onnan elterjedve váltak nemzetközileg ismertté és kedveltté. A poszt olvasását éhesen nem ajánljuk.