„Mi és ők”: sokszor ez az ellentétpár jelenik meg az Európában új hazát kereső bevándorló és az európaiak viszonyában; és ez az ellentét került elő számtalanszor a hónap közepén bekövetkezett Földközi-tengeri katasztrófa kapcsán is, amikor egy illegális bevándorlókat szállító hajó felborult, több száz ember halálát okozva. És ez az ellentét jelenik meg az Európai Írótalálkozó idei utolsó panelbeszélgetése alkotóinak regényeiben is, akik az európai, illetve nyugati kultúra kiválasztottságról, Európa és a többiek viszonyáról és az európai identitásról beszélgettek a Nemzetközi Könyvfesztivál meghívottjaiként az Európa Pontban.

Fehér, európai nőként Fekete-Afrikában vagy Indiában nehéz elkerülni a „fehér ember kulturmissziójának” sztereotípiáit – legutóbbi estünk három vendége számos esetben került olyan választási helyzet elé, mikor el kellett dönteniük: mikor és milyen esetben avatkozhatnak be a segítés szándékával egy adott helyi közösség mindennapjaiba. A kulturális relativizmus és az emberi jogok univerzalizmusa – két sokszor konfliktusba kerülő szemléletmód, ezen ellentét feloldásában néha a vendégeinknek is szerepe volt. Hány arca van a szegénységnek? Vannak általánosan használható fejlesztési minták? Mit jelent az afrikaiaknak a fejlett országok segítsége, és hogyan kezelik ugyanezt Indiában? Mitől „jó” egy segélyprogram? Ehhez hasonló kérdésekről beszélgetett vendégeivel az est háziasszonya, a fejlesztés európai évének nagykövete, Al Ghaoui Hesna.

A napokban hivatalosan is elindult a fejlesztés európai évének magyarországi programsorozata. A tematikus év legfontosabb célja, hogy az emberek számára láthatóbbá váljon a nemzetközi fejlesztési együttműködés, ezáltal is erősítve a szolidaritást, a globális felelősségvállalást – ezt hirdetik majd az évad nagykövetei is: Al Ghaoui Hesna riporter, Sena Dagadu énekesnő és Härtlein Károly, a Budapesti Műszaki Egyetem Kísérleti Fizika Tanszékének tanára.

A világszintű összefogásnak köszönhetően számos területen jelentősen javult a leginkább rászorulók helyzete, sok 15 éve kitűzött cél teljesült a millenniumi célkitűzésekből, amelyekből oroszlánrészt vállalt a világ legnagyobb segélyezője, az EU. A sok eredmény ellenére rengeteg még a tennivaló, ezeket foglaltuk össze az alábbi infografikán.

Februári programunkkal igazi színes patchworkot ajánlunk a téli szürkeséghez: képzeletben Kolozsvárra, az idei év ifjúsági fővárosába utazunk, iskolások rajzaiból készül kiállítással várunk benneteket, filmklubunkban pedig a Suszter, szabó, baka, kémet vetítjük. Több programunk közelebbi képet ad arról, hogyan élnek emberek itthon és a világ távoli pontjain nehéz körülmények között, és a fejlesztés európai évéhez kapcsolódóan megtudhatjátok, hogyan segíthettek a fejlődő országok mélyszegénységben élő lakosainak.

A hónap első programján, 12-én a Szputnyik Mentőcsónak Egység és a „GYERE” Gyerekesély Egyesület segítségével megtapasztalhatjátok, milyen nehéz körülmények között – például munka nélkül – megélni a mai Magyarországon. Az interaktív, elgondolkodtató színházi előadás a játék érzelmi energiáját használja arra, hogy a munka, pénz és erőforrások nélküli megmaradás helyzetét átélhessék a résztvevők, ahogy a játék konstruálta valóságban mindenki szegény lesz egy órára. Ha egy játékos átéli, hogy mire elég a segély vagy a családi pótlék, hogy csak rossz lehetőségek közül választhat, akkor lehet esély arra, hogy az intolerancia helyett a szolidaritást válassza. Az esemény ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Jelentkezni a regisztracio@eu.hu e-mail címen lehet.

Február 19-én az idei ifjúsági főváros kapcsán a menü: egy csésze Kolozsvár. Bemutatjuk a kincses város látnivalóit és titkait, a színes egyetemi várost Mátyás király szülőházától a Házsongárdi temetőn keresztül a Bulgakov irodalmi kocsmáig. Miközben elmeséljük, hogy milyen programok várnak a Kolozsvárra érkező és az ott élő fiatalokra 2015-ben, megkóstoljuk az erdélyi konyha pár specialitását. Az est műsorvezetője: Szederkényi Olga újságíró, a rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött: regisztrálni 2015. február 12-től lehet, a regisztracio@eu.hu e-mail címen.

Ahogy korábban már írtunk róla, az EU idén különös hangsúlyt fektet az uniós fejlesztéspolitika megismertetésére, hogy minél többen tudjanak róla, hogyan lett az EU a világ legnagyobb segélydonora, és pontosan hol, kiket, milyen formában támogat. Az európai fejlesztési év fontos célja az is, hogy minél több uniós polgárt bevonjon a fejlesztési segélyezésbe. Február 24-én, az évad hivatalos magyarországi nyitóeseményén megismerkedhettek az ebben aktívan résztvevő magyar szervezetekkel is, akiket akár személyesen is támogathattok munkátokkal.

Lumière filmklubunkban 27-én egy igazi brit kémjátszmát láthattok: a számos európai díjat besepert Suszter, szabó, baka, kém kerül majd a vászonra Gary Oldman, Tom Hardy és Benedict Cumberbatch főszereplésével.

Idén is rengeteg szebbnél-szebb alkotás érkezett az EP Tájékoztatási Irodája hagyományos rajzversenyére – a legjobb pályamunkákat február 27-től nézhetitek meg nálunk.


Az Európa Pont februári programjainak részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk benneteket!

Illusztráció: A rajzpályázat II. helyezettje, Gugg Kinga a nyíracsádi Szent Piroska Görög Katáltalános iskola tanulója 

„Több router kell, hogy az egész házamban legyen wifi…” „…utálom, mikor a bőrülésemben nem működik a fűtés…” „utálom, mikor a telefontöltőmet a másik emeleten felejtem” – első világbéli problémák, amelyek banalitására jól rávilágít, ha ezeket egy harmadik világban élő fiatal mondja, akinek talán a tiszta ivóvíz, a rendszeres és elégséges vacsora sem mindennapi, ahogy a Water is Life zseniális spotjában láthatjátok. Viszonylagos jólétünkben könnyű megfeledkezni arról a sok millió elesettről, akiknek valóban problémát jelent a napi megélhetés, egész egyszerűen csak azért, mert a világ hátrányosabb területére születtek.

Talán nem is gondolnánk, hány olyan vagy beruházás és építkezés van ma Magyarországon, amely az Európai Unió támogatása nélkül egyhamar nem valósulhatna meg. Egy-egy tábla ugyan emlékeztet az uniós források felhasználására, de ennél többet gyakran nem hallunk az adott projekt hátteréről. Ezt a hiányt szeretnénk orvosolni új sorozatunkkal, amelyben egy-egy uniós támogatással megvalósult (nagy)beruházást mutatunk be részletesebben. Elsőként a Zeneakadémia felújítását mutatjuk be, amely beruházás költségeinek közel 90 százalékát uniós forrásból finanszírozták.

Az intézmény Magyarország egyik kiemelt projektje keretében újulhatott meg 2011 és 2013 között, és Liszt Ferenc születésnapján, 2013. október 22-én nyitotta meg újra kapuit.

A Zeneakadémia 1907-ben átadott központi épülete a magyarországi szecesszió egyik legszebb alkotása, egyben a hazai legmagasabb szintű zeneoktatás világhírű és elismert központja.  A felújítás ráfért a több mint százéves épületre: a fejlesztések egyik legfontosabb célja volt, hogy a kiemelkedő műemlék – megszokott atmoszférájának megőrzése mellett – a színvonalas oktatást és hangversenyéletet szolgálja megújuló értékeivel. Mindehhez a XXI. századi elvárásoknak megfelelően korszerűsítették az épületet, természetesen mindvégig a szigorú műemléki szempontok figyelembevételével. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem komplex fejlesztési programjáról még 2008 októberében írtak alá támogatási szerződést, a központi épület rekonstrukciós munkái 2011 őszén kezdődtek.

Az újjáépítés során bizonyos terek visszanyerték eredeti szerepüket, jó pár belső helyiség pedig funkciót váltott. Például az emeletről a pincébe került a ruhatár, a gépészet – köztük a légkondicionálás – a negyedik emeletre került, és a jövőben nemcsak a nézőteret, hanem az orgona szerkezetét is hűteni tudják majd. A legnagyobb változás talán a kisteremben látható, amely a korábbi átalakítások miatt sokkal kevesebb dologra volt alkalmas, mint megépülése idején. Itt visszaépítették a kisterem zsinórpadlását és a zenekari árkot, így mostantól újra méltó formájában várja a közönséget és a fellépőket.

Az átadást megelőző sajtóbejáráson Lakatos Gergely főmérnök elmondta, hogy a kutatások nyomán eredeti színvilágát kapta vissza a ház. Több mint száz restaurátor munkája nyomán a szobrok, Róth Miksa ólomüveg ablakai és mozaikjai, fafelületek, falikárpitok, a Zsolnay-kerámiadíszek, továbbá Körösfői-Kriesch Aladár freskói mind megújultak. A nagy- és a kisterem csillárjait tízcentis darabonként alkották újra. Az épület belső tereiben korabeli fotók és apró részletek alapján az 1907-es állapotot állították helyre, új kinézete így azok számára is sok meglepetést tartogat, akik a bezárás előtt gyakran megfordultak benne.

A projekt teljes, 13,2 milliárd forintos költségéből csaknem 90 százalékot, 11,8 milliárd forintot fedezett EU-támogatás az Európai Regionális Fejlesztési Alapon keresztül, a Közép-Magyarországi Operatív Program (KMOP) keretében.

Mindenkit vár tehát a megújult Zeneakadémia – a programokért kattintsatok a Zeneakadémia szintén megújult honlapjára!

Kép forrása: Flickr / Bobo Boom (CC BY 2.0)

Májusban lesz kilencedik éve, hogy Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz. A rendszerváltás utáni Magyarország egyik legfontosabb célja vált ezzel valóra, amelyet nemcsak a politikai vezetők támogattak, de a lakosság is. Sokszor nem is vesszük észre, vagy egyszerűen csak nem vagyunk tudatában, hogy mi mindent köszönhetünk uniós tagságunknak. A tagságot persze nem lehet feketén vagy fehéren látni – ez nem válasz valamennyi problémánkra (ahogy talán sokan hitték vagy szerették volna hinni), de nem árt, ha tisztán látunk, milyen egyértelmű előnyökkel jár.

A csatlakozás nem önmagában véve jó, sokkal inkább lehetőséget jelent, amellyel tudnunk kell élni. Ilyen például a szabad utazás könnyebbsége, a külföldi munkavállalás szabadsága, vagy a kiterjedt és gazdag európai piaci lehetőségek. A tagság mérlegét nem vonhatjuk meg szigorúan közgazdasági adok-kapok alapján – persze kiszámítható, hogy mekkora egy ország „nettó mérlege”, vagy milyen mértékben részesült az EU fejlesztési forrásaiból, de a tagság nem minden előnye számszerűsíthető. Nehéz mérni költség-haszon szemlélettel az uniós mobilitás adta előnyöket sem, például a fiatalok külföldi tapasztalatszerzési lehetőségeit (Erasmus, az Európai Önkéntes Szolgálat, vagy a fiatal vállalkozók számára meghirdetett Erasmus keretében), a vállalkozók európai érvényesülési lehetőségét az egységes piacon, vagy épp azt a bonyolult szociális koordinációt, amelynek révén mobilitásunk szabadabb lehet.

Az élet szinte minden területén találkozunk közvetve vagy közvetlenül az EU-nak köszönhető fejlesztésekkel – ezek megismeréséhez vagy észrevételéhez nyújt segítséget egy friss kezdeményezés, illetve egy ahhoz kapcsolódó honlap (www.azeneuropam.hu), amely segít összegezni, hogy egy-egy ember életében konkrétan hogyan jelennek meg ezek a fejlesztések. Az oldalon „EU-kalkulátor” található, amelyen néhány adat / preferencia megadásával személyre szabott interaktív infografikát kaphat bárki a saját életében megjelenő uniós előnyökről. Érdemes tesztelni – talán nem is hinnénk, mi mindenben van jelen az Európai Unió.