Akár a soros (vagy a rendezvényen elhangzott freudi nyelvbotlás szerint „sörös”) elnökség mottója is lehetne. Ez azonban nem egy mottó, hanem az Egy csésze Németország estünk díszvendége, Johannes Haindl német nagykövet kedvenc idézete. A nagykövet és Póth Attila, az ARD magyarországi tudósítója mesélt nekünk Németországról és a németekről – kiderült többek között, hogy valóban rettentően nehéz feladatok tornyosulnak most a német elnökség előtt, hogy Magyarországra különösen figyelnek Németországban, és az is, hogy a Hochdeutsch (irodalmi német) ismerete sok esetben nem elég a boldoguláshoz.
Az EU „szokásos napirendje” eleve nem ígért könnyű feladatot az aktuális elnöknek. A hosszú távú költségvetés tető alá hozása az utolsó pillanatban, a brit kilépés tárgyalásainak lehetőség szerinti lezárása – két terület, ahol nem mindig látszik a fény az alagút végén, és mindkettő rendkívül határozott és erőskezű, de kompromisszumkész vezetőt kíván. Ezt tetézi – és részint felülírja – a koronavírus és az azt követő gazdasági visszaesés kezelése, majd Európa újraindítása. A júliustól decemberig tizenharmadszorra elnöklő, rutinos Németország azonban optimistán készül a feladatokra: Angela Merkelék hisznek benne, hogy együttműködve újra erőssé tehető Európa.
A rutinos finnektől év elején a debütáló Horvátország vette át az EU Tanácsának vezetését. Déli szomszédunk először vezeti soros elnökként az EU tagállamait tömörítő uniós döntéshozó szervet. Az elnökség feladatai közül kiemelkedik a következő, hétéves pénzügyi keret vitája, amelyet mielőbb egy kompromisszum irányába kellene terelnie a horvát elnökségnek, valamint a január végén valósággá váló brexit „utókezelése”
A finn elnökség nemcsak szlogenek szintjén törekszik a zöld megoldásokra. Minden eddig kötelezőnek gondolt, de valójában elhagyható – általában országimázs-építésre használt – elnökségi külsőséget mellőznek, és éppen ezzel építik országuk imázsát.
Július elsejétől soros elnökként Finnország vette át az Európai Unió Tanácsának vezetését. Az ország 1995-ös csatlakozása óta 1999 és 2006 után ez a harmadik alkalom, hogy Helsinki tölti be a tisztséget. Antti Rinne finn miniszterelnök a napokban az EP plenáris ülésén ismertette az elnökség prioritásait és munkaprogramját. A hat hónapos finn elnökség fókuszában a jogállamiság, a versenyképesség és társadalmi integráció, az éghajlatváltozás megfékezésében játszott globális vezető szerep és az átfogó biztonság áll.
2019. január elsejétől Románia vette át az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztét Ausztriától. A tizenkét éve csatlakozott tagállam most először vezeti az EU egyik legfontosabb döntéshozó szervét. Az elnökség január 10-i hivatalos megnyitóján elhangzott: az elkövetkező hat hónapban Bukarest elnökként a tagállamok közötti összetartás erősítésére, a megosztottság csökkentésére és a megkülönböztetés felszámolására törekszik majd.
2018. július elsejétől Ausztria vette át a tagállamokat képviselő Európai Unió Tanácsának vezetését Bulgáriától, és mostantól fél éven át irányítja elnökként az intézmény munkáját. Ez 1998 és 2006 után a harmadik alkalom az ország 1995-ös csatlakozása óta, hogy Bécs tölti be ezt a tisztséget. Az elnökség programjának ismertetésekor elhangzott: az elkövetkező hat hónapban Ausztria elnökként elsősorban Európa határainak megerősített védelmére, a digitális belső piacra és a Nyugat-Balkánra összpontosít majd.
2018. január elsejétől Bulgária vette át a tagállamokat képviselő Európai Unió Tanácsának vezetését Észtországtól, mostantól fél éven át irányítja elnökként az intézmény munkáját. Ez az első alkalom, hogy Szófia tölti be ezt a tisztséget, 11 évvel az ország uniós csatlakozása után kerül erre sor. Az elnökség január 11-i hivatalos megnyitóján elhangzott: az elkövetkező hat hónapban Bulgária elnökként elsősorban Európa és a fiatalok jövőjére, a Nyugat-Balkánra, a biztonságra és stabilitásra, valamint a digitális gazdaságra összpontosít majd.