A rutinos finnektől év elején a debütáló Horvátország vette át az EU Tanácsának vezetését. Déli szomszédunk először vezeti soros elnökként az EU tagállamait tömörítő uniós döntéshozó szervet. Az elnökség feladatai közül kiemelkedik a következő, hétéves pénzügyi keret vitája, amelyet mielőbb egy kompromisszum irányába kellene terelnie a horvát elnökségnek, valamint a január végén valósággá váló brexit „utókezelése”

Intenzív év – figyelem a horvátokon

A Tanács az EU egyik legfontosabb döntéshozó szerve az Európai Parlament mellett. Az elnökség levezénylésében egy tagállamnak viszonylag szűk mozgástere van, hiszen az EU Tanácsának napirendje – ahogy az unióé is – nagyrészt előre meghatározott. Amennyire lehet, természetesen minden tagállam igyekszik valamilyen nemzeti színt is vinni elnökségi félévébe, lendületet adni az ország számára fontos szakpolitikáknak. Horvátország esetében a nyugat-balkáni országokkal való együttműködés erősítése kerülhet így most előtérbe.

Horvátország volt az utolsó tagállam, amely még sosem vezette a Tanácsot, de – ahogy azt legtöbbször megállapíthatjuk – az uniós napirend most sem kényezteti az elnöklő országot könnyű feladatokkal. Életbe lép a brexit, a brit (kereskedelmi) kapcsolatokat rendeznie kell a közösségnek; az EU hétéves költségvetési vitájában is mielőbb megegyezésre kellene végre jutnia a tagállamoknak. Emellett kiemelt jelentőséggel bír még a májusra tervezett Európa jövőjéről szóló konferencia előkészítése, és a közös menekültügyi rendszer reformja is sok munkát adhat a horvátoknak. Zágráb félévében akár a csatlakozási tárgyalások is megkezdődhetnek Albániával és Észak-Macedóniával.

Az EP választások után és az új intézmények és vezetők munkába állása utáni helyzetben még nagyobb figyelem hárul Zágrábba, hogyan kezeli a továbbgörgetett, nyitott kérdéseket, és hogyan áll az újonnan megfogalmazott uniós célok és programok végrehajtásához.



A horvát elnökség programja

„Erős Európa egy kihívásokkal teli világban” – ezt a jelmondatot választotta a horvát elnökség mottónak. Zágráb elnöksége alatt négy prioritásra koncentrál – ahogy azt Andrej Plenković horvát miniszterelnök ismertette az elnökség január 14-i hivatalos megnyitóján. Elnökként első sorban ezeken a területeken szeretne eredményeket elérni, konszenzusra vezetni a tagállamokat.

1. Európa, amely fejlődik 

A horvát elnökség számára fontos Európa fenntartható fejlődésének biztosítása, figyelembe véve minden tagállam és régió sajátosságát és igényét. Támogatják a Bizottság által meghirdetett európai zöld megállapodás programját, a közösség klímaváltozás elleni küzdelmét, a párizsi klímamegállapodás megvalósítását. A versenyképesség fokozása és az uniós polgárok képességeinek fejlesztése, a digitális átállás számos helyen megjelenik a horvát tervekben. Az esélyegyenlőség erősítése és a szociális jogok európai pillére, annak érvényesítése szintén kiemelten fontos helyen szerepel a programban.

2. Európa, amely összeköt

A horvát elnökség megfogalmazásában a XXI. század kihívásaira csakis egy erős Európa tud megfelelő válaszokat adni. Európa fejlődését és globális versenyképességét a kontinens infrastrukturális töredezettsége hátráltatja, ennek javítását a horvát elnökség is szorgalmazza. Zágráb célja, hogy a közlekedési, energetikai, telekommunikációs és digitális infrastruktúra területén tovább nőjön a tagállamok közötti egység.

3. Európa, amely megvéd

Az EU számára polgárainak biztonsága elsődleges. Éppen ezért Zágráb erősíteni kívánja a belső biztonságot és a külső határok hatékonyabb védelmét. Az informatikai rendszerek összekapcsolhatósága, a kibertámadások elleni hatékonyabb közös fellépés vagy a dezinformáció elleni küzdelem fokozása mind szerepel Zágráb napirendjén. A menekültkérdés mielőbbi hatékony rendezése érdekében átfogó megoldást keresnek egy fenntartható, eredményes, uniós szintű migrációs és menekültügyi politika kialakítására.

4. A nagyobb befolyással rendelkező Európa

Horvátország erősíteni kívánja az EU nemzetközi színtéren betöltött vezető szerepét. Egyetlen tagállam sem képes magában hathatós válaszokat találni a globális kihívásokra, így „Európának egy hangon kell szólnia, és mind hangosabban” – éppen ezért kulcsfontosságúnak tartják a nyílt párbeszédet a stratégiai partnerekkel és szövetségesekkel, ugyanakkor a saját védelmi képességek fejlesztését is támogatják. A bővítési folyamat előbbre vitele szintén kiemelt fontosságú Horvátország számára: az elnökség az Észak-Macedóniával és Albániával folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdésén fog dolgozni.

Horvátország 2020. július 31-ig látja el a Tanács elnökségének feladatát, majd Németország követi a sorban. Az irányvonalak tehát már ismertek, a munka most kezdődik. Eredményes elnökséget kívánunk Horvátországnak!

Forrás és további információ a horvát elnökségről (angolul):

• A horvát tanácsi elnökség honlapja
• A horvát elnökség fő célkitűzései
• A horvát elnökségi program
• EP kutatószolgálat: A Tanács horvát elnökségének legfontosabb céljai
• Az EU Tanácsának elnöksége – a soros elnökség intézménye

-----
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!