madarica.pngMinden országnak megvan az a süteménye, amelyet gyerekkora óta ismer és szeret, a családi recept generációkon keresztül öröklődik, szerte az országban cukrászdákban és boltokban is találkozhatunk vele, elkészítéséről sok ezer különböző recept létezik, de arról rendre heves viták bontakoznak ki. A horvátoknak az egyik ilyen a hatlapos, csokikrémes mađarica, azaz a „magyar lány”, amelyet itthon ugyan nem ismerünk, de magyar származására számos elképzelés létezik.

Rejtélyes eredet

A mađarica elnevezését tekintve a párizsival és a franciasalátával rokonítható: mindkettő olyan helyre utal nevében, ahol a helyiek maximum széttárják a karjukat, ha számon kérjük rajtuk az ételeket (ha a francia helyett oroszt mondunk, akkor a saláta esetében meglesz a közös nevező). A mađarica tehát csak nevében magyar édesség, amelyet Magyarországon a horvátok hiába keresnek cukrászdáinkban.

Egyes elméletek szerint magyar lányoktól ered a recept, van, aki valamilyen szerelmi szálat sejt az elnevezés mögött. Van, ahol megjegyzik, hogy a horvátoknál – köszönhetően a jugoszláv filmeknek – a magyar lány általában vonzó és csalfa karakterként jelent meg, itt lehet a rokonság a kalóriadús, csábítóan édes finomsággal.

Más források az Osztrák-Magyar Monarchia korára vezetik vissza a süti eredetét, ahol a birodalom konyhái mind erős bécsi hatás alatt álltak, illetve az elit egymást is inspirálta. A jellegzetes magyar réteges édességek közül a zserbóra és a Dobos-tortára is többen gyanakszanak lehetséges ihletőként. Mindkét sütemény hasonlít a mađaricára, ezekben is sötét csokikrém választja el a tésztarétegeket – de egyértelmű bizonyíték nincs a kapcsolatra.

A sütemény ugyanakkor nagyon hasonlít még a magyar, vasi hatlapos nevű süteményre, amely szintén hat tésztalappal készül (egyes helyeken ezt nevezik koldustortának is). Sajnos a sütemény elnevezését övező bizonytalanságot nem igazán sikerült eloszlatnunk – ha bármilyen információval rendelkeztek róla, osszátok meg velünk! :-)

Különleges helyről

Akárhogy is, a mađarica nagyon finom, nem túl drága, de kicsit időigényes sütemény, amellyel érdemes megismerkedni, ha már egyszer magyar lányokról nevezték el. Így a látogatóba érkező horvát vendégek firtató kérdéseinél már képben lehetünk, és elkészíthetjük esetleg egy későbbi világverseny magyar-horvát vízilabda meccsének eredményét megünnepelni. Ha ezekkel a lehetőségekkel nem is élnénk, különleges és szuperfinom süteményt vehetünk be konyhai repertoárunkba. 

A recepthez ezúttal a budapesti Dynamobake kávézó-sütizőtől kaptunk segítséget, ahol nagyon szeretnek különböző családi, elfeledettnek hitt vagy épp különleges történettel bíró receptekkel kísérletezni, ott épp az elmúlt hetekben került a menüre a magyar lány. (Az elkészítésről rövid klip is látható apró tippekkel és trükkökkel Instagram-oldalukon, itt.)

A mađarica sütemény

Hozzávalók

A krémhez:

  • 500 ml tej
  • 100 g cukor
  • 3 ek liszt
  • 2 ek kakaó
  • 100 g étcsokoládé
  • 70 g vaj


A tésztához:

  • 300 g liszt
  • 0,5 tk sütőpor
  • 1 tojásfehérje
  • 100 g tejföl
  • 80 g cukor
  • 90 g vaj

 
A mázhoz:

  • 90 g étcsokoládé
  • 2 ek olaj
  • 25 g vaj

 
Elkészítése

A krémmel kezdjük. A tejet a cukorral addig melegítjük, amíg a cukor teljesen feloldódik. Közben a lisztet a kakaóval elkeverjük, hozzáadunk annyit a cukros tejből, hogy folyékony masszává keverhessük, így könnyebb lesz a tejbe keverni. A masszát a cukros tejbe keverjük, hozzáadjuk a csokit és az egészet lassú tűzön pudingállagúvá főzzük. A tűzről levesszük, melegen belekeverjük a vajat, frissen tartó fóliával letakarjuk (a fóliát közvetlen a krém felszínére terítjük, így nem fog bebőrösödni) és lehűtjük.

A tésztához a tojások fehérjét, a cukrot és a puha vajat simára keverjük, majd hozzáadjuk a tejfölt, azzal is jól elkeverjük. A végén a sütőporos liszttel összedolgozzuk, kézzel sima felületű tésztává gyúrjuk.

A tésztát hat egyenlő részre osztjuk.

Két sütőpapír között egyenként egy kb. 22 x 16 centiméteres négyzetté nyújtjuk őket. Fontos, hogy vékonyak legyenek a lapok és maradjanak külön-külön sütőpapíron, így könnyebb lesz őket a tepsire rakni.

180°C-os sütőben laponként 8-9 percig sütjük őket. Maradjanak világos színűek, minél fehérebbek, annál szebb lesz és puhább a süti.

Amikor minden kihűlt, összerakjuk a sütit: az első lapra kenjük a krém egyötödét, arra a második lap tésztát, amire megint rákenünk egy adag krémet, és így folytatjuk, amíg felkerül a tetejére az utolsó lap tészta is.

Végül leöntjük a tetejét a mázzal. Ehhez vízgőz fölött megolvasztjuk a csokit az olajjal és vajjal. Simára keverjük és bevonjuk vele a legfelső lapot.

Pár órára vagy egy egész éjszakára hűtőbe rakjuk, majd tetszés szerinti méretű szeletekre vágjuk. A széleit először vágjuk le minden oldalon, hogy még egyenletesebb szeleteket kapjunk.

Dobar tek, azaz jó étvágyat! :-)

A recept és a kép forrása: Dynamobake


-----

Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként 
tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi 
bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!

7 Vissza

hor1.jpgEgy csésze Európa sorozatunk első idei alkalmával rengeteg mindenről esett szó: a horvát-magyar barátságról és panaszkultúráról, Zrínyiről, Tito banánszállító hadihajójáról, a horvát elnökség prioritásairól, a négyféle horvát konyháról, Zágrábról, Rijekáról, Trogirról, de még akasztott emberről is. Mindezek segítettek egy kicsit közelebb kerülni Horvátország és a horvát néplélek megismeréséhez – Szederkényi Olga és vendégei jóvoltából.

1 Vissza

rijeka2.jpgHorvátország harmadik legnagyobb városa Zágráb és Split után, amelynek történelme számos nemzetiséghez és országhoz kapcsolódik. Az egykori Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb kikötője (még Fiumeként), híres ipari múlttal és egyre erősödő turizmussal az Adrián, a Kvarner-öbölben: ez Rijeka. A város idén – az ír Galway mellett – Európa egyik kulturális fővárosa (EKF).

strukli_cover.pngAz év elején Horvátország vette át az EU Tanácsának vezetését soros elnökként, úgyhogy ezúttal egy horvát finomságot ajánlunk a figyelmetekbe. A štrukli receptje igen megengedő, sokféleképpen készítik már évszázadok óta a Zágráb környéki és északi régiókban: lehet édes, lehet sós, lehet főzni és lehet sütni, és lehet előétel, levesbetét, főfogás, de akár desszert is. Mutatjuk ezt a jolly-joker ételt.

0 Vissza

hr1.pngA rutinos finnektől év elején a debütáló Horvátország vette át az EU Tanácsának vezetését. Déli szomszédunk először vezeti soros elnökként az EU tagállamait tömörítő uniós döntéshozó szervet. Az elnökség feladatai közül kiemelkedik a következő, hétéves pénzügyi keret vitája, amelyet mielőbb egy kompromisszum irányába kellene terelnie a horvát elnökségnek, valamint a január végén valósággá váló brexit „utókezelése”

1 Vissza

soparnik.jpgHorvátországból eddig még nem hoztunk receptet, ezt most pótoljuk: egy igazán különleges, hamuban sült zöldséges óriáslepényt mutatunk be nektek, amely a helyiek szerint a pizza egyfajta prototípusa. Ha ez ebben a formában talán nem is igaz, az uniós eredetvédelmi oltalom (OFJ – oltalom alatt álló földrajzi jelzés) is bizonyítja: a lepényféle igazi különlegesség, amelynek egész Európában nincs párja. Ha esetleg Közép-Dalmáciában nyaralnátok, érdemes megkóstolni az eredetit – de ha otthon készítenétek el, abban is segítünk.  

0 Vissza

dubrovnik-512798_960_720.jpgA nyári szünet után szeptemberben új programokkal várunk benneteket. Ezúttal az innovatív ötletek és az élethosszig tartó tanulás köré épülnek programjaink, de vendégünk lesz Horvátország is – legalább egy csésze kávé erejéig.

Az Egy csésze Európa szeptemberi alkalmával (25-én 18 órától) ugyanis az Unióhoz újonnan csatlakozott Horvátországba invitálunk benneteket: beszélünk az szépségeiről, amely az országot a világ 18. legkedveltebb turisztikai célpontjává tették. Elutazunk Dubrovnikba, amelyet a Föld egyik legromantikusabb helyszínének tartanak, de szó lesz a Plitvicei-tavak azúrkék világáról, Opatija monarchiabeli hangulatáról vagy Diocletianus császár spliti palotájáról is. Horvát és magyar vendégeinkkel megtárgyaljuk, mit várnak a horvátok az uniós csatlakozástól, és miért a magyarok a kedvenc szomszédjaik. Mindehhez horvát meglepetés-falatokat nassolunk egy csésze kávé vagy tea mellé. Az est vendége dr. Gordan Grlić Radman, Horvátország budapesti nagykövete, háziasszonya Szederkényi Olga újságíró. A részvételhez előzetes regisztráció szükséges az euinfo@eu.hu e-mail címen keresztül.

Két nappal később (szeptember 27.) már a tudományé lesz a főszerep nálunk is. A Kutatók Éjszakájának egyik helyszíneként, az ÉlményMűhely Matematikai-Művészeti Mozgalom segítségével bizonyítjuk be, hogy a matematika több szigorú tudománynál – valójában a közös élmények, felismerések forrása, az örömteli alkotás eszköze is. Szó lesz csodálatos szimmetriákról a természetben, művészetben és oktatásban, a matematika és a ritmus kapcsolatát Bartha Márk beatboxbajnok mutatja be, de lesz tudományos-fantasztikus koncertfotó happening lomográfiával, óriásfraktál-építés, poliuniverzum műhely és 3D-s kirakó is. A programok 18 órakor kezdődnek, és a modern jazz és a kortárs zene elemeit vegyítő Váczi Dániel trió 22.30-kor kezdődő koncertjével zárulnak. (Az est pontos programját megtaláljátok az esemény Facebook oldalán.)

Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és az ARC által közösen szervezett kreatív pályázatra beérkezett legjobb munkákat szeptember 27-től nézhetitek meg a Millenárison. A pályamunkákból többek között az is kiderül, hogyan gondolkodunk európaiságról, magyarságról, illetve milyen lehet az „európai álompolgár” – melyek azok az értékek, amelyek csak ránk, magyarokra jellemzőek, és amelyekkel a közös európai értékeket gazdagíthatjuk. A szabadtéri kiállítás óriásmolinói október 26-ig láthatók az Európa Pont mellett.

Végezetül az oktatással, esetleges visszásságaival foglalkozó beszélgetést ajánlunk figyelmetekbe október 1-jén: a Transparency International által szervezett eseményen megtudhatjátok, hogy milyen korrupciós problémákkal találkozhatunk a magyar és külföldi felsőoktatási rendszerekben a megbundázott államvizsgáktól a diplomához szükséges nyelvvizsga megvásárlásáig. Szakértő vendégeink többek között arról is beszélnek majd, hogy miként vélekednek erről a jelenségről a felsőoktatásban résztvevő diákok és tanárok, valamint mit lehet a jelenség ellen tenni. A program keretében a korrupcióellenes civil szervezet bemutatja globális jelentését is, amely a világ minden tájáról összegyűjtött tapasztalatokat mutatja be.

Mindezek mellett még egy külső helyszínen rendezett programot is figyelmetekbe ajánlunk szeptemberre: 2001 óta szeptember 26-án ünnepeljük az európai nyelvek napját, amelyhez kapcsolódóan idén már negyedik alkalommal rendezik az Európai Nyelvi Koktélbárt. Ehhez kapcsolódóan kerekasztal-beszélgetés és workshop a többnyelvűségről, kulturális intézetek standokkal, különféle játékok, slam, zene, koktélok és tombola vár minden érdeklődőt az A38 hajón szeptember 26-án, sőt, a résztvevő kulturális és nyelvi intézetektől akár ingyenes nyelvtanfolyamot is nyerhettek. Úgyhogy érdemes lesz látogatást tenni a hajón is! :-)

Az Európa Pont minden szeptemberi programjának részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk minden érdeklődőt!

1 Vissza

Horvátország, másodikként a volt jugoszláv tagállamok közül július elsejétől hivatalosan az EU 28. tagja. A magyar turisták egyik legnépszerűbb úti célját nem nagyon kell bemutatni a magyar közönségnek. A dalmát tengerpartot, a több mint ezer kis tengeri szigetet sokan ismerik itthon – aki egyszer elvetődött arra, valószínűleg soha nem felejti el. Horvátország a csatlakozási folyamat során már számos előírását az EU szabályaihoz igazította (eddig is elég volt egy érvényes személyi a beutazáshoz például), így jelentős változásokat az oda utazók nem tapasztalnak majd.

Az ország és az EU számára 2013. július 1-je mégis történelmi jelentőségű. A csatlakozást ugyanis hosszú felkészülési időszak előzte meg – a kérelmet épp tíz éve adta be az ország, a tárgyalások 2005-ben kezdődhettek el és 2011-ben zárultak le, és ekkor írták alá Horvátország csatlakozási szerződését is.

Július elsején pedig végre teljes jogú tagként köszönthetjük az országot az Európai Unióban: az EU egy 24. hivatalos nyelvvel, 4,3 millió emberrel, közel 6 300 km hosszú tengerparttal, és 1244 tengeri szigettel biztosan több lesz július elsejétől – és természetesen még sokkal többel is... Dobrodošli u EU, Hrvatska! :-)

hrvatska.jpg


Hasznos linkek Horvátországgal kapcsolatban:

0 Vissza
süti beállítások módosítása