Jön a horvát euró – de mi lesz az érméken?

Jövőre várhatóan már Horvátországban is euróval fizethetünk. Déli szomszédunk döntött, mi lesz a horvát euróérméken – nézzük meg, milyen jelképeket választottak maguknak!

Horvátország 2013-ban lett az Európai Unió tagja, és már 2020 júliusa óta részt vesz az uniós árfolyammechanizmusban (ERM II), amely fontos mérföldkő az euró bevezetése felé vezető úton. Ekkor rögzítették a horvát kuna középárfolyamát 15 százalékos ingadozási sávval: akkor egy euró nagyjából 7,53 kunát ért, és az árfolyam azóta sem sokkal magasabb, most éppen körülbelül 7,57 kuna. Az árfolyammechanizmusban való részvétel során az euróövezeten kívüli országok felkészülhetnek arra, hogy az övezet részévé váljanak. Az euró bevezetéséhez meg kell felelni az inflációra, az államháztartási hiányra, illetve a hitelek kamataira vonatkozó bizonyos kritériumoknak.

Horvát szomszédaink mindenesetre már nagyban készülnek a 2023-as tervezett bevezetésre. Januárban hoztak rendeletet arról, hogy szeptembertől kötelező lesz euróban is feltüntetni a termékek árát, februárban pedig a majdani érmék terveit is bemutatták – a fémpénzek egyik oldala mindig az adott ország motívumait viseli.

Az egy-, a két- és az ötcentesen a Horvát Köztársaság felirat lesz látható glagolita betűkkel. A glagolita az ógörög ábécé módosításából vagy újragondolásából született ószláv egyházi betű- és írásrendszer. Érdekes módon az írás – mint a szláv nyelvek leírására szolgáló ábécé – kidolgozását Cirill misszionárius szerzetes nevéhez kötik, míg a későbbi cirill ábécét a szerzetes tanítványai nevezték el Cirill tiszteletére. Horvátországban a szögletes betűs ábécé volt jellemző (a bolgár változat ezzel szemben gömbölyű). Maga a glagolica szó is a horvát szerkesztésű egyházi szláv nyelvből származik, a horvát katolikus papok neve glagoljasi, a „beszél” (glagoljati) igéből. Az ábécé csak korlátozott szerepet töltött be, leginkább a IX. század második felében – bár például Dalmáciában a XV. századig használatban volt –, és később a latin és a cirill szorította ki.

Kép: Wikimedia (CC BY-SA 3.0)

A tíz-, a húsz- és az ötvencentesen Nikola Tesla, a legendás és titokzatos tudós arcképe lesz. Tesláról évtizedek óta vita folyik a szerbek és a horvátok között, mindkét nemzet magáénak szeretné tudni a huszadik század egyik legnagyobb feltalálóját: a belgrádi repteret például Tesláról nevezték el. A vita nemcsak elméleti, de a diplomáciai csatározások komoly tárgya is: Szerbia már tiltakozott is a horvát döntés ellen.

Kép: Pixabay

Tesla valójában egyrészt horvátországi szerb, másrészt igazi monarchiás világpolgár: szerb családba született, de az Osztrák–Magyar Monarchia horvát részén, Smiljanban. Grazban járt egyetemre, élt Budapesten és Mariborban, mielőtt Puskás Tivadar ajánlásával Párizsba, majd végül az Egyesült Államokba költözött, és itt töltötte életének legnagyobb részét – 86 évéből közel hatvanat. Elsősorban az elektromosság, a mágnesesség és a gépészet területén alkotott, de titokzatos személyisége, rivalizálása Edisonnal, veszélyes kísérletei és korát megelőző, máig ható találmányai alkalmassá tették arra is, hogy a popkultúrában is jelentős személlyé váljon.

Az egyeurósra Horvátország nemzeti állata, a nyuszt, a hosszú, bozontos farkú, fürge menyétféle kerül. A horvát nemzeti bank bejelentését egy plágiumbotrány árnyékolta be: a tervezésre kiírt pályázaton nyertes grafikát készítője egy internetről letöltött jogvédett fotóról rajzolta, így vissza kellett vonnia munkáját. Új körre lesz tehát szükség ahhoz, hogy megtudjuk, hogyan fog kinézni végül a nyuszt a horvát egyeuróson.

Kép: Pixabay

A nyuszt horvátul kuna, és nem véletlenül hangzik pont úgy, mint a horvát pénznem – a ragadozó bundáját korábban pénzhelyettesítő eszközként használták. A nyuszt tehát a kuna megszűnése és az euró bevezetése után is a horvátokkal marad majd.

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon, Instagramon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és nézd meg programjainkat online!