Idén – a luxembourgi Esch-sur-Alzette és a litvániai Kaunas mellett – a vajdasági Újvidék (Novi Sad) Európa kulturális fővárosa (EKF), Szerbiából elsőként. Itthon talán sokan a jelentős magyar kisebbség vagy a többször Európa legjobbjának választott Exit fesztivál miatt ismerhetik Szerbia második legnagyobb városát, amelyet az elmúlt években gyakran emlegetnek „az új Berlinként” is kulturális sokszínűsége és izgalmas alter-színterei miatt. De Újvidék ezeknél sokkal többet kínál – érdemes felfedezni a Duna menti várost, amelyre remek alkalmat ad az EKF program.
Idén a luxembourgi Esch-sur-Alzette és a vajdasági Újvidék mellett a litvániai Kaunas lesz Európa kulturális fővárosa. A két folyó találkozásánál fekvő város nemcsak helyi és nemzetközi művészekkel, egész éves programokkal készül az évre, hanem a Bestia képében új mítoszt is teremt Kaunas számára.
Idén Rijeka mellett egy másik vízparti város, Galway viseli Európa kulturális fővárosi (EKF) címét. Írország negyedik legnagyobb városa az Atlanti-óceán partján fontos központja az ír hagyományoknak és az ír nyelvnek, ami nagy hangsúlyt kap a kulturális évad programjában is. A nyelv – migráció – táj témái hármas sorvezetőként vonulnak végig a programon. Ahogy azt az EKF egyik emblematikus képe, az esőre váró birka is mutatja: a város nem volt rest egy kicsit kifigurázni saját mindennapjait. Bár a koronavírus-járvány átírta a programokat, számos izgalmas kulturális projektnek adott és ad még otthont idén Galway. Ezekről mind szó lesz az Egy csésze Írország estünkön – amelyet a tervezett szigorító intézkedések miatt online tudtok követni.
Horvátország harmadik legnagyobb városa Zágráb és Split után, amelynek történelme számos nemzetiséghez és országhoz kapcsolódik. Az egykori Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb kikötője (még Fiumeként), híres ipari múlttal és egyre erősödő turizmussal az Adrián, a Kvarner-öbölben: ez Rijeka. A város idén – az ír Galway mellett – Európa egyik kulturális fővárosa (EKF).
Az európai kulturális fővárosi (EKF) cím elnyerése hatalmas lehetőség minden városnak. Számos példa mutatja, hogy segítségével városrészek vagy akár egész városok kaphatnak teljesen új, modern arculatot, vagy éppen a régi, hagyományosat sikerül megismertetniük szélesebb – európai – közönséggel. A kapcsolódó fejlesztések, városrehabilitációs akciók hosszú távú pozitív változást hoznak az ott élőknek. Éppen ezért nem meglepő, hogy a pályázat független zsűrije kíméletlen alapossággal „vizsgáztatja” a jelölteket, és hogy a városok egyszerű városfejlesztési stratégiánál sokkal komplexebb és színesebb, a város jövőjét akár évtizedeken keresztül meghatározó koncepciót tesznek az asztalra. Az Európa Pontban a három döntős város – Győr, Szeged és Debrecen – képviselői voltak a vendégeink, akik aktuális koncepciójukat ismertették.